Madách Imre Az ember tragédiája
Madách Imre életének főbb állomásai 1823-ban született, a mai Szlovákia területén található Alsósztregován A váci piarista gimnáziumban, majd a pesti egyetemen tanul. Tanulmányait magánúton, Nógrádban fejezi be Bory László ügyvéd vezetése mellett Pesten beleszeret Lónyay Etelkba, neki ajánlja első verseskötetét, a Lantvirágokat.
Személyes tragédiák Madách életében Az 1848-49-es szabadságharc idején a nővérét és családját román parasztok felkoncolták 1851-ben Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt börtönbe zárták 1854-ben elvált feleségétől
A szabadságharc bukásának hatása az ember tragédiájára Madách művét 10 évvel a szabadságharc bukása után írta, ez elegendő idő volt ahhoz, hogy feldolgozza az eseményeket, és a nemzeti tragédiát egyetemes nézőpontból értelmezze. A 13 aradi vértanú
Az ember tragédiájának műfaja A drámai költemény (lírai dráma): sajátos formában írt költői mű, melyben a drámaiság a gondolati lírának van alárendelve. Emberiségdráma (emberiségköltemény): az ilyen műfajú művek általában az emberiség, a filozófia nagy, végső kérdéseivel foglalkoznak. Könyvdráma: e drámák általában nem előadásra, hanem olvasásra készültek. Lírai drámák a világirodalomban: Byron: Kain; Shelley: A megszabadított Prométheusz; Goethe: Faust I.,II. ; Ibsen: Peer Gynt Lírai drámák a magyar irodalomban: Vörösmarty Csongor és Tünde
A hegeli dialektika A történeti színek egymásutániságát, belső logikáját a hegeli dialektika határozza meg Minden korszakban megjelenik egy eszme. Ez lesz a tézis Az eszme elkorcsosul, kifordul önmagából, így lesz belőle antitézis (tézis) A tézis és az antitézis összeütközéséből megszületik a szintézis A szintézis a következő színben újra tézissé válik, ami mellett megjelenik az újabb antitézis
Az ember tragédiájára ható tudományos hipotézisek Frenológia: koponyatan A koponya alakjából következtetni lehet az ember pszichés és erkölcsi tulajdonságaira A nap kihűlése A nap véges életű, hamarosan kimerül, a Föld eljegesedik, és lakhatatlanná válik Biológiai determinizmus Az embert alapvetően meghatározzák a vele született tulajdonságai
A keretszínek II. szín Helyszín: Paradicsom Éva kísértésbe esik, és Ádámnak is ad a tiltott gyümölcsből. Kivonulnak a paradicsomból I. szín Helyszín: Menny Az angyalok dicsőítik Istent és a teremtés művét, egyedül Lucifer bírálja Lucifer részt kíván a teremtésből, és a tiltott gyümölcsöt termő fát kapja meg III. szín Helyszín: Paradicsomon kívüli táj Ádám és Éva megpróbálják maguk köré varázsolni az elveszett paradicsomot Lucifer megjelenik, és felajánlja Ádámnak, hogy megmutatja utódai sorsát. Álmot bocsát Ádámra. XV. szín Helyszín: Paradicsomon kívüli táj Ádám kiábrándul, és öngyilkos akar lenni. Ebben Éva akadályozza meg, azzal, hogy elmondja Ádámnak, hogy várandós: „anyának érzem oh Ádám magam” Isten megjelenik: „Ember küzdj, és bízva bízzál”
IV. Szín: Egyiptom Ádám: fáraó Éva: rabszolganő Lucifer: a fáraó minisztere Eszme: A fáraó teljhatalmat élvez, az összes rabszolga az ő boldogságáért tevékenykedik: „milliók egy miatt”. Ádám felszabadítja a rabszolgákat, és egy demokratikus államot tervez. „Pár ezredév gúláidat elássa.”
V. Szín: Görögország Ádám: Miltiádész Éva: Lucia (Miltiádész felesége) Lucifer: harcos Eszme: Az athéni demokráciában az egyén kiszolgáltatottá válik. Miltiádész Athénért küzd, de amikor hazatér, hazaárulónak kiáltják ki. A köznép nem tűri el, hogy bárki is kiemelkedjen közüle.
VI. Szín: Róma Ádám: Sergiolus Éva: Júlia Lucifer: Miló Eszme: Az eszmékben csalódott emberek csak a saját boldogságukat keresik, tivornyákon vesznek részt. Ádám megcsömörlik, a kereszténység erkölcsössége jelenti számára a megoldást.
VII. Szín: Konstantinápoly Ádám: Tankréd Éva: Izóra Lucifer: Tankréd fegyvernöke Eszme: A kereszténység elveszti a lényegét, hitviták miatt embereket ölnek meg a vallás nevében.
VIII. Szín: Prága Ádám: Kepler Éva: Borbála Lucifer: Kepler famulusa (diák, segítő) Eszme: Ádám a tudománynak akar élni, de áltudományos dolgokkal kell foglalkoznia (horoszkópot, nativitást {újszülöttek számára készült sorsjóslat} kell készítenie)
IX. Szín: Párizs Ádám: Danton Éva: nemes hölgy / pórnő Eszme: Szabadság – egyenlőség – testvériség, a francia forradalom eszméi, Ádám nem csalódik az eszmékben, de a megvalósítás tökéletlen A szín dramaturgiailag is érdekes, hiszen Prágában álmodja ezt Ádám. Mivel a történelmi színeket is álmodja Ádám, ezért ez a szín „álom az álomban”
X. Szín: Prága Ádám elmélkedik a Párizsban látottakon. A párizsi az egyetlen szín, amelynek végén Ádám nem pesszimista. Megjelenik Kepler tanítványa, akinek Kepler a tudományok határaira hívja fel figyelmét és az önálló gondolkodásra buzdítja.
XI. Szín: London Ádám: polgár Éva: polgárlány Lucifer: Ádám kísérője Ettől a színtől kezdve Ádám nem tevékeny szereplője a történelemnek, csak megfigyelő Ez a szín nem a múltban, hanem Madách jelenében játszódik. Az itt megjelenő eszme a kapitalizmus. Mindenki a saját érdekeit nézi, megszűnik az együttérzés. A szín haláltánc-jelenettel zárul, mindenki meghal, egyedül Éva lépi át a sírgödröt
XII. Szín: Falanszter 1 A jövőben játszódik, ahol tudósok által létrehozott létesítményekben próbálják megtalálni a megoldást a Nap kihűlésére Az állatok és a növények közül már csak az található meg, ami hasznos, azok is „tökéletesítve” Az érzelmeket elnyomják, a házaspárokat is a tudományok alapján jelölik ki Az embereket számokkal jelölik, s bár mindenki egyenlőképp részesül a munkából, az olyan kitűnő tehetségek, mint Luther, Cassius, Platón és Michelangelo elnyomottként élnek: Michelangelo-nak egész életén át ugyanolyan székeket kell gyártania, bár kreativitásából többre tellne. 1 Fourier, francia író elképzelése és ötlete alapján írta meg Madách
XIII. Szín: Űr Ádám el akarja hagyni a Földet, de a Föld légkörén túl nem tud élni. („Győzött hát a vén hazugság”), A Föld szelleme visszarántja Ádámot Üzenete: „A célt tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? A cél, megszünte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem,S az ember célja a küzdés maga.”
XIV. Szín: Az egyenlítő vidéke-Eszkimó világ Az emberiségnek nem sikerül megoldást találnia a nap kihűlésére, a Föld eljegesedik. Az egyenlítő környékén élnek már csak emberek. Az emberek lealacsonyodnak, csak az önfenntartásra szorítkoznak.
A szereplők jellemzése: Ádám A legfontosabb szereplője a történetnek, minden színben jelen van, köré épül a cselekmény, folyamatosan hinni akar valamilyen eszmében. Kíváncsi. Szeretne fejlődést látni. „Megyen-é majdan előrébb fajzatom” Ádámot folyamatos nagyra törés és küzdés jellemzi, a csalódások sem tudják lehangolni. Lucifer szerint is a megtörhetetlensége az egyik legjobb tulajdonsága. Folyamatosan küzd, elbukik, azután ismét talpra áll. Ő az, aki igényli a továbblépést és a változást.
A szereplők jellemzése: Éva Ádám és Lucifer egymással szembenálló értékeket testesít meg, Éva pedig kettejük között áll: Ádám idealizmusával és Lucifer eszménytelenségével szemben a sokszínű “természetet” képviseli. Alakja színről-színre változik. Bár Éva miatt vesztette Ádám a Paradicsomot, Éva a nőisége révén őrzi ennek visszfényét, s képes felidézni valamit az Édenből. Lucifer “legerősebb ellenfele” Éva. A lelki nemesség, az érzelem “vékony szálát” Lucifer képtelen széttépni. Éva veszi rá ugyan Ádámot a “bűnre”, de ő menti meg a pusztulástól is.
A szereplők jellemzése: Lucifer Lucifer nem dicséri alázattal a létrejött világot, szembeszáll az Úrral. A világban a cél, a változás és az összhangzó értelem hiányát kifogásolja. Az Úr elűzi őt a mennyekből, s az Édenben két megátkozott fát, a tudás és a halhatatlanság fáját kénytelen átengedni neki. Lucifer öntudatosan vágja az Úr szemébe: „Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy - S egy talpalatnyi föld elég nekem. Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni.” Célja világos: az Úr világának megdöntése. Meg akarja semmisíteni az embert, meg akarja akadályozni az emberi történelmet. Lucifer az első színekben az újat teremtő gondolat indulataival lép elénk. Végzete a szüntelen bukás, de ennek tudatában is vállalja lázadó szerepét. Lucifer tragikus magasságba emelt hősi alak. Az Úrral való vitájában az írói rokonszenv az ő oldalán van a kicsinyes, hiú Úrral szemben.
A mű végkifejlete
A mű fogadtatása
Vége