A hatalom és felelősség kérdése a személyközpontú segítő kapcsolatban Draskóczy Magda 2013.05.25.
„Ez az új szemlélet abban különbözik a korábbiaktól, hogy alapvetően más a célja. Ebben a személy, és nem a probléma van a központban. A cél nem az, hogy egy bizonyos problémát megoldjunk, hanem hogy az adott személyt segítsük a fejlődésében, és így ő integráltabb módon tudjon megküzdeni a jelen problémáival, és a későbbiekkel is.” (C.Rogers On Personal Power, 1977)
„Minden élő szervezetben jelen van egy rejtett törekvés a benne levő lehetőségek megvalósítására. Az emberben is természetes törekvés van a fejlődésre… Ez az az alap, amelyre a személyközpontú szemlélet épül.” (C.Rogers On Personal Power, 1977)
A személyközpontú segítő kapcsolat alap-hipotézise az, hogy minden egyes emberben önmaga megértésének és a pozitív irányú változásnak hatalmas tartalékai rejlenek, és ezeket a tartalékokat bizonyos jól meghatározható tulajdonságokkal rendelkező személyes kapcsolat során lehet legjobban mozgósítani.
„ A terapeutával való viszony két élő, valóságos emberi lény találkozása, amelyben a terapeuta maradéktalanul jelen van a kliense számára. Ez a helyzet éppen ellentétes avval, amikor a terapeuta mint szakember a pácienst tárgyként elemzi. Ez az élő együttlét és kommunikáció az, amely megtöri a páciens elszigeteltségét.” (C. Rogers: The way to do is to be. American Psychologist, 1959, 4, 197)
„Nem arról van szó, hogy ez az irányzat hatalmat ad az embernek, egyszerűen nem veszi el tőle a hatalmat. Meglepő lehet, hogy egy ilyen látszólag ártatlan alapállásnak ennyire forradalmi hatása lehet.” (C.Rogers On Personal Power,1977)
„A személyes hatalom az a képesség, hogy az ember a saját szándéka, és nem külső kontroll alapján cselekszik. Az az állapot, amikor az ember tudatában van saját érzéseinek, szükségleteinek és értékeinek, és ezek alapján tud cselekedni, és nem mástól várja az irányítást.” (P.Natiello: The Person-Centred Approach: A passionate presence, 2001)
„A segítőnek az a feladata, hogy kifejlessze saját hatalmát, hogy teljesen és felelősséggel tudja magát használni a világban, és olyan légkört teremtsen, amelyben a kliens megteheti ugyanezt.” (P.Natiello: The Person-Centred Approach: A passionate presence, 2001)
Az együttműködő hatalom jellemzői Nyitottság (minden információ közös) Válaszkészség (minden szükséglet és gondolat meghallása) Mindenki tisztelete és figyelembe vétele Személyes hatalom (szabad és felelős részvétel) Váltakozó hatás-gyakorlás (P.Natiello: The Person_centred Approach: A passionate presence, 2001)
„Az az alap-attitűd, hogy felelős vagyok a másiknak, és felelős vagyok magamért, de nem vagyok felelős a másikért. Nem segíti elő a kliens önképviseletét és megerősödését, ha helyette hoznak döntéseket.” (G.Barrett-Lennard: Carl Rogers’ Helping System, 1998)