KÖRNYEZET ÉS TÁRSADALOM Preferenciák és lakossági értékrendek önkormányzati kutatások alapján Az előadás elhangzott a Megyei Jogú Városok Szövetségének Környezetvédelmi Bizottságának ülésén Pécs, október 11. Jelenkutató Intézet és Alapítvány

1. Sztenderd tematikák (és környezeti vonatkozások) a) önkormányzati kommunikáció (helyi nyilvánosság szerkezete; tájékozottság és tájékoztatás) b) beruházások, gazdálkodás, költségvetés (támogatások megítélése, lakossági preferenciák)c) d) az önkormányzat vezetői, a képviselő-testület tagjai teljesítményének megítélése e) probléma-térkép (városi problémák felderítése, rangsorolása) f) a közszolgáltatásokkal való elégedettség-elégedetlenség g) a polgármesteri hivatal munkatársainak ill. az ügyintézési lehetőségek megítélése h) pártpreferenciák, választások i) aktuális ügyek, problémák feltérképezése Az önkormányzati felmérésekről 2

2. A kutatások módszertana mintanagyság: fő (felnőtt korú lakos); kérdőív terjedelme: kérdés, 45–50 perc, mintaválasztás: rétegzett véletlen minta (véletlen séta születésnapi kulccsal kombinálva); az interjú helyszíne: a megkérdezett lakása; terepmunka: a kérdezést országos hálózat végzi professzionális kérdezőbiztosokkal; terepmunka ellenőrzése: minimum 10%-os; kutatási termékek: gyorsjelentés, színes ábraanyag, időben összehasonlító táblázatok, nyitott kérdések kiírása és kategorizálása, elemző, értékelő és összehasonlító tanulmány, teljes kutatási dokumentáció CD-n. 3

3. A felmérés haszna a) hatékony önkormányzati teljesítmény-mérés (választott vezetők, tisztségviselők); b) testületi döntések előkészítése, támogatása; c) korábbi határozatok tesztelése, megvalósítási eredmények mérése; d) polgármesteri hivatalok ISO minősítése (majd megújítása); e) Az időbeni összehasonlítások (a város régebben és most) mutatják a városfejlődés, a társadalmi közérzet, az egyes problémák és a közszolgáltatásokkal való elégedettség alakulásának, a lakossági preferenciák változásának irányait, mértékeit. f) A térbeni összehasonlítások „láthatóvá” teszik egy-egy város erősségeit és gyenge pontjait, más, hasonló nagyságú és szerkezetű településekhez képest is. 4

Aláírással támogatott ügyek sorrendje 5

Konkrét problémáktól való félelem Tatabánya

Problémák súlyossága Békéscsaba

Problémák súlyossága Békéscsabán

Problémák súlyossága kisvárosban-nagyvárosban pontérték százfokú skálán 9

Hiányterületek és túlfinanszírozás tíz város költségvetésének megítélése alapján 2000-ben alulfinanszírozástúlfinanszírozás 10

Költségvetési preferenciák alakulása magyar városokban

Konklúziók A környezet ismerete és szeretete nem jelenti automatikusan a környezetvédelmi öntudat és felelősség kialakulását. A környezet tipikusan az a terület, ahol bizonyos (sok esetben szimbolikus) tudattartalmak kialakultak ugyan, de a konkrét szándék- és cselekvési stratégiák nincsenek hozzárendelve. Az épített és természeti környezettel kapcsolatos gondok a városok „problématérképén” a súlyossági sorrend végére szorulnak. Ez relatív sorrend, mely jelzi, hogy a közvélemény egyelőre sokkal fontosabb, gazdasági és szociális problémák megoldását várja. Ennek egyik oka, hogy a közvélemény még nem érzékeli pontosan a környezeti károk hatását, azok hosszú távú következményét. A környezetvédelem területén pontosan érzékelt problémák vannak, viszont a lakosság ezt nem köti konkrét teendőkhöz és finanszírozási követelményekhez. 12

Köszönjük a figyelmet Jelenkutató Intézet 1051 Budapest, Sas u. 9. Tel: (1) , Fax: (1)