IDŐS BETEGEK OTTHONI HEMODIALÍZISÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Advertisements

Néhány adat a Győrben élő időskorúakról
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
Nefrológiai ápolók, betegek véleménye az otthoni kezelési módokról
A SHARE kutatás kínálta elemzési lehetőségek Gál Róbert & Vargha Lili Szirák, 2011.
Dializáltak életminősége, rehabilitálása
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
A CSALÁDORVOS PREVENCIÓS MUNKÁJA
HYPERTONIA: PATHOMECHANISMUS, TERÁPIÁS KONZEKVENCIÁK
Szociális munka az onkológiában
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Alkoholizmus.
A krónikus szívelégtelenség és kezelése
A pszichiátriai ellátás szervezeti keretei
Környezetértékelési módszerek
AIDS –Etikai problémák az ápolásban. Az ápolónő alapvető kötelessége 4irányú (Ápolói Kódex,1973): Az ápolónő alapvető kötelessége 4irányú (Ápolói Kódex,1973):
Pszichoprofilaxis és pszichoedukáció a rehabilitációban
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
A KVE betegek gyógyszeres kezelésének alapjai Mucsi István I.sz. Belgyógyászati Klinika és Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem Október.
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
A predialízis betegoktatás jelentősége nemzetközi és
Időskor és a vesebeteg gondozás
Idős betegek dialízis kezelésének orvosi, pszicho-szociális és
Veseelégtelen betegek pszicho-szociális problémái
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
A vesepótló kezelésre való felkészítés
A hemoglobinszint stabilitása: a renális anaemia kezelésének új minőségi indikátora Dr. Szabó Attila egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika,
Holisztikus szemlélet jelentősége a krónikus vesebetegek ellátásában
osztályvezető főorvos Szent Margit Kórház Nephrologia, Budapest
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
A háziorvos szerepe a dializált, transzplantált betegek ellátásában
Hogyan ismerhetjük fel a dializált betegek terapeutát igénylő
Peritoneálisan dializált betegek túlélése,
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Az otthoni hemodialízis ércsatlakozása AV-fisztula vagy kanül
Tradicionális és nem-tradicionális
Predializált és dializált betegek hypertóniájának kezelése,
CAPD helye és helyzete a dialízis ellátásban
Új távlatok a 2-es típusú diabetes terápiában a kardiológus szemével
Fogd A Kezem Alapítvány
Az öregkor.
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
Koszorú- és agyérbetegségek: tények és megelőzés
Egészséges életmód: a testmozgás élettani hatásai
EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Egészségmagatartásnak nevezünk minden olyan tevékenységet, amelyet egy önmagát egészségesnek tartó személy vagy preventív céllal végez,
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁ-SOLÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
Mindennapi veszteségeink
Korányi Sándor a nephrológus
A Veszprém megyei pszichiátriai ellátó rendszer ismertetése
Esetbemutatások tanulságokkal ÜLÉSELNÖKÖK: Dr. Tóth Judit1
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
Perifériás érbetegség és krónikus vesebetegség: a fokozott
Akutan hemodialízisre került betegek PD konverziója – a nephrológiai
Magyarország demográfiai jellemzőinek és szociális ellátórendszerének bemutatása különös tekintettel az időskorú népességre.
Dr. Ladányi Erzsébet FMC hálózati orvos-szakmai igazgató
A betegellátás keretei és rendszere
Egyensúly és stabilitás a hemoglobin szintben: A MIRCERA
Betegközpontú innováció a gyógyszeriparban
Mentálhigiénés team működése kórházunkban
Prof. Dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar
Munkatársak alkalmasságának vizsgálata „Szolgálni, mint a fény”
Az otthoni hemodialízis hazai bevezetésének első tapasztalatai Dr. Haris Ágnes főorvos Szent Margit Kórház Nephrologia Osztály, Budapest.
Otthoni dialízis lehetőségek (PD, HD) evidenciái a nemzetközi elemzések tükrében Dr. Ladányi Erzsébet orvos igazgató, hálózati orvosszakmai igazgató FMC.
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Nemzetközi kapcsolatok Fabry International Network 5th Fabry Expert Meeting Athén május
Ferencsik Mária, Zöllei Magdolna SZTE ÁOK I sz. Belgyógyászati klinika
Előadás másolata:

IDŐS BETEGEK OTTHONI HEMODIALÍZISÉNEK SAJÁTOSSÁGAI Tolnai Katalin Diaverum Dialízis Központ Szent László Kórház Budapest

AZ IDŐSKOR FOGALOMKÖRE Kit nevezünk idősnek? Az időskor fogalma különböző módon értelmezhető Kifejezhető: Évek száma - kronológiai életkor Biológiai életkor - egészségi állapot függvénye Pszichológiai életkor - ki milyen idősnek érzi magát Szociológiai életkor - a társadalom milyen idősnek tart valakit Idősek életkor szerinti felosztása a WHO szerint: 60-74 év idősödők 75-89 év idősek 90 év felettiek nagyon idősek – „aggok”

DEMOGRÁFIAI ADATOK A VILÁGBÓL A következő évtizedekben a globális népesség demográfiai változása miatt, előreláthatólag meg fog háromszorozódni a 65 évesnél idősebb emberek száma, ezzel párhuzamosan várhatóan megemelkedik a KVE kialakulása is Ausztrál adatok (ANZDATA 2007) - 2006-ban a dializáltak körében a 65-74 év közötti korcsoport előfordulása a legmagasabb USA adatok (United States Renal Data System 2007) - 2005-ben KVE betegek átlagéletkora: 64,6 év Kanadai statisztikák (Canadian Institue for Health Information 2007) - 65-74 éves KVE betegek száma a korábbi évtizedhez képest 33%-al nőtt - ≥75 éves betegek száma megduplázódott Európában (Európean Renal Association 2007) és ázsiai (USRDS 2007) országokban hasonló a helyzet

NÉPESSÉG SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A népesség életkor szerinti összetételében szerkezeti változások tapasztalhatóak. Felgyorsult a népesség öregedési folyamata A KSH adatai szerint Magyarországon 2013. január 1-jén 100 gyermekre 119 időskorú, azaz 65 éves és idősebb lakos jutott

KVE BETEGEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON 1991-2012 KVE betegek előfordulása világszerte évről-évre emelkedik hatékonyabbak a vesepótló kezelések - jobb a túlélési idő növekszik a hypertoniás és a diabeteses esetek száma ezzel párhuzamosan emelkedik az idősebb és súlyosabb kísérő betegségekkel küszködő KVE betegek száma  

IDŐS KOR ÉS A VESE Öregedés során a vese tömege, vérátáramlása, a működő nefronok száma és a GFR progresszíven csökken Az idősek azotémiára hajlamosak a vese perfúzió csökkenése esetén (szomjazás, kiszáradás, szívelégtelenség) Elektrolit és víz háztartás zavarai gyakrabban alakulnak ki (kevés vízfelvétel, elégtelen szomjúságérzet, só/víz-vesztés, diuretikumok, ADH szekréció(pl. fájdalom) - hypovolaemia, hyponatremia, nephr.sy. szívelégtelenség - hpervolaemia) Gyakoribb a hyperkalaemia (K tartalmú ill. K spóroló gyógyszerek, NSAID, sejtszétesés, KVE), a hypokalaemia (elégtelen K bevitel, diuretikumok, hányás, ödema, ascites) Kevert sav-bázis egyensúly zavarok jelentkezhetnek A veszélyt súlyosbíthatják rizikófaktorok: diabetes, pangásos szívelégtelenség, hypertensió, gyógyszerek, kontrasztanyagok

IDŐS BETEG ELLÁTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Társbetegségek fokozott veszélye Többféle gyógyszer szedése és egymásra gyakorolt hatása Csökkenő fizikai funkciók Látás és hallásromlás Mozgászavar, mozgáskorlátozottság Krónikus fájdalom Alultápláltság Incontinencia Szociális problémák, elszigeteltség Lelki problémák, szorongás, depresszió A testi és lelki alkalmazkodóképesség csökkenés miatt nehezebben fogadják el a különböző változásokat

IDŐS KVE BETEGEK KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI AZ idős betegekre vonatkozó tanulmányok alulreprezentáltak, kevés specifikus ajánlás van az idős kori KVE kezelésére Magas vérnyomás:ACE gátlók, ARB szerek, kisadag diuretikumok, Ca-antanogisták hatékonyak, KIR-re hatók és béta-blokkolók nem javasoltak, célértékek: ›65év=‹140/90Hgmm ›80 év=‹145/90Hgmm Antihipertenzív szerek egymásra gyakorolt hatása: diuretikumok fokozzák az ACE gátlók hatását, - kerülni kell a béta-blokkolók és a nem dihidropiridin tartalmú kalcium csatorna gátlók együttes adását, - perifériás alfa-blokkolókkal együtt használt kacsdiuretikumok idős nőknél inkontinenciát okozhatnak Só korlátozás: KDIGO 2 g natrium naponta (megfelel 5 g NaCl-nak) Diabetes: cél a KVE progressziójának lassítása, időseknél KDIGO a HbA1c értéket 7% alatt nem ajánlja a hipoglikémia veszélye miatt EPO terápia: az anémia csökkentése javítja az életminőséget, a KVE és a szívelégtelenség progresszióját mérsékli, lassíthatja

IDŐS KVE BETEGEK KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI Gyógyszeres kezelés: jellemző a csökkent gyógyszer intolerancia, kerülni kell a nefrotoxikus gyógyszereket, kontrasztanyagokat, a „negatív hármas”: ACE gátló/ARB+kombinált NSAID-ok+diuretikum Rehabilitáció, közösségi támogatás: a fizikai aktivitás javítja a fizikai és mentális egészséget KDIGO ajánlása: 30 perc fizikai aktivitás 5 x / hét, hasznos az otthoni / ápolás intézményi támogatás Dialízis kezelés idejét nehéz megválasztani, a korai kezdés káros lehet, a döntés legyen komplex és beteg központú, az AVF nem mindig preferálható, hasonló mortalitást mutat az ér-graft és az AVF, CVK katétereknek nagy a kockázata (bakterémia, trombózis) Transzplantáció: biológiai életkor fontosabb, mint a kronológiai, jó beteg megválasztás esetén egyértelmű életminőség javulás várható Konzervatív-palliatív ellátás: döntés mindig a beteg bevonásával történjen, az ésszerű tüneti kezelés lehetőségekre koncentrálva, figyelembe véve a comorbiditást

VESEPÓTLÓ ELJÁRÁS KIVÁLASZTÁSA A gyakori és súlyos társbetegségek, mozgáskorlátozottság, társadalmi elszigeteltség és a pénzügyi korlátok miatt, körültekintő döntést kell hozni a beteggel együtt a vesepótló kezelést illetően Az idős beteg életminőségét jelentősen befolyásoló tényező a jól megválasztott és személyre szabott kezelési modalitás

DIALÍZIS MODALITÁSOK Intézeti kezelések Otthon végzett kezelések Dialízis centrum, kórház: nefrológus szakorvos, nefrológus szakápoló, PD nővér, oktatónővér, diétás nővér, technikus Limited care egység: állandó orvosi felügyelet nincs, szakápolók végzik a kezelést a betegek aktív részvételével Otthon végzett kezelések A beteg otthonában, lakóközösségi környezetben, önállóan, vagy családtagok, illetve egyéb laikus segítők közreműködésével CAPD, APD HHD: standard heti 3x, rövid nappali, lassú-hosszú éjszakai Fontos, hogy minden korosztályú beteg, több fajta dialízis modalitás ismerjen meg és közösen válasszuk ki a számára legmegfelelőbbet

AZ OTTHONI DIALÍZIS (HHD) ELŐNYEI A technológiai fejlődés révén egy igen ígéretes modalitás HHD-ben gyakoribb kezelések hatékonyabbak, a beteg választhat a rövidebb napi, vagy a hosszabb, kíméletesebb éjszakai kezelés közül Ezzel párhuzamosan javul a betegek általános állapota, életminősége Csökkenthetők az antihypertenzív szerek, az EPO mennyisége Nincs szükség diétára Megszűnik a hyperphosphataemia Rendeződik a csontanyagcsere, a hyperparathyerosis Javul a hemodinamikai stabilitás a kardiális állapot Megtartható a megszokott életvitel, a napi időbeosztás Az aktív önrendelkezés javítja a mentális állapotot Csökken a stressz, a depresszió Jobban karbantarthatók az esetleges társbetegségek (diabetes, mozgásszervi betegségek, hypertonia)

BETEKINTÉS IDŐS KVE BETEGEK OTTHONI HEMODIALÍZIS KEZELÉSÉBE Számos egészségügyi, gazdasági és életmódbeli előnyét felismerve - Ausztráliában a HHD-nak kiemelt szerepe van Egy tanulmány segítségével négy 60 év feletti otthon kezelt beteg mindennapjaiba tekinthetünk be (Jeff, Billy, Mark, Lucy) A betegekkel készült interjúk által megismerhetjük, hogyan sikerül adaptálódniuk a kialakult sajátságos akadályokhoz, helyzetekhez

RÉSZLETEK A betegek életkora 60 – 75 év közötti Minden résztvevő a házastársával él együtt Az éjszakai és a nappali HHD programot is kipróbálták KVE-re vonatkozólag 7-40 éves múlttal rendelkeznek 3 témában láthatunk betekintést a betegek életébe: 3. Egészségi és kedélyállapot 2. Partnerség 1. HHD rendszer elhelyezése

1. A HD RENDSZER ELHELYEZÉSE A BETEGEK OTTHONÁBAN A HD kezelés megkezdése befolyásolja a betegek és családjuk megszokott életritmusát, mindennapi szokásait Az idős ember testi-lelki alkalmazkodóképessége csökken, nem szívesen fogadják a változást Emiatt először idegennek érezték az otthoni környezetükben a gépeket, vízcsöveket, szokatlan orvosi jellegű berendezéseket Lelkileg meg kellett küzdeniük azzal, hogy megváltozik az életterük, befogadják otthonukba ezt a terápiát

KREATÍV PROBLÉMAMEGOLDÁSOK Jeffnek a ház főépületétől különálló szobát alakítottak ki, amelyet családi képekkel tettek személyessé. Büszkén mutogatta másoknak: „… gyere nézd meg az én privát kórházam…” Billy szintén külön szobában alakította ki a kezelőhelyiséget, amelyet a technikai igényeknek és a kezelést támogató módon rendezett be. Felesége a közeli hálószobában aludt Lucy elmondta, hogy „először a társalgóba gondolta tenni a gépet, de ott zavarta volna, hogy mindenki látja Őt, viszont egy sarokban sem szeretett volna elbújva lenni”, így Ő is a külön kezelőszobát választotta Mark a hálószobában végezte a kezeléseket Már az első lépésnél mennyi megoldandó kérdés merül fel!

2. A PARTNERSÉG KÉRDÉSE Különösen fontos téma volt a betegnél a partner kérdése, a házastársi és a professzionális egyaránt Minden résztvevő hangsúlyozta, hogy nem voltak magukra hagyva, minden beteget aktívan támogatott a házastársa és a családja Figyelemre méltó, hogy mind a négy beteg azt mondta, hogy „MI” és nem azt, hogy „ÉN”, így együtt alkottak egy HHD csapatot Ugyanakkor tisztában voltak vele, hogy ezzel nagy terhet helyeztek a házastársuk vállára, az állandó készenlét, félelem a technikai problémáktól, aggódás az egészségi állapot miatt Időnként a partnerek úgy érezték, hogy jó lenne egy kis „szünet”, de ez nem volt megvalósítható

2. SZAKMAI PARTNEREK Elengedhetetlenek a szakmai partnerek, a multidiszciplináris orvosi, ápolási és technikai támogatás A betegek elmondták, hogy a szakmai segítők „…tudták, hogyan vegyenek részt az életünkben”… Biztonságérzetet jelentett számukra, hogy bármikor támogatást kérhettek „…hogy valaki ott van…” és azt mondja: „…minden rendben van, jól csinálod és nem vagy egyedül…” És bár a betegek nagyra értékelik a szakmai csapat támogatását, nem akarnak teljesen tőlük függeni, szeretnék fenntartani a saját függetlenségüket a kezelésükkel kapcsolatosan Fontos, hogy a beteg is egyenrangú tagja legyen a csapatnak, kezelésük során kevesebb a direkt utasítás, több tanács, gondoskodás szükséges, kiemelt jelentősége van az educatiónak

3. A BETEGEK ÖNÉRTÉKELÉSE Jó és a Rossz – Bizonytalanság és Remény Sokszor tapasztalnak hullámvölgyeket betegségük során Időnként fáradttá, leverté teszi őket a kezelések „végtelensége” Nehezen élik meg az öregedést, a fizikai funkciók romlását, ugyanakkor úgy érzik, hogy a KVE egy másodlagos probléma: „…a vesebetegség előtt is volt már egy csomó problémánk, de az élet ment tovább, ez a helyzet csak egy újabb leküzdendő akadály…” Nehéz a folyamatos motiváció fenntartása, de mégis „…szerencsésnek érzik magukat, mivel kaptak egy ilyen lehetőséget és támogatást a családjuktól és az egészségügyi szakemberektől…” Reális rövid távú célokat fogalmaznak meg: pl. utazás, családi esküvők Remény a transzplantációban, viszont van olyan beteg is aki ezt nem szeretné, mert nem szeretné „elvenni” egy fiatalabbtól a lehetőséget Összességében jövőképük és önértékelésük nagyon pozitív, képesnek érzik magukat megbirkózni a helyzettel, betegségükkel, a kezelésekkel

A BETEGEK GONDOLATAI A HHD-RÓL Bár sok nehézséggel és korlátozással jár együtt élni a KVE-el, mégis lelkesen az előnyökről és a pozitívumokról számoltak be Az otthoni kezelés szabadságot és függetlenséget biztosít számomra Élvezem a magam alakította HD menetrendet, a rugalmasságot Nagyon jó, hogy nem kell sok időt kórházi körülmények között töltenem, otthon az ismerős környezetben sokkal kényelmesebb Nincs fárasztó utazgatás Több folyadékot fogyaszthatok, lazább a diéta Saját magam döntök a kezelésről Jól be tudom illeszteni a mindennapjaimba Nem érzem magam kiszolgáltatott, gyógyíthatatlan betegnek

ZÁRÓGONDOLATOK A krónikus vesebetegség és az öregedés egy globális trend, viszont a kezelési technológiák folyamatos fejlődése új lehetőségeket teremt Ez a tanulmány is rávilágít arra, hogy az idős KVE beteg képes beépíteni a mindennapjaiba az otthoni hemodialízist, kihasználva a kezelési mód rugalmasságát, hatékonyságát A magukat kezelő betegek elégedettek, örülnek a szabadságnak, amit ez a kezelés nyújt, javul az életminőségük és nagyobb befolyással rendelkeznek saját sorsuk irányításában Ezek az eredmények segíthetik az egészségügyi szakembereket abban, hogy jobban megértsék, milyen fontos az egyensúly és a megfelelő partnerség a beteg és a gondozók közötti kapcsolatokban További kutatási és fejlesztési modelleket szükségesek kidolgozni az idős krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekre, amelyek növelik a függetlenségüket és javítják életminőségüket

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Forrásanyagok: Living with home-based haemodialysis: insights from older people Satoko Namiki, Jennifer Rowe and Marie Cooke Journal of Clinical Nursing Current and emerging treatment options for the elderly patient with chronic kidney disease Robert G Fassett The University of Queensland School of Human Movement Studies, Brisbane, Queensland, Australia Individualized Versus Disease-based Approaches C. Barrett Bowling, MD; Ann M. O'Hare, MA, MD Hypertonia és nephrologia 2007:11Hemodialízis kezelés a beteg otthonában és limited care dialízis egységekben Polner Kálmán, Haris Ágnes, Vas István Szent Margit Kórház II. Belgyógyászat – Nefrológiai osztály Progrediáló geriátriai megbetegedések ellátása Dr Kiss István egyetemi tanár Geriátriai Tanszéki Csoport Semmelweis Egyetem, ÁOK, II.sz. Belgyógyászati Klinika