A zene A görögök zenéje
Nemcsak az ókori görög filozófia, költészet, építészet, szobrászat volt jelentős hatással a nyugati kultúrák fejlődésére, de a zene is. Források, melyek segítségével következtethetünk az ókori görög zenére: - kb. 40 hangjegyírásos emlék - korabeli irodalmi források, későbbi beszámolók - régészeti anyag (vázák, ábrázolások)
A görög zenét nem a mi mai fogalmaink szerint kell értelmezni. A görög zene közvetlenül kapcsolódik az élethez és az istenséghez. Szerves alkotóeleme az életnek és a nevelésnek. Jellemzői: kapcsolat a testvérmúzsákkal önálló hangszeres zene nem ismerik a többszólamúságot szöveghez alkalmazkodó, tagolt ritmika keleti, nazális hangképzés Muziké: (a múzsák művészete) költészet - zene - filozófia (Pindarosz ie. 476)
A zene isteni eredetű. Pindarosz szerint: A zene isteni eredetű. Pindarosz szerint: Zeusz újrarendezte a világot, megteremtett a múzsákat, akiknek a világ szépségeit kellett dícsérniük. Ehhez csatlakozik Apollón (lyra) Marszüasz (aulosz) Orfeusz énekével nyer bebocsáttatást az alvilágba. Fontos szerepe van a zenének a sportjátékokban is.
Ethosz-tan: az állam- és nevelésügy erkölcsi pillére a zenei nevelés. A zene pozitívan és negatívan befolyásolja az ember akaratát. Pithagorasz (ie. VI. szd. 2. fele): a zenének katartikus (megtisztító) hatása van. Szám alapú hangköz proporciók, zeneelmélet. Platón (ie. 427-347) zenei etikája spekulatív, konstruktív jellegű. Haladás ellenes, kifejezetten konzervatív. Nem zenész, de elsőként foglalkozik írásaiban is zenével. dór hangsor: komoly, jellemessé tevő fríg hangsor: harci tettekre buzdító líd hangsor: puha, szemérmetlen jellegű (elveti)
Arisztotelész (ie. 384-322) a zenének a nevelésben van helye, de élvezeti tárgyként is számon tartja. Van nevelésileg jó és érzékileg szép zene. Esztétikai értéket is tulajdonít a zenének. A zenének fontos szerepe van a jellemformálásban. Átveszi Püthagorasz katarzis-tanát.
Hangrendszerük a lefelé haladó tetrachordra épül. Két egymás feletti tetrachord ad ki egy teljes skálát. Ha az alap tetrachord fölé tesznek egy másik tetrachordot, úgy hiper hangnem, ha alá, akkor hipo hangnem keletkezik.
Hangjegyírás A 403-02-ben bevezetett jón ábécé betűivel. A betűk egy-egy hangmagasságot jelölnek. Fennmaradt zenei emlékek: (pl.) Euripidész: Oresztész - kardal (ie. 200) Két Apollon himnusz Delphiben (ie. II. szd.) Seikilos sírfelirata (ie. II. szd.) Berlini papirusz töredék Meszomédész himnuszok Himnusz a múzsákhoz Oxürhünkhoszipapirusz összesen kb. 40 emlék
Szeikilosz sírfelirata az európai zene első írott emléke Szeikilosz sírfelirata az európai zene első írott emléke az ie. 2. szd. körül keletkezett, jambusokban íródott sírfelirat, amelyet zenei jelölések kísérnek. 1883-ban találták meg a kis-ázsiai Tralleiszben. (Ma Aydin, Törökország) Seikilos sírfelirata Halandó, vígadj, könnyed ne ontsd, hidd el, kár!Rövid az élet, hamar száll, időd, ha lejár, a halál vár.
A görög zene formái: hümnosz: istenekhez szóló, kitharával kísért ének paián: Apollónt dicsőítő, kórus által előadott kultikus ének, kitharával kísérve hyporchema: pantomimet kísérő táncdal dithürambosz: Dionüszoszt dicsőítő ének, aulosszal vagy barbitonnal kísérik hümenaiosz: nászdal (aulosz) threnosz: halottkísérő ének (aulosz) elégia: panaszdal (aulosz) Munkadalok: szkolion: aulosszal vagy barbitonnal kísérik
Hangszerek Lyra, khelüsz: teknőspáncélra erősített húros hangszer Forminx: négyhúros lyra Barbiton: karos lyra Kithara: forminxra hasonlít Hárfa: ie. 450-től, szöghárfa, női hangszer Aulosz: kettős nádnyelves schalmei, gykran kettős hangszer Szürinx: pánsíp Ütőhangszerek: tümpanon (keretdob), krotola (csörgődob), kasztanyetta, kümbala (fémtányér)
Apollón teknőc lyrával
Barbiton (hosszúkaró teknőc lyra)
Apollon kitharával
Chelys-Lyra, görög, Kr. e. 400 körül Jolly Killmer rekonstrukciója - 1997. Héthúros fateknő-líra hangolókulcsokkal, felragasztott bőr-membránnal Kicsi, könnyű, ülve, állva és menet közben egyaránt használható.
Auloson játszó meztelen ifjú egy díszlakomán, Attikai vörös-alakos kehely, Euaion festés, i. e. 460–450 körül