A felnőttképzés stratégiai céljai európában 7. A felnőttoktatástól a lifelong learningig

Új és régi jelszavak az ember neveléséről, oktatásáról… „A tanulás kulcs a XXI. Századhoz” Hamburgi felnőttképzési világkonferencia 1997. „Az oktatás közügy” VII. Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 25-28. Az andragógia - akárcsak a pedagógia - mára nem pusztán egy szakma belügye, hanem a gazdaság élő problémája, a társadalom és az egyes ember jövőjének biztosítéka lett.

“Ha egy évre tervezünk, ültessünk kukoricát “Ha egy évre tervezünk, ültessünk kukoricát. Ha egy évtizedre tervezünk, ültessünk fákat. Ha egy életre tervezünk, képezzünk és tanítsunk embereket.” Kínai szólás: Guanzi (i.e. 645 körül)

A LIFELONG LEARNING és a tanuló társadalom

Montreali felnőttoktatási világkonferenciától (1960.) máig Tanuló társadalom: ahol a felnőttek is tanulnak A „lifelong learning” kifejezés első használata Jelentése akkor: az élet során többször kell szakmát váltani, tehát nem elegendő az iskolában egyszer megtanult tudás, újat kell szerezni Jelentése később: a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztése céljából élethosszig végzett, mindenre kiterjedő (Lifewide) tanulási tevékenység Jelentése ma: mindent átfogó irányító elv az állam és az állampolgár számára egyaránt

Memorandum az egész életen át tartó tanulásról Angolul: www.europa.eu.int Magyarul: www.nepfoiskola.hu

A memorandum az egész életen át tartó tanulásról Európai közösségek bizottsága, Brüsszel, 2000. október 30.

Új ismereteket és készségeket mindenki számára! Célkitűzés: A tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása a tudás társadalmában való fenntartható részvételhez szükséges ismeretek és készségek megszerzése és megújítása céljából

2. Több befektetést az emberi erőforrásokba! Célkitűzés: Érzékelhető módon növelni kell az emberi erőforrásokba történő befektetés szintjét, elsőbbséget biztosítva Európa legfontosabb tőkéje - az ember - számára

3. Innovációt az oktatásba és a tanulásba! Célkitűzés: Hathatós oktatási és tanulási módszerek és feltételrendszerek kifejlesztése az egész életen át tartó és az élet teljes körére kiterjedő tanulás folyamatossága érdekében

4. A tanulás értékelését! Célkitűzés: Jelentősen javítani kell a tanulásban való részvétel és a tanulás eredményének értelmezési és értékelési módozatain, különösen a nem formális és informális tanulás területén

5. Az orientáció és a tanácsadás újragondolását! Célkitűzés: Mindenki számára, az élet minden szakaszában könnyen elérhető minőségi információ és tanácsadás biztosítása az európai tanulási lehetőségekről

6. Közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz! Célkitűzés: Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit a lehető legközelebb kell vinni a tanulókhoz és lakóhelyi közösségeikhez, valamint szükség szerint fejleszteni kell az IKT-alapú szolgáltatásokat

Memorandum az egész életen át tartó tanulásról A céltudatos tanulási tevékenységnek három alapkategóriája van. A formális tanulás oktatási és képzési alapintézményekben valósul meg, és elismert oklevéllel, szakképesítéssel zárul. A nem formális tanulás az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlik és általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok (pl. ifjúsági szervezetek, szakszervezet, politikai pártok) tevékenységének a keretében is. Megvalósulhat olyan szervezetek vagy szolgáltatások révén is (pl. képzőművészeti, zenei kurzusok, sportoktatás, vagy vizsgára felkészítő magánoktatás), amelyeket a formális rendszerek kiegészítése céljából hoztak létre. Az informális tanulás a mindennapi élet természetes velejárója. A formális és nem formális tanulási formákkal ellentétben, az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, és lehetséges, hogy maguk az érintettek sem ismerik fel tudásuk és készségeik gyarapodását.

Nem strukturált (spontán) – élethelyzetekhez kötött Formális azaz strukturált – iskolarendszeren belüli, bizonyítvány, oklevél, szakképesítés Nonformális Félig strukturált – iskolarendszeren kívüli kiegészítő funkciója van nem feltétlenül ad képesítést Informális Nem strukturált (spontán) – élethelyzetekhez kötött esetleg észrevétlen marad a tanuló ember számára is

Cselekvési program 2001 prioritásai (kevesebb közös feladat) A tanulás megbecsülése (Pl: Europass keretrendszer) Tanulási útmutatás és tájékoztatás (Pl.: Európai Képesítési Keretrendszer) A tanulás támogatása több idővel és pénzzel

Európai Képesítési Keretrendszer Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál

Nemzeti keretek és EKKR a hazai realitásokhoz igazodik a nemzeti hatóságok/szervezetek működtetik meghatározza milyen képesítések szerezhetők Leírja az adott oktatási rendszer képesítéseit és azok kapcsolódásait EKKR megkönnyíti a kölcsönös elismerést, a rendszerek közötti mozgást Tanulási kimenetekre épülő, semleges referenciapont meghatározza az új típusú nemzeti képesítési keretek általános szerkezetét

Miért van szükség általában képesítési keretre? A képesítések tartalmának elemzése, megjelenítése és megértése A hangsúly az eljárásokról a kimenetekre helyeződik (tanulási eredmények) Természetes következménye A tömeges képzésnek A tudás gyors fejlődésének és elévülésének a nemzetköziesedésnek Az európai szintű célkitűzéseknek Elősegíti hogy az állampolgárok többféle módon juthassanak képesítésekhez (LLL) Kifejezi és rendszerezi az oktatás-képzés céljait

Ízelítő a hazai válaszokból:

TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAMRÓL AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TAGÁLLAMI STRATÉGIA Elkészült-e 2006 végéig országában az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégia, és ha nem, mikorra várható elkészülése? Az egész életen át tartó tanulásról szóló stratégia 2005 őszén (2212/2005. (X. 13.) Korm.Határozat) kormányzati szinten elfogadásra került. A 2005 tavaszán elkészült stratégia hét fejlesztési kulcsterületet sorol fel.

A hét fejlesztési kulcsterületet 1. Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a közoktatásban.(ld: 5.ea 27. diától) 2. Széles és gazdag kínálat a szakképzésben, felsőoktatásban és a felnőttkori tanulásban. 3. Folyamatosan bővülő tanulási lehetőségek (IKT, munkahelyi tanulás, informális tanulás). 4. Pályaorientáció, tanácsadás és pályakövetés. 5. Az informális és nem-formális tanulás elismerése. 6. Hátrányos helyzetű és munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása (lemorzsolódás megelőzése, esély az LLL-be való bekapcsolódásra. 7. Újfajta tanítási / tanulási kultúra meghonosítása (új pedagógusszerepek, minőségkultúra).

Az Oklevél-kiegészítés magyar jogi szabályozása A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. §-ának (5) bekezdésében tesz említést az Oklevél-kiegészítésről (Oklevélmellékletről): „Külföldi felhasználásra, kérelem alapján idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki,…” A 2003. évi XXXVIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdésével módosított felsőoktatási törvény 97. §-a 2003. július 1. napjától újabb, (8) bekezdéssel került kiegészítésre: „A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki ……...”

Az Oklevél-kiegészítés magyar jogi szabályozása A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 63. § (2) bekezdése rögzíti, hogy „az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetében – a hallgató kérésére – az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.” Az Oklevélmelléklet kiadása tehát a kötelezővé válik mind magyar, mind angol nyelven.

Az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítés 1. Hazánkban a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványról, illetve ennek keretében a szakmai bizonyítvány kiegészítőlapról a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 37. § (2)-(4) §-aiban rendelkezik. „Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kap.” Bizonyítvány kiegészítőlapként Magyarországon csak az oktatási miniszter által jóváhagyott nyomtatvány használható.

Az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítés 2. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet 9. § (1) és (4) bekezdése értelmében: az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítőket a 2005. július 1. napját követően megkezdett szakmai vizsgák esetében kell alkalmazni, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben – ha a képzési program a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 16. §-a és 19. §-a alapján akkreditált program – az akkreditált program lajstromszámát a bizonyítvány kiegészítőlapon fel kell tüntetni. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, illetve Magyarországon korábban megszerezhető, államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványokról és mesterlevelekről állítható ki Bizonyítvány-kiegészítés.

A munkavégzés kompetencia-csoportjai A munkakörök sikeres ellátásához szükséges kompetenciák tekintetében négy kompetencia csoport különül el. Szakmai kompetenciák 1Szakmai ismeretek, tudás3.2Szakmai készségek, jártasságok, alkalmazások Módszertani kompetenciák3.3Gondolkodás3.4Problémamegoldás3.5Munk amódszer, munkastílus Társas kompetenciák3.6Kommunikáció3.7Kooperáció (együttműködési készség)3.8Konfliktuskezelés3.9Rugalmasság Személyi kompetenciák3.10Kreativitás3.11Önállóság3.12Adottságok, rátermettség3.13Jellemvonások

Információs társadalom-tanulótársadalom- tudástársadalom

TUDÁSMUNKÁS

Köszönöm a figyelmet! monori@mail.datanet.hu