A két tanítási nyelvű képzés helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Fazekas Csaba a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület alelnöke
A téma időszerűsége 2012 : huszonöt év ! idegennyelv-tudás az EU-ban Kész(ül) az oktatási államtitkárság nyelvoktatási stratégiája Kész(ül) az új miniszteri rendelet a két tanítási nyelvű oktatás irányelveiről
A két tannyelvű képzés céljai Használható nyelvtudás ← az idegen nyelv már a tanulás időszakában sem puszta tantárgy, hanem a tanulás eszköze Nyitottság, tolerancia más kultúrák iránt Összehasonlító tanulási módszertan ← hazai és külföldi taneszközök használata
Segítő körülmények kiegészítő támogatás államközi szerződések külképviseletek, kulturális intézetek támogatása előkészítő („nulladik”) év csoportbontás nyelvpótlék nyelvvizsgával egyenértékű érettségi
Nehézségek jelenleg nincs központi koordináció megszűnt az előfelvételi vizsga tanárképzés- és továbbképzés… taneszközök… változó nyelvstratégia,oktatáspolitika
Dilemmák Felvételi: Hogy mérjük a „nyelvérzéket” ? (Nyelvi képesség: fonetikai érzékenység; nyelvtani szabályok felismerése, kikövetkeztetése; szabályos és szabálytalan ösztönös megkülönböztetése; gyors emlékezetbe vésés) Az egységes írásbeli bevezetése óta speciális szóbeliztetéssel lehet mérni: pl. próba nyelvóra, dráma- és nyelvi játékok. Két tannyelvű ált. iskolából két tannyelvű középiskolába…
Dilemmák II. Mikor számít jó befektetésnek a két tannyelvű oktatás? Milyen értelemben legyen „elitképzés” ? Nemzeti, célnyelvi vagy integrált tanterv ? Szabad-e az órán nyelvet váltani ? Szükséges-e a nyelvtanári végzettség a szaktárgyat idegen nyelven tanító esetében?
Dilemmák III. Fordítsunk vagy írjunk tankönyveket ? Ideális megoldás: fokozatos nyelvi szintemelkedés, a szaknyelv tanítása ↔ lefordított magyar tankönyvek, külföldi kiadású könyvek
Aktualitások országos mérési eredményekhez kötött minőségi kritériumok a célnyelven tanítható tárgyak körének szűkítése
Köszönöm a figyelmet.