Hazánk nagytájainak természeti és társadalmi-gazdasági képe

Az előadások a következő témára: "Hazánk nagytájainak természeti és társadalmi-gazdasági képe"— Előadás másolata:

1 Hazánk nagytájainak természeti és társadalmi-gazdasági képe
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

2 Hazánk nagytájai Országunkat természetföldrajzi tényezők alapján 6 nagytájra osztjuk:

3 1. Alföld 2. Kisalföld 3. Dunántúli-dombság 4. Északi-khg. 5. Dunántúli-khg. 6. Alpokalja

4 I. Alföld Hazánk legnagyobb, domborzatilag és éghajlatilag legegységesebb tája. A mezőgazdaság fő területe. Innen származik az ország kőolaj- és földgáztermelésének 90%-a.

5 Domborzata: Nagy része tökéletes síkság. (a magasságkülönbség nem haladja meg a 30 m-t, a terület lejtése a 3 ‰-et) Eltérő domborzatú területek a hordaléékkúpok. A hegységekből kilépő folyók (Duna, Sajó, Bodrog, Zagyva, stb.) építették.

6 Az Alföld résztájai: Duna-Tisza-köze Tiszántúl Mezőföld Drávamellék

7

8 Kiskunság

9 Kiskunság: A Duna pleisztocén kori hordalékkúpja. Kőzetanyaga homok.

10 Bácskai-löszhát

11 Bácskai-löszhát: Csak északi pereme nyúlik át hazánkba.

12 Nyírség

13 Nyírség: Homokkal fedett hordalékkúp, melyet a Tisza és mellékfolyói alakítottak ki. Itt található az Alföld legmagasabb pontja: Hoportyó 183 m

14 Hajdúság

15 Hajdúság: Kiváló termőképességű löszhát.

16 Hortobágy, Nagykunság

17 Hortobágy, Nagykunság: A Tisza hordalékával borított tájak. Hazánk legszárazabb tájai. (A csapadék 500 mm/év alatt.)

18 Körös-vidék

19 Körös-vidék: Tökéletes síkság. Öntés- és szikes talaj  rét- és legelőgazdálkodás.

20 Maros-Körös-köze

21 Maros-Körös-köze: Maros hordalékúpja. Részben lösszel fedett  kiváló mezőségi talaj. Az ország legmelegebb területe.

22 Mezőföld

23 Mezőföld: Felszínét lösz borítja. A Dunára tekintő méter magas löszfalak gyakran megcsúsznak, illetve leomlanak, ezért a terület fokozatosan hátrál.

24 Dráva-mellék

25 Drávamellék: Erős mediterrán hatás éri  enyhe tél, korai tavasz, másodlagos őszi csapadékmaximum.

26 II. Kisalföld Hazánk egyik legnyugatibb tája  erős óceáni hatás  erősebb borultság, kiegyenlítettebb hőmérsékletjárás, bővebb és egyenletesebb eloszlású csapadék. Az ország legszelesebb tája.

27 Kialakulása: Miocéntól sűllyedő területet pannon üledék borítja  a Duna és mellékfolyói feltöltötték  Európa legnagyobb hordalékkúpja (Szigetköz, Csallóköz) Közlekedésföldrajzi helyzete rendkívül előnyös.

28 A Kisalföl résztájai: Győri-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság

29

30 A Kisalföld központi része. Legtovább süllyedt  legalacsonyabb része.
Győri-medence: A Kisalföld központi része. Legtovább süllyedt  legalacsonyabb része. A Duna, a Rába és mellékfolyóinak egymásba olvadt hordalékkúpjai Szigetköz Mosoni síkság Rábaköz valamint a Fertő-Hanság süllyedékre osztható.

31

32 Marcal-medence: Zsákszerűen süllyed Kemeneshát és a Bakony közé.

33 Déli peremén bazalttakarós tanúhegyek:
Ság Somló

34 Komárom-Esztergomi-síkság:
A Dunát kísérő folyóterasz-maradványokból áll.

35 III. Alpokalja A Keleti-Alpok két lealacsonyodó nyúlványából:
Soproni-hg, Kőszeg-hg, valamint az Alpokból szállított pleisztocén korú kaviccsal borított területek: Vasi-hegyhát Kemeneshát Rábán túli kavicstakaró Tágabb értelemben véve az Alpokaljához tartozik még a Zalai-dombság.

36

37 Kőszegi-hegység: Óidei kőzetek, melyeket középidei üledék takar. A Dunántúl legmagasabb hegysége. (Írott-kő 882m)

38 Soproni-hegység: Idősebb és alacsonyabb,mint a Kőszegi-hg. Csak óidei kőzetekből áll: fillit, kristályos pala, gneisz. Mindkét hegység bő csapadadékú  bükkösök, fenyvesek borítják.

39 a folyók teraszos völgyeikkel felszabdalták.
Az Alpokból szállított pleisztocén korú kaviccsal borított területeket Vasi-hegyhát Kemeneshát Rábán túli kavicstakaró a folyók teraszos völgyeikkel felszabdalták. Zalai-dombság: Löszös-agyagos üledék borítja. Középidei mészkőrétegekben kőolaj.

40 IV. Dunántúli-dombság Határai: Ny-on: Zala völgye K-en: Duna.
É-on: Balaton D-en: Dráva-völgy

41 Kialakulása: Alapját m vastag pannon üledék alkotja. Negyedidőszaki részben löszös lerakódások fedik. A folyóvizek ÉNy – DK irányban felszabdalták.

42 A Dunántúli-dombság részei:
Somogyi-dombság Tolnai dombság Baranyai-dombság a Mecsekkel és a Villányi-hegységgel.

43 Somogyi-dombság: Külső-Somogy – tipikus dombvidék, nagy részét legelőként hasznosítják. Belső-Somogy – homokbuckákkal tarkított alacsony, alföldi jellegű terület.

44 Tolnai-dombság: Egyes részeit pleisztocén szerkezeti mozgások feldarabolták: Tolnai-hegyhát Völgység Szekszárdi-dombság

45 Sokfelélösz borítja  kiváló mezőségi talaj  talajerózió.

46 Baranyai-dombság: Lösszel fedett alacsony térszín.

47 Mecsek: Fő tömege középidei üledék  triász mészkő  gazdag karsztos formakincs (Pl. Abaligeti-barlang) Permi homokkőben  uránérc Júra időszaki üledékben  feketeszén

48 Villányi-hegység: Egyetlen keskeny sasbérc.
Keskeny gerince középidei mészkő. Egyedi növényvilág (magyar kikerics) Lösszel fedett lejtők  villányi vörösborok

49 V. Dunántúli-középhegység
A Balaton délnyugati sarkától a Duna vonaláig húzódik. DNY  ÉK irányú hegység. Túlnyomó része középidei üledékből áll.

50 600 - 800 mm/év. (Környezeténél csapadékosabb.)
Éghajlatválasztó: Óceánibb Kisalföld   kontinentálisabb Alföld. Évi csapadék: mm/év. (Környezeténél csapadékosabb.)

51 Évi középhőm.: oC. (Környezeténél hűvösebb.)

52 Vízrajza: Sok csapadék, mégis kevés felszíni víz. Oka: Karsztosodó kőzet (mészkő)  felszín alatti vizek (karsztvízek)  karsztforrások, (fontos ívóvízbázisok). Talajok: mészkőterületeken: rendzinatalaj nem karsztos területeken: barna erdőtalaj

53 Részei: A hegységre merőleges törésvonalak mentén oszthatjuk részekre.

54 1. Bakony

55 Északi-Bakony – Veszprém és Devecser közti árok - Déli-Bakony – Veszprém és Nagyvázsony közti törésvonal – Balaton-felvidék.

56 a) Északi-Bakony A középhegység legcsapadékosabb része. Karsztos fennsíkok. Csúcsa: Kőris-hegy (709 m) b) Déli-Bakony Barnakőszén-, mangán-, bauxitbányászat. Már előfordulnak harmad-negyed időszaki bazaltvulkánok. (Kab-hegy) Csúcsa: Kab-hegy (599 m)

57 c) Balaton-felvidék Jellegzetességei a Tapolcai-medencében található bazaltsapkás tanúhegyek. Pl.: Szent György-hegy Badacsony  borvidék Gulács Csobánc

58 2. Vértes

59 Kőzete: Triász mészkő és dolomit.
Barnakőszén-, bauxittelepek. Nyugati peremén a móri borvidék.

60 3. Velencei-hegység

61 A Vértestől a Zámolyi-medence választja el.
A Dunántúli-khg. legidősebb tagja. Kőzete: Karbon időszaki gránit. (A Variszkuszi-heggységképződés idejéből való. A hegység déli előterében található a pleisztocén végén lezökkent árok, melyben a Velencei-tó található.

62 Gránittömbök, melyeket a nép „gyapjúzsákoknak” nevez.

63 4. Dunazug-hegység

64 Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis – Pilisvörösvári-árok – Budai-hegység.

65 a) Pilis A középhegység legmagasabb része. (756 m) Főként triász üledékek (mészkő, dolomit) alkotják. b) Gerecse Főleg júra üledékek: vöröses mészkő (süttői v. piszkei vörösmárvány). A hegység peremén barnaszénbányászat: Tatabánya, Dorog, Tokod.

66 c) Budai-hegység Változatos kőzetanyag. Számos barlang: Pálvölgyi- Szemlő-hegyi-barlang. Budai termális vonal  123 gyógy- és hévízforrás.

67 VI. Északi-középhegység
Elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek: andezit, andezittufa, riolt, riolittufa Középidei üledékek: Cserhát egyes részei, Bükk, Aggteleki karszt.

68 Évi csapadék: mm/év.

69 Januári középhőm.: -3 – -5 oC (Hazánk leghidegebb tája.)

70 Júliusi középhőm.: 18 – 20 oC (Hazánk leghűvösebb tája.) D-i lejtőkön történelmi borvidékek (Eger, Tokaj)

71 Természetes növényzet, talaj:
Legerdősültebb terület (tölgy, bükk)  barna erdőtalaj. Változatos ásványkincsvagyon: lignit, érckészlet, vulkáni és üledékes kőzetek. Korábban az ipar fellegvára volt.

72 Az Északi középhegység tagjai:
Visegrádi-hegység Börzsöny Cserhát Mátra Bükk Aggteleki-karszt Cserehát Zempléni-hegység

73

74 1. Visegrádi-hegység

75 A Kárpátok vulkáni vonulatához tartozik  andezit, andezittufa.
20-18 millió évvel ezelőtt működő vulkán volt. Csúcsa: Dobogókő (699 m)

76 2. Börzsöny

77 Vulkáni eredetű hegység  andezit, andezittufa.
Működő vulkán volt. Csúcsa: Csóványos (938 m) A hegység belsejében sűrű erdők  települések, csak a hegység peremén lévő medencékben.

78 3. Cserhát

79 Változatos domborzatú és kőzetfelépítésű terület:
Közép idei üledékek, Keleti részén andezit, Északi részén harmadidőszaki dombvidék. A Cserháthoz tartozik a Gödöllői-dombság is.

80 4. Mátra Tarna Zagyva

81 Zagyva és a Tarna völgye között fekszik.
Csúcsa: Kékes (1014 m) 16-14 millió évvel ezelőtt működött vulkán. A mai Etnához hasonló lehetett. Hidrotermális ércképződés  Recsk és Gyöngyösoroszi réz-, arany- és ezüstérc telepei. Mátraalja  visontai lignit.

82 5. Bükk Sajó Tarna

83 Legnagyobb átlagmagasságú hegységünk..
Csúcsa: Istállós-kő (958 m) A hegység középidei, elsősorban triász mészkőből áll,  karsztosodik (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegység központi része a Bükki Nemzeti Park. Bükkalja  riolit- és dácittufa  sajátos lepusztulásformák  kaptárkövek.

84 Karsztjelenségek 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala)
4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás

85 Kaptárkő (Cserépfalu)

86 6. Aggteleki-karszt Sajó

87 A hegység középidei, elsősorban triász mészkőből áll,  karsztosodik (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegységben található az Aggteleki Nemzeti Park. Baradla-barlang (22 km). Világörökség. A hegység meghosszabbításában található a Rudabányai-hegység  vasérc.

88 7. Cserehát Sajó

89 A Bódva és a Hernád völgye között található.
Pannon üledékkel borított. Folyók által felszabdalt dombvidék. Aprófalvak  elvándorlás.

90 8. Zempléni-hegység

91 13-11 millió éves vulkáni vidék  andezit, riolit, riolittufa.
Arany, ezüst - Telkibánya. Perlit, kaolin. Tokaj-hegyalja – borvidék. Csúcsa: Nagy-Milic (894 m)

92 Az Északi – középhegység nemzeti parkjai:
Duna-Ipoly N.P. Bükki N.P. Aggteleki N.P.