Üzem – és szervezetszociológia I. (a szervezetszociológia klasszikusai) Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. Március 3.

A szervezetelméletek szintjei, és a vizsgálati területek Makro szint: Szervezetek közötti kapcsolatok (együttműködés, szervezeti populáció fejlődése, kapcsolatháló, stb.) Mezo szint: Egyetlen szervezet teljes körű vizsgálata (szervezeti struktúrák, működési funkciók – diszfunkciók, meghatározó körülmények, stb.) Mikro szint: Szervezet tagjainak viselkedése (szervezeti magatartás, stb.)

A szervezetek vizsgálatának főbb módszerei Formális dokumentumok vizsgálata Objektív Személytelen Konkrét Módszertani individualizmus érvényesítése Szervezetben jelenlévő emberek és cselekvéseik vizsgálata Módszerei: közgazdasági megközelítés, szociológiai, pszichológiai módszerek, stb.

Lineáris szervezetek: A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése – lineáris szervezetek Lineáris szervezetek: Jellemző: szabályos, soros elrendezés Első megjelenési formáik: ősi közösségek első vallási szervezetek, hadseregek, hordák Történeti korszak: ~ I. Istvántól – Mária Teréziáig Az első gazdasági szervezetek formái is ilyenek voltak. Pl. céhek

A szervezetek fejlődése: 1. Elemi szervezet A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek II. A szervezetek fejlődése: 1. Elemi szervezet Tulajdonos/vezető alkalmazottak

2. Elemi szervezet horizontális bővülése A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek III. 2. Elemi szervezet horizontális bővülése Tulajdonos/vezető alkalmazottak

A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek III. 3. Több lépcsős szervezetek – az elemi struktúra vertikális bővülése A vezető a magasabb profit reményében lemond hatalma egy részéről Elindul a nagy szervezetek fejlődése Tulajdonos/vezető Középvezető alkalmazottak

A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek III. 4. A többlépcsős szervezetek horizontális bővülése Következmények: Az al/középvezetők kooperálhatnak a vezető ellen Megjelenik a szolgálati út (katonai és egyházi példa) Tulajdonos/vezető Középvezető alkalmazott

A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek IV. Következmények folyt.: A vezetők feladata az al/középvezetők irányítása A szolgálati út megjelenése lassítja a folyamatokat Két alsóbb szintű vezető csak felsővezetőn keresztül kommunikálhat egymással A szervezet méretének növekedésével a döntések komplikáltabbá válnak  tanácsadói testületre van szükség Elindul a szervezet a funkcionalitás irányába

A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek V. A lineáris szervezet értékelése: Könnyen átlátható, könnyen működtethető Átlátható az információ útja A vezető dönt  egyedül az őt ért külső hatások számítanak Az emberi tényezőket figyelmen kívül hagyták (ember, mint munkaerő) Merev struktúra  fejlődési lehetőségek korlátozottak A részegységek elzártak voltak (túl és alulértékelés) Mai formái: kisvállalkozások

Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja Korszak: XIX. század második fele  olcsó és szakképzetlen munkaerő áll rendelkezésre Munkássága: kísérletezés a munkásokkal kísérletezés a munkafolyamat hatékonyabbá tétele érdekében (optimális szerszám kiválasztásának problémája)

Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja II. Céljai: A fizikai és szellemi munkások szétválasztása Az emberi teljesítmény magas szinten tartása A kiválasztás technikájának modernizálása A munkaadók és munkavállalók közötti béke megteremtése

Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja A fizikai és szellemi munkások szétválasztása A tevékenységről való döntés szellemi döntés  ki kell hozni az üzemekből A munkások célja a lógás  szabályokat kell felállítani nekik  KÖZPONTI SZABÁLYOZÁS A munkavégzés elemzése IDŐ ÉS MOZDULATSOR ELEMZÉSsel Kiindulópont: bármely tevékenységet elemeire lehet bontani – minden részfeladatnak van optimális ideje  NORMAIDŐ kialakítása

Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja III. Az emberi teljesítmény magas szinten tartása Prémium/bónuszrendszer kidolgozása Munkairoda problémája: új munkakörök a munkairodában Programozó: a művezetőt tájékoztatja, hogy a termék melyik géptől melyikig halad, és mi a termék útja Normás: elemi mozdulatokat meghatározza, hogy ahhoz időt rendeljen Kalkulátor: egy-egy mozdulatra mennyi bért lehet fizetni Új munkakörök az üzemben: Ellenőrök: a munkafolyamatot vizsgálta Felügyelő: magatartást vizsgálta Minőségellenőr: folyamatos ellenőrzés Karbantartó: gépek mellett mindig legyen félkész termék, tiszta környezet, jó gépek, stb.

Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja V. Az emberi teljesítmény magas szinten tartása II. Prémium meghatározása: A művezető jutalmazása: ha minél több ember teljesíti a normát Normás jutalmazása: ha minél kevesebben tudják a normát teljesíteni Cél: szigorúbb normák Büntető rendszer: Pénzbírság Fizetés megvonás Munkából való kizárás Büntető pontok

Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja VI. A kiválasztás technikájának modernizálása A megfelelő ember kiválasztását tűzte ki célul Szervezetpszichológiai módszerek alkalmazása Alkalmassági vizsga bevezetése Pl: a reakció időt mérte. Megbékélés a munkaadók és a munkavállalók között Ha az emberek sokat dolgoznak akkor jól keresnek Az ő rendszerében jutalmazzák a sok munkát  mindenki jól jár  megszűnik a tőke – munka ellentét  nincs szükség szakszervezetekre.

Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja VII. Alapelvei: A vezetésnek tudományos alapon kell szabályoznia minden egyes munkaelem elvégzését. A vezetők válasszák ki a munka szempontjából leginkább megfelelő munkásokat és tanítsák be őket az új munkamódszerre és biztosítsák továbbképzésüket. Dolgozzanak a vezetők a munkásokkal egyetértésben. A vezetés vegye át a teljes szellemi irányítást, a munkás csak az előírt elemeket végezze, semmiben ne döntsön.

Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja VIII. Módszerei: időtanulmányok (norma kialakítása, nem maximum, sokkal inkább optimum) speciális, illetve funkcionális szakosított „mesterek” az üzemen belül. az összes szerszám és készülék szabványosítása az összes kézi művelet pontos előírása Munka-előkészítő, diszpozíciós osztály, amely a termelés tágan értelmezett előkészítését, tervezését látja el, gondoskodik a szükséges anyagokról. különféle számolólécek alkalmazása pontos műveleti, munkavégzési előírás feladat és bónusz rendszer meghatározása differenciál-bérrendszer. anyag-, szerszám-, készülékraktározás, - ellátás lényeges korszerűsítése az egyes megrendelésekhez szükséges munkák részfeladatra való bontása.

Köszönöm a figyelmet!