RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK. R ÉTEK sík  Hazánkban nagy kiterjedésű rétek találhatók, főleg a sík vidékeken.  A rétek élővilága több fényhez jut, mint az.

Az előadások a következő témára: "RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK. R ÉTEK sík  Hazánkban nagy kiterjedésű rétek találhatók, főleg a sík vidékeken.  A rétek élővilága több fényhez jut, mint az."— Előadás másolata:

1 RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK

2 R ÉTEK sík  Hazánkban nagy kiterjedésű rétek találhatók, főleg a sík vidékeken.  A rétek élővilága több fényhez jut, mint az erdőké, de a szél erősebben fúj, a növények nem nőnek olyan magasra, mint az erdők fái.  A rét is életközösség, akárcsak az erdő, csupán más növények lakják.

3 N ÖVÉNYEK ÉS TÍPUSOK  A réteknek szintjeinél a fűféléké a főszerep nem a fáké.  A szálfüvek: egészen magasra nőnek, néha embermagasságúra.  Az aljfüvek: inkább a talaj közelében élnek. talajszint  Emellett még a talajszint is megtalálható, ahonnan ezek a növények táplálkoznak.  Kétféle  Kétféle rétet különböztetünk, attól függően, hogy milyen környezetben találhatók:  a nedves rétek a vízpartok közelében vannak,  a száraz rétek a szárazabb területeken.  Minkét réttípusnak megvannak a maguk növényei.

4 S ZÁRAZ RÉT  Ott, ahol az évi csapadékmennyiség nem éri el az 500 mm-t, vagy magasabban fekszik a terület, esetleg a víz gyorsan elszivárog, száraz rétek alakulnak ki.  A nedves rétek is azzá alakulnak, ha az ember lecsapolja, elvezeti a vizet róluk.  A kevés csapadékú, szárazabb területeken kialakult rét.

5 A SZÁRAZ RÉT LAKÓJA A MEZEI ZSÁLYA A mezei zsálya a száraz rétek tipikus növénye.  Főgyökérzete egészen mélyre nyúlik, onnan szívja fel a tápanyagot és a vizet.  Leveleit, szárát apró szőrök borítják, levelei csipkés szélűek. Alsó levelei szétterülnek a talaj felett, így lassabban párolog el a nedvesség a földből.  Virágzata csészelevelekre és sziromlevelekre tagolódik. Virága lila színű. Rovarok porozzák be a termőt.  Kétszikű, vagyis a termése két sziklevélre osztható.

6 P ÁZSITFÜVEK  Mellékgyökérzete gazdagon behálózza a talajt  Száruk szalmaszár, általában elágazás mentes, rugalmas  Levelei körül ölelik a szárat, mellékeresek (párhuzamos), a szár alapjától nőnek  Virágzatuk kevésbé feltűnő, szélmegporzásúak  Egyszikű, vagyis a termése egy sziklevélre osztható angolperje

7 Á RVALÁNYHAJ : VÉDETT  Csak a háborítatlan nitrogénben szegény homokos talajon él meg  - Valamint sokan gyűjtötték dísznövénynek

8 A Z ORVOSI SZÉKFŰ = KAMILLA A mezei zsálya a száraz rétek tipikus növénye.  Gyöktörzse van ennek segítségével áttelel  Levelei kisfelületűek, levéllemeze vékony, kis szálakra tagolódik  Virágai aprók, fészekvirágzatba tömörülnek. Rovarok porozzák be a termőt.  Kétszikű, vagyis a termése két sziklevélre osztható.  Gyulladásgátló, görcsoldó

9 N EDVES RÉT Nedves rétek jöttek létre:  a folyók árterületein,  holtágak környékén,  a kiszáradó tavak,  lápok helyén  ahol magas a talajvíz,  vagy sok eső esik.

10 N EDVES RÉTEK LAKÓJA A RÉTI BOGLÁRKA A réti boglárka:  Leveleiben méreg van.  Virága sárga.  Sziromlevélre és csészelevélre osztható a virágzata.  Ha megszárítják, elveszíti méregtartalmát, jó minőségű széna lesz belőle.  Kétszikű növény.

11 A RÉTEK JELENTŐSÉGE A TERMÉSZETBEN A rétek nagyon sok élőlénynek adnak otthont, a fűfélék mellett rengeteg rovar, hüllő, béka, madár és emlős él itt. A nyári rétek el sem képzelhetők a tücskök ciripelése, a pillangók röpködése nélkül.

12 LEGELŐK  A legelő olyan terület, amelyről az állatok a táplálásukra szükséges növényeket, saját maguk legeltetés útján szerzik meg.

13 MEZŐK  Az ember a mezőket, azért hozta létre, hogy gazdasági növényeket termeljen.  A mezőkön csak olyan növényeket termesztenek amik  az ember táplálékául szolgálnak,  állati takarmányként  esetleg ipari nyersanyagként.  Egyetlen termesztett növény faj a mezőkön monokultúrát alkot (pl. búza, kukorica, burgonya).

14