Környezetmenedzsment rendszerek A környezeti hatásvizsgálat PTE PMMK Környezetmérnöki BSc képzés
AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Bevezetés KHV, KHT Előzetes környezeti hatástanulmány Részletes környezeti hatásvizsgálat Ellenőrző lista, Lepold mátrix ISO 14001 szerinti hatásregiszter Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.
Bevezetés A környezeti hatásvizsgálat célja valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslése és értékelése és ezáltal a tevékenység megvalósíthatóságára vonatkozó döntés befolyásolása. A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt a hazai jogszabályok szerint, összhangban az EU szabályozással (85/337/EGK, 97/11/EK irányelv), hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálatról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67.§-71.§-a (Ktv.), valamint a 20/2001. (II.14.) Kormány rendelet (R.) szól. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.
Bevezetés (folytatás1) A hatásvizsgálat köteles létesítmények körét a hivatkozott kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A hatásvizsgálatnak ki kell kiterjednie a tevékenység teljes fázisa (telepítés, üzemelés, felhagyás), a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek (szállítmányozás, raktározás, energia- és vízellátás, szennyvíz- és hulladékkezelés stb.), valamint a meghibásodás vagy baleset miatt várható környezeti hatások bemutatására. A környezeti hatásvizsgálat előkészítő és - szükségessége esetén - részletes vizsgálati szakaszból áll. Az előkészítő szakasz eredményeit összefoglaló előzetes környezeti tanulmány tartalmi követelményeit a Ktv. 69.§-a, és a R. 6.§-a írja elő. A részletes vizsgálati szakaszban készülő részletes környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit a Ktv. 71.§-a, és a R. 14.§(2)-(7), 15.§-17.§-a tartalmazza.
Bevezetés (folytatás2) A kérelmeket és a hozzácsatolt előzetes környezeti tanulmányt, vagy a részletes környezeti hatástanulmány 8 példányban a telepítés helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez kell benyújtani. Az eljárás a megkeresett szakhatóságok mellett a nyilvánosság bevonásával történik (az előkészítő szakaszban a kérelem és a dokumentáció nyilvánossá tételével, a részletes szakaszban közmeghallgatás tartásával).
Alapfogalmak Környezet: a Szervezet közvetlen környezete, amelyben az működik, beleértve a levegőt, a vizet, a földterületet, a természeti erőforrásokat, a növény- és állatvilágot, az embereket és ezek kölcsönös kapcsolatait. Környezeti tényező: valamely Szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásinak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. Környezeti hatás: a környezetben végbemenő mindennemű változás - akár káros, akár hasznos -, amely egészben vagy részben a Szervezet tevékenységeiből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból származik. Környezeti elem: levegő, víz (felszíni és felszín alatti vizek), talaj, táj, épített környezet, állat- és növényvilág, lakosság.
A KHV fogalma A környezetvédelmi hatásvizsgálat (röviden KHV) egy döntés-előkészítést segítő folyamat, amelynek során egy tervezett tevékenység várható környezeti hatásait felmérik és értékelik, annak érdekében, hogy információt szolgáltasson a döntéshozók számára a várható környezeti hatásokról, a környezeti károkat elkerüljék, illetve csökkentsék, segítse a tevékenységgel kapcsolatos technológiai, illetve telephelyi alternatívák közötti választást, biztosítsa az érintettek tájékoztatását és bevonását a tevékenységre vonatkozó döntéshozatali folyamatba.
KHT, Hatásterület A környezeti hatásvizsgálat folyamatának terméke a környezeti hatástanulmány (KHT), amely a környezeti hatásvizsgálat során tett megállapításokat foglalja össze. A hatásterület a környezet azon része, amelyre kiterjed a beruházás következtében létrejövő hatásfolyamat.
A hatásvizsgálatban nem elég foglalkozni a szűken vett tevékenység környezeti hatásaival, hanem a vizsgálatnak ki kell terjednie a beruházás teljes életciklusára, beleértve a telepítést (építést), magát a tevékenységet, az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket, mint pl. a szállítást, hulladékkezelést, valamint a tevékenység felhagyását. Vizsgálni kell az esetlegesen bekövetkező balesetek hatását is.
A KHV kiterjed A KHV során igyekeznek a teljes környezeti hatásfolyamat feltárására. Feltárják a várható a közvetlen szennyezőanyag kibocsátásokat, és azok kémiai reakcióinak és a terjedést befolyásoló hatások eredményeképpen kialakuló közvetett hatásokat. Vizsgálják a rövid távú és hosszú távú hatásokat is, különös tekintettel az irreverzibilis, utólag már helyre nem hozható következményekre. Vizsgálják a tevékenységnek az emberi egészségre és a természeti környezetre gyakorolt hatásait. Bizonytalanságok leírása is része a KHV-nek. Nemcsak a negatív, hanem a pozitív hatások leírására is sor kerül,
Ki végzi a KHV-t? A környezeti hatásvizsgálatot a megbízó költségén egy interdiszciplináris szakérői csapat végzi, mely az adott tevékenység szempontjából fontos szakmák képviselőiből áll: mérnök, ökológus, jogász, közgazdász. A csapat egyszerűbb ügyek esetén állhat csak 1-2 emberből, míg nagyobb beruházások esetén 10, vagy annál több tagból is.
A KHV esetei A beruházások tervezésének részét képezi. A rendelet által meghatározott tevékenységek alapján a vállalat megállapítja a tervezett beruházáshoz szüksége van-e környezetvédelmi szakhatósági engedélyre. KHV esetei: Technológiai módosítások, illetve a tevékenység bizonyos mértéket meghaladó bővítése esetén
Jogszabályi háttere A hatásvizsgálatokat a 70-es években kezdték beépíteni az ipari országok (elsőként az USA, Európában: Franciaország, Hollandia, Németország) a jogrendszerükbe. 1985-ben az Európai Gazdasági Közösség direktívát fogadott el, amelyben megköveteli a tagországoktól a KHV beépítést jogrendszerükbe, és meghatározza a KHV eljárás egységes követelményeit. A KHV-t Magyarországon már az 1986/1993. (VI.4.) Korm rendeletben kötelezővé tették azt a környezetre jelentős hatást gyakoroló tevékenységek széles körére. 1995. évi LIII. törvény a „Környezet védelmének általános szabályairól” megjelenésével a szabályozás törvényi szintre emelkedett. Végrehajtásának részletes szabályait a 152/1995. (XII.12) Korm. rendelet határozza meg..
20/2001 (II.14.) kormány rendelet a környezeti hatásvizsgálatról Részei: 1. § - 4. § Általános leírás 5. § - 13. § Előzetes környezeti tanulmány 14. § - 23. § Részletes tanulmány 24. § Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó rendelkezések 25. § - 26. § Eljárás kibocsátó félként 27. § - 30. § Eljárás hatásviselő félként 31. § Záró rendelkezések 1. számú melléklet a 20/2001. (II.14.) Korm. Rendelethez. A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listája 2. számú melléklet a 20/2001. (II.14.) Korm Rendelethez. A hatásterület meghatározásának szabályai 3. számú melléklet a 20/2001. (II.14.) Korm Rendelethez. Közreműködés a környezeti hatásvizsgálati eljárásban 4. számú melléklet a 20/2001. (II.14.) Korm Rendelethez. Szempontok a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességének eldöntéséhez
Az előzetes környezeti hatástanulmány A szükségtelen költségek elkerülése végett a környezeti hatásvizsgálatot két szakaszra osztották. Első szakasz: Egy előzetes környezeti hatástanulmány elkészítésére kerül sor, amelyet a vállalatok a környezetvédelmi felügyelőséghez nyújtanak be. A várható hatások előzetes szakértői becslésére kerül sor. Nem egyedi beruházások esetén általában nincs szükség költséges mérésekre. Egy környezetvédelmi szakértői csoport a múltbeli tapasztalataira támaszkodva és az aktuális beruházás körülményeit figyelembe véve megfelelő pontosságú becslést tud adni arra vonatkozóan, hogy a beruházás környezeti hatásai belül esnek-e a szokásosan elfogadható értékeken, vagy sem.
Egyedi beruházások Második szakasz: Egyes beruházások környezetvédelmi engedélyét a rendelet minden esetben részletes környezeti hatástanulmány készítéséhez köti. A környezetvédelmi felügyelőség feladata a hatástanulmány ellenőrzése A hatástanulmányban leírt változatok közül kijelöli azokat, amelyeket környezetvédelmi szempontból elfogadhatónak tart. más hatóságokat és külső szakértőket is bevon.
Egyedi beruházások (folytatás1) Második szakasz: A környezeti hatástanulmánynak az érintettek számára hozzáférhetőnek kell lennie (a környezetvédelmi felügyelőség figyelembe veszi) 30 napig hirdetményben teszi közzé az önkormányzat. Az érintettek írásos véleményt tehetnek. Fontos, hogy az érintettek közé sorolja a jogszabály a hatásterület lakosságát, a kezdeményező vállalatot, az érdekvédelmi és környezetvédelmi szervezeteket és a hatóságokat!
A környezetvédelmi felügyelőség döntése A környezetvédelmi felügyelőségnek arra kell alapoznia döntését, hogy a feltárt hatások szakmai szempontból jelentősnek ítélhetők-e meg. A határértékek feletti kibocsátások nyilvánvalóan jelentősnek ítélhetők meg. Természetesen a lakosság kedvezőtlenül fogadhat olyan hatásokat is, amelyek ezen szinten belül maradnak. A politikai érdekegyeztetés és döntés ez esetben az önkormányzat és az érdekeltek feladata. A felügyelőség nem adja ki az engedélyt, ha a fejlesztés nagyfokú környezeti kockázattal járna, vagy kedvezőtlen regionális vagy globális környezeti hatást fejtene ki. Elégtelen információ esetén sor kerül a részletes hatásvizsgálatra.
Az előzetes környezeti tanulmány tartalma A tevékenység célja és szükségessége Telepítési és technológiai lehetőségek (alapadatok, telepítési alternatívák, leírást kell adni a választott technológiáról, környezetvédelmi célú beruházásokat terveztek-e a hatások csökkentése érdekében) A tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények Környezetterhelés és a környezet igénybevétele
Az előzetes környezeti tanulmány tartalma (folytatás1) A várható környezeti hatások előzetes becslése (hatásfolyamat és a hatásterületek) Országhatárokon átterjedő hatások A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások (a terület jelenlegi állapota, annak funkciói és a várhat változások; a tanulmányt készítő szakértői csoportnak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy véleményük szerint várhatók-e jelentős környezeti hatások)
Az előzetes környezeti hatástanulmány benyújtása után A környezetvédelmi felügyelőség 30 napon dönt, és következő döntéseket hozhatja: Részletes környezeti hatástanulmány készítését írja elő. Ekkor megadja azt is, hogy a részletes KHT-ben mely kérdésekre, milyen mélységig kell kitérni. Kiadja a környezetvédelmi engedélyt. Elutasítja a kérelmet.
A részletes környezeti hatásvizsgálat Bizonyos típusú - jogszabályban meghatározott - beruházások esetén minden esetben részletes hatástanulmányt kell készíteni. A részletes hatásvizsgálat során már nem elegendőek a becslések, a hatásokat mérésekkel és számításokkal számszerűsíteni is kell. a részletes hatástanulmány nyers változata, az érintettek számára hozzáférhetővé kell tenni önkormányzat épületében közmeghallgatást tartanak, (időpontjáról az érintetteket legalább 15 nappal annak időpontja előtt tájékoztatják) A környezetvédelmi felügyelőség - más szakhatóságok bevonásával - ezután döntést hoz.
A felügyelőség döntése Megadja Meghatározhat bizonyos környezetvédelmi előírásokat, amelyeket a beruházónak teljesítenie kell. Feltételül szabhat további környezetvédelmi intézkedések (pl. filter alkalmazása) megtételét. Előírhat biztosítékadási- vagy céltartalék képzési kötelezettséget is. A kérelmet elutasítja Az elutasítást indokolnia kell, és arra is utalnia kell, hogy a terv módosítása esetén a kezdeményező számíthat-e arra, hogy megkapja a szükséges engedélyt, vagy az adott térségben erre egyáltalán nincs lehetőség. Környezetvédelmi engedély nemcsak adható, de vissza is vonható.
A KHT felépítése A részletes tanulmányban ismertetni kell: az előzetes tanulmányhoz érkezett észrevételeket, a felügyelőség állásfoglalását és a részletes vizsgálat menetét. Ezek után ismertetni kell az előkészítő eljárásban kiválasztott változatot.
A KHT felépítése (folytatás1) Hatásterületek, és ezek környezeti állapota, ha a tevékenység nem valósul meg A környezet változása a tevékenység következtében A környezeti állapotváltozások miatt várható környezet-egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények A környezeti hatások mérése, elemzése, az utóellenőrzés
A KHT felépítése (folytatás2) A tanulmány összeállításához felhasznált adatok és módszerek, illetve azok hiányosságai (tanulmány készítője leírja az adatok beszerzésének módját, és korlátait, és felelősségét korlátozza azon megállapításokra, amelyeket szakmailag ellenőrizni tudott) Térképek Felhasznált tanulmányok Közérthető összefoglaló (terjedelme legfeljebb 20-30 oldal )
A hatások áttekintésének módszerei A hatásviselő környezeti elemek száma több száz is lehet, és a tevékenység megvalósítása is számos technológiai lépésre bontható. Ugyanakkor fontos, hogy a tevékenység környezeti hatásainak vizsgálatánál ne maradjon ki semmilyen fontos környezeti hatás. Eszközök csoportjai: az ellenőrző listák és a hatásmátrixok.
Ellenőrző listák Csoportokra osztva tartalmaz kérdéseket. Az egyes sorokban bejelölhető válaszok: igen, lehetséges és nem. Az igen és a lehetséges válaszok választása a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességét indokolják!!!
Példa ellenőrző listára
KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL A Leopold mátrix A Leopold-mátrix oszlopaiban a hatáskeltők, soraiban pedig a hatásviselők vannak feltüntetve. A KHV kezdeti szakaszában +-? jelekkel jelölik a várható pozitív, negatív vagy nem becsülhető hatásokat. Később sor kerül a hatások becslésére, és két szempont szerinti számszerűsítésére. A Leopold-mátrix minden cellája két részre osztható. A felső háromszögbe a hatások mértékét jelzik 1-10-ig. Az 1-es a legkisebb, a 10-es a legkomolyabb hatást jelzi. Az alsó háromszögbe a hatás fontossága kerül, szintén 1-10-ig terjedő skálán értékelve.
KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL Az értékelés előtt az auditor (értékelő) csoportnak meg kell állapodnia a környezeti hatások erősségét jelző skála fokozatokra osztásában és az egyes fokozatok tartalmában. A mátrixban alkalmazott skálabeosztás a következő : 0 = nincs érzékelhető környezeti hatás 1 = alig érzékelhető környezeti hatás 2 = a hatás közepes 3 = a hatás erős 4 = a hatás kritikus mértékű
hulladék veszé-lyesség A technológiák környezeti hatásainak Leopold-mátrixban való értékelése egy gépipari vállalat példája alapján a következő lehet: HATÁS TEVÉKENYSÉG ÖSSZ. ÖSSZESEN levegő talaj szenny-víz zaj bűz egész-ség hulladék menny. hulladék veszé-lyesség öko-sziszté-ma Fémfeldolgozás Forgácsolás, öntés Műanyag-feldolgozás Galvanizálás Festés Kovácsolás Zsírtalanítás 1 3 2 13 18 15 25 20 16 24 4 1 3 2 2 3 1 3 4 1 3 1 2 1 4 3 2 4 2 1 18 8 11 16 14 21 4
KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL Értékelés egy vállalat egészére aggregáltan HATÁS TEVÉKENYSÉG ÖSSZ. ÖSSZESEN levegő talaj szenny-víz zaj bűz egész-ség hulladék menny. hulladék veszé-lyesség öko-sziszté-ma 1. Üzem 2. Üzem 3. Üzem 4. Üzem Raktár Irodák stb.
Az ISO 14001 szerinti hatásregiszter A hatásregiszter összeállítása Pillanatkép a Szervezet környezeti teljesítményéről, A Szervezet környezetvédelmi irányelvei (környezeti politikája) meghatározásához szükséges kiinduló adatok összefoglalása a meglévő gyakorlat és dokumentációk, valamint a múltbeli tevékenységek vizsgálatával. A hatásregiszter elkészítése (technológiák, hatások, szervezeti és személyi feltételek, jogszabályok jegyzéke).
A hatásregiszter részei: A környezeti hatások értékelése technológiánként és azok összesítése, amely tartalmazza mindazokat a környezeti hatásokat, amelyek a vállalat valamennyi résztevékenységét jellemzik, beleértve a cég “normális” működésének kondícióit, valamint a váratlan események, balesetek és esetleges vészhelyzetek esetén bekövetkező környezeti hatásokat. Alternatívák kidolgozása a vezetés számára a környezetvédelmi, vezetési, tervezési rendszer szervezeti és személyi feltételeire. A környezetvédelmi jogszabályok jegyzéke a Magyarországon érvényes hatósági és törvényi szabályozások figyelembe vételével. Az ÖKO mérleg összeállítása. A beszállítók, alvállalkozók környezetvédelmi auditrendszerének kidolgozása.
Tartalma A hatásregiszter összeállítása a legtöbb vállalat számára az első kulcsfontosságú lépés, mert meghatározásra és/vagy elemzésre kerülnek: a lényeges tevékenységek, termékek és szolgáltatások, a bemenő és kimenő anyagok, ezek jellege és mennyisége, a rendellenes és vészhelyzetek, a múltbeli és jövőbeli tevékenységek, a teljesítmény és a szabályozási követelmények, a létező menedzsment rendszerek hatékonysága, a szigorúbb rendszerek bevezetése.
A hatásregiszter összeállításának területei: a környezeti teljesítmény fejlesztésének területei, a fontos érdekelt felek véleményei, törvényes követelményeken túlmutató célok és előirányzatok, a szabályozásban várható változások, a meglévő erőforrások felmérése és információgyűjtés,feljegyzések, költség-haszonelemzés és könyvelés, kommunikáció, a termékek és szolgáltatások környezeti tényezői, erőforrás felhasználás, hulladék minimalizálása6újrahasznosítási kezdeményezések,
A hatásregiszter összeállításának területei (folytatás1): veszélyes anyagok/termékek használata, szállítási politika, természeti értékek és kulturális örökség védelme, panaszok jellege és feljegyzései, látható hatások, zajok, szagok, a beszállítók környezeti feddhetetlensége, a lehetséges vészhelyzetek környezeti veszélyességének és kockázatának értékelése, vészhelyzeti tervezés környezeti szempontjai, beruházási politika környezeti hatásai.
A környezeti tényezők azonosítása Ennek során azonosítani kell: a közvetlen és közvetett hatásokat, a jelenlegi, a múltbeli és a tervezett eseményeket, az üzemszerű és nem üzemszerű működést, a baleseteket, a haváriákat, a kibocsátásokat a levegőbe, a vízbe, a hulladékkezelésre, valamint a talajszennyezésre, a nyersanyagok és a természeti erőforrások felhasználását, egyéb helyi környezeti tényezőket vonatkozó környezeti hatásokat.
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK AZONOSÍTÁSA Nyomtatott áramköri lapokat gyártó üzem Oldószer Nyersanyag Segédanyag Részegységek TARTÁLY RAKTÁR Forrasztás Összeszerelés HULLADÉKKEZELÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Külső csatorna Levegő Folyó Végtermék Hulladék veszélyes kommunális hasznosított
Inputok és outputok Környezeti tényezők inputok, folyamatok és hatások Az erőforrások felhasználásakor, és amikor szennyező anyagok vízbe, levegőbe, földbe kerülnek, környezeti hatások keletkeznek - ezek a szervezet tevékenységeinek, termékeinek, és szolgáltatásainak környezeti tényezői. Inputok Folyamatok Outputok alapanyag, termék és szolgáltatás, segédanyag, hulladék (vh, nem vh), csomagolóanyag, olaj, fenol, oldószer, energia füst (VOC, NOx, CO2, CFC), szennyvíz (pH, KOI, BOI), zaj (dB)
A környezeti hatások értékelése A folyamatok és a tevékenységek környezetet veszélyeztető hatásuk szerinti súlyozása az ABC elemzés segítségével történik. Ennél figyelembe kell venni az anyagfajtákat és mennyiségeket, valamint a normál üzemmenetet és az üzemzavart. A környezeti hatásértékelést az alábbiak szerint végezzük: Cél: a “K” kockázati szám kiszámolása a “V”, “F”, “É”, “T” paraméterek szorzataként, ahol “V” a környezeti hatás bekövetkezési Valószínűségének mutatója, “F” a környezeti hatás Fontossági mutatója, “É” a környezeti hatás Észlelhetőségi mutatója, “T” a környezeti hatás Tartóssági mutatója. “K”=”V”*”F”*”É”*”T”
Az egyes mutatókra az alábbi számok adhatók V: ha a környezeti hatás bekövetkezési valószínűsége F: ha környezeti hatás fontossága É: ha a környezeti hatás észlelhetősége T: ha a környezeti hatás tartóssága Semmi: 0,1 jelentéktelen: 0,1 biztos az észlelés: 0,1 Nem értelmezhető: 0,1 szinte semmi: 0,2-0,3 nem fontos: 0,2-0,3 Nagy valószínűséggel: 0,2-0,3 egy napon túli: 0,2-0,3 kicsi a valószínűsége: 0,4-0,7 nagy a valószínűsége: 0,8-0,9 biztos: 1 kevésbé fontos: 0,4-0,7 fontos: 0,8-0,9 rendkívül fontos: 1 Kis valószínűséggel: 0,4-0,7 alig észlelhető: 0,8-0,9 nem vehető észre: 1 egy hónapon túli: 0,4-0,7 egy éven túli: emberöltőn túli: 1
Megjegyzés: 1 pontszám esetén a K értéktől függetlenül, kiemelten kezeljük a környezeti hatást. Jelentős a környezeti hatás, ha K 0,0625 Szükség esetén az irányítási programba intézkedéseket kell előirányozni a környezeti hatások csökkentésére.
AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatosan: szükségességéről, tartalmáról a jogi szabályozókat alapul véve kell dönteni. A KIR rendszerek kiépítése során létrehozandó hatásregiszter elkészítése során hasonlóan kell eljárni. A környezeti hatások felmérését segítő dokumentumok áttekintése a gyakorlat keretében történik meg.
AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a környezeti hatásvizsgálat lépéseit és fejtse ki az egyes lépéseket néhány mondatban! Ismertesse a KHT fogalmát és fejtse ki annak egyes részeit! Sorolja fel azokat az eszközöket, amelyek segítik a tevékenységek környezeti hatásainak feltárását!
Az előadás felhasznált forrásai Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen Kerekes Sándor és Kindler József : (1997) Vállalati környezetmenedzsment, Budapest A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Egy esettanulmány elemzése, értékelése Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.