Növénytársulásaink - Talajaink

NÖVÉNYTÁRSULÁS: állandó megjelenésű és faji összetételű növényközösség, melynek hasonló környezeti igényű növények a tagjai

Erdős puszta Erdőspuszta-rét (Pomáznál, hegyoldalon) Erdőspuszta-rét (Szentendrénél) Erdőspuszta-rét (Pomáznál, hegyoldalon)

Lombhullató erdő Nagyvisnyó- Bükk, bükkerdő Ócsa- láperdő

ALFÖLD – egykor nagykiterjedésű erdős puszta (tatárjuharos lösztölgyes) Alföld – ma főként kultúrtáj

Őshonos erdők Lucfenyő – pusztulóban Bakony, Soproni-hg., Kőszegi-hg.

TALAJ A földfelszín legfelső, termékeny része Összetevői: kőzettörmelék humusz talajnedvesség

Talaj kialakításban szerepet játszó tényezők domborzat éghajlat élővilág ember

Hazánk jellegzetes talajtípusai

Talajszelvények 1. mezőségi talaj, 2. barna erdőtalaj, 3. öntéstalaj, 4. szikes talaj

VÁZLAT 

Hazánk 2 legjellemzőbb növénytársulása NÖVÉNYTÁRSULÁS: állandó megjelenésű és faji összetételű növényközösség, melynek hasonló környezeti igényű növények a tagjai Hazánk 2 legjellemzőbb növénytársulása erdős puszta + lombhullató erdő (fajokban nagyon gazdag) ok: kontinentális, mediterrán és óceáni hatások Alföld → egykor ligetekkel, lápokkal, mocsarakkal tarkított nagy kiterjedésű erdős puszta liget: füves rétekkel tarkított kisebb, ritkás erdő mocsár: a tópusztulás 2. fázisa. (fertő, mocsár, láp) Amikor a tónak még van apróbb víztükör felülete, melyet vízinövények szabdalnak fel láp: a tópusztulás 3. fázisa Ilyenkor már nincs nyílt vízfelület, benőtték a vízinövények

Középhegységek, dombvidékek → erdők borítják (18-19%-ban) Mára a természetes növénytársulások helyét szinte teljesen felváltották a szántóföldek Alföld és a Kisalföld kultúrtájjá Középhegységek, dombvidékek → erdők borítják (18-19%-ban) → többségükben telepített erdők → őshonos erdők: Bakony, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység: luc-, erdei-, vörösfenyő → alacsonyabb, melegebb helyeken: tölgyes → magasabb, hűvösebb helyeken: bükkös → Mecsekben megtalálhatók a mediterrán fajok ( pirítógyökér, rozsdás gyűszűvirág, majomkosbor, lónyelvű csodabogyó)

TALAJOK ÖSSZETEVŐI: TALAJ KIALAKULÁSÁBAN JELENTŐSÉGET JÁTSZIK: A talaj a földfelszín legfelső laza, termékeny rétege. ÖSSZETEVŐI: • a kőzettörmelék (a kőzetek aprózódásával, mállásával létre jött apró szemű kőzet) • a humusz (a talaj tápanyaga. Elhalt növényi és állati eredetű bomlástermék) • a talajnedvesség (talajban elraktározódó csapadékvíz, mely a talajszemcsék közti hézagokat részben kitölti) TALAJ KIALAKULÁSÁBAN JELENTŐSÉGET JÁTSZIK: Éghajlat (hőm., csap., páratartalom stb.) Domborzat (módosítja az égh.-i tényezőket) Élővilág (talajban megtelepedő élővilág is alakít pl. gombák, férgek) Emberi tevékenységek (földművelés, ipar stb.)

Hazánk jellegzetes talajtípusai: mezőségi talaj (csernozjom)→ löszön képződő, humuszban gazdag, nagyon jó minőségű, sötét színű talaj (Bácska,Hajduság, Nagykunság, Maros-Körös köze, Mezőföld) homok talajok → homokon képződő talaj (Kiskunság) öntéstalaj → árterek talaja (folyóvölgyek) réti talaj → ma gátakkal elzárt egykori árterek humuszban gazdagabb talaja (folyóvölgyek gátjai mögötti területein) szikes talaj → lecsapolt vidékek sziksóban gazdag, humuszban szegény, gyenge minőségű talaja barna erdőtalaj → középhegységeink, dombvidékeink és alföldjeink talaja rendzina talaj → mészkő és dolomitvidékek humuszban gazdag, de nagyon vékony rétegű talaja