A FEJLŐDÉSI DISZFÁZIA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI ISKOLÁSKORBAN „Köszönnöm kell, hogy ismerem az emberi szavakat, … s mindent meg tudok mondani e szavakkal, amit akarok!” Márai Sándor Földházi Péterné 2008. február

ELŐADÁS VÁZLAT A beszéd kialakulása Beszédzavarok A megkésett beszédfejlődés és a fejlődési diszfázia tünetei A fejlődési diszfázia okai A fejlődési diszfázia terápiája Esetismertetés Együttműködési lehetőségek Videó

A nyelv és a beszéd A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. A nyelvi kifejezés legtermészetesebb formája a beszéd, mely hangadással történő kommunikáció.

A nyelv kialakulása Jobbkezűség kialakulása  a jelbeszéd idegi központja a bal oldali AFL : gesztikuláció produkciója és megértése Teljes beszédcentrum kialakulása (kb. 100 ezer éve) Bal halántéki lebenyben a Wernicke-mező: beszédértés Bal homlok lebenyben a Broca-mező: beszéd kivitelezés Bal alsó fali lebeny: a látott nyelv értelmezése Beszédizmok kialakulása (FOXP2 gén mutációja)

Az agyi aktivitás fokozódása beszéd hallgatása közben Wernicke mező Szemantikus feldolgozó terület A bejövő nyelvi információ kezelése Beszédértéshez szükséges rövid távú memória

Agyi aktivitás beszédképzés közben (PET-scan) Broca mező (1861) A kimenő nyelvi információ kezelése Beszédképzés Jelentésrendelés a használt szavakhoz

A beszélő félteke A beszédközpont az emberek 95%-ban a bal féltekében található. A megértő részben a beszéd alkotó elemeire (pl.: névelők, névutók, jelzők, főnevek, stb.) bomlik. Ezeket az idegrendszer atomizált formában, szeriálisan, egymást követő módon dolgozza fel.

A beszéd fejlődése Az anya-gyermek közti szabályos kommunikációs aktusokban az anya nem csak állandó testi kontaktussal, hanem verbális jelenlétével is részt vesz. Az egymást megerősítő verbális és taktilis ingerek elősegítik a gyermek egyre differenciáltabb kommunikációját az anyával, később a környezet egyéb szereplőivel, előkészítve ezzel a gyermek beszédtanulását.

A belső nyelv segítségével a gyermek belső élményvilágának egy része, saját tapasztalatai tudatossá, egyre inkább érthetővé válnak számára, ezt azonban beszédével egyelőre nem tudja kifejezni. A receptív nyelv elsajátításával a gyermek a küldött információt már képes dekódolni, azaz megérti, amit mondanak neki, s bár beszélni még nem tud, adekvátan reagál. Az expresszív nyelv a beszéd kialakulásának befejező mozzanata, melynek során a gyermek képes a gondolatait szavakká formálni, és egy új kommunikációs csatornán, beszéd útján kifejezni.

Artikulációs bázis + percepciós bázis → anyanyelvi beszédprodukció és beszédmegértés fejlődése, életkornak megfelelő működése A nyelv elsajátítása tanulási folyamat eredménye. 14 éves korra éri el a felnőttre jellemző nyelvi teljesítmény színvonalát.

A beszédzavarok Elsődleges beszédzavarok - ép hallás,ép értelem megkésett beszédfejlődés akadályozott beszédfejlődés- fejlődési diszfázia Másodlagos beszédzavarok: értelmi fogyatékosság, hallászavar, pszichés zavarok következményei

Megkésett beszédfejlődés Az expresszív beszéd időbeli és mennyiségi elmaradása.

Fejlődési diszfázia A szelektív fejlődési zavarok közé tartozik. A fejlődés korai szakaszától veleszületetten fennáll. Azon képességek eltérő fejlődését, hiányosságait jelenti, amellyel a gyermek a nyelvi információkat felfogja, feldolgozza, és nyelvi szándékait kifejezi. Az expresszív, receptív beszéd időbeli és strukturális zavara, amely a beszéd morfológiai-grammatikai (szintaktikai), fonológiai és szemantikai szintjén különböző kombinációjú és súlyosságú tünetekben mutatkozik meg.

A nyelvi szintek elmaradásának vagy zavarának következményei Fonetikai szint : pöszeség Fonológiai szint : zöngés-zöngétlen hangok cseréje, makacs pöszeség Morfológiai szint: helytelen toldalékolás, grammatikai problémák Szintaktikai szint: hibás szórend, szókapcsolatok Szemantikai szint: beszéd – és olvasásértési problémák

A megkésett beszédfejlődés tünetei 3 éves kor után nem indul meg a beszéd biztos beszédmegértés, szó-és mondatértés jó passzív szókincs, fejletlen aktív szókincs a gyermek könnyen tanul szavakat nem echolál jó utánmondó képesség általános-illetve részleges pöszeség társuló pszichikus tünet nincs, rendezett viselkedés esetleg finommozgás koordinációs zavarok életkori szinten fejlett kognitív képességek iskoláskorban maradványtünetek: enyhe fokú diszlexia, verbális tanulásban mutatkozó gyengébb teljesítmények 2-3-4 éves korban kifejezettek, 4-6 éves korban fokozatosan és rohamosan megszűnnek

A fejlődési diszfázia tünetei sivár gagyogás 3 éves kor után sem indul meg a beszéd nehezített beszédmegértés, szó-és mondatértés hiánya aktív és passzív szókincs alacsony szintű szómegtalálási nehézség echolálás, vokalizálás, bébinyelv használat centrális pöszeség tünetei (inkonzekvens hangcserék, hangátvetések, kihagyások, betoldások) gesztusokkal történő kommunikálás szó-és mondatalkotás feltűnő hiánya szótöredékek szómondatok a nyelvi szabályok lassú elsajátítása, alkalmazásának nehézsége DISZGRAMMATIZMUS – vezető tünet verbális típusú tanulási nehézségek, idegen nyelv tanulásának nehézsége a tünetek magasabb életkorban is megmaradhatnak

A fejlődési diszfázia okai az agyi érés a centrális szerveződés a környezet a familiaritás szerepével hozzák összefüggésbe

A fejlődési diszfázia típusai Expresszív (motoros) Elsődleges a beszédkifejezés zavara, súlyos vagy enyhébb artikulációs zavar, diszgrammatizmus. Enyhén vagy mérsékelten gyenge beszédészlelés. A beszédértés normális. Receptív(szenzoros) Elsődleges a beszédértés hiánya vagy jelentős nehézsége, beszédészlelés zavara. A beszédkifejezés is érintett. Receptív-expresszív(szenzomotoros) A receptív és expresszív beszéd egyaránt érintett, az egyik túlsúlyával.

A fejlődési diszfázia terápiája A nagy profilkülönbségek miatt egyénre szabott. Az időben elkezdett orvosi, pszichológiai, logopédiai vizsgálatok eredményén alapuló, differenciál diagnózisra épülő terápia lehetőséget ad az elmaradások csökkentésére. Súlyos esetekben a nyelvi maradványtünetekkel egész életen át számolni kell.

Vizsgálat – státusz és folyamat diagnózis Intelligencia – S.O.N. Rajz – Goodenough Vizuomotorium – Frostig, Bender Beszéd, nyelv – Artikuláció, GMP, PPL DPT, olvasás, írás Lateralitás Hallás

Logopédiai terápia Artikuláció Beszéd, nyelvi fejlesztés Részképességek fejlesztése Diszlexia – prevenció, reedukáció Diszkalkulia – prevenció, diszkalkulia terápia

Kiegészítő terápia Ayres HRG Alapozó

ESETLEÍRÁS Lényeges anamnesztikus adatok: Szülés: 42. gestációs héten, indított, elhúzódó, császármetszéssel világra hozott fiú 3 éves korában nagyon magas láz, azóta kancsal Első szavak: 2 éves, rövid mondatok: 4;6 éves, folyamatos beszéd 6;0 éves korában ( beszédfejlődése elmaradást mutat)

Státusza (7;11 éves) IQ: 115 S.O.N. RQ: 90 Lateralitás: jobb Mozgásai koordináltak, finommotorikája fejlett. GMP – beszédészlelési és beszédértési teljesítménye nagyon gyenge. Vizuális emlékezete jó. Artikuláció: r-l, j-l, z, c, cs torz Grammatikai rendszere fejletlen. Beszédében sztereotip szó – és mondatismétlések előfordulnak. Hallása ép. DIAGNÓZIS: SZENZOMOTOROS DISZFÁZIA

Terápiájának részei Logopédiai: a szómegértés és a szókincs fejlesztése a grammatikai rendszer fejlesztése beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése artikuláció fejlesztése percepció fejlesztés figyelem, gondolkodás fejlesztése a verbális emlékezet fejlesztése diszlexia prevenció, majd diszlexia reedukáció Kiegészítő: mozgásterápia

Fejlődés Az általános iskolai évek alatt R. a nyelvi képességek területén igen kis lépésekben haladt előre. Társalgási szituációban beszéde kezdetben érthetetlen volt a szótalálás nehézsége, a hibás ragozás, szórendi problémák , szövegszerkesztési nehézségek miatt. Beszédértési zavara következtében kérdésekre gyakran inadekvát válaszokat adott. Artikulációs zavara enyhe volt. A 8.osztály végén még küzdött ezekkel a problémákkal, de gondolatait érthetőbben tudta megfogalmazni. A Beszédvizsgáló 2006. november 9-én végzett kontrollvizsgálat eredményei alapján felállított diagnózisa: szenzomotoros diszfázia maradványtünetei

Összefüggő beszéd vizsgálata, képtörténet elmondásakor: 2. osztály tanév végén 8. osztály tanév végén 12 mondat – 60 szó 12 mondat – 55 szó 7-szer használja a „van” létigét, 5-ször a „nézi” igét 1-szer használja a „van” létigét hibás szóhasználat hibás toldalékolás hibás igeragozás rossz szórend bővítményei: tárgyak, helyhatározók 1 választékos szó előfordul (hölgy) grammatikailag 5 mondat elfogadható grammatikailag 3 mondat elfogadható

Beszédészlelés és beszédmegértés A GMP beszédészlelési - és beszédmegértési teszt évenkénti eredményeit összehasonlítva időnkénti visszaesés mellett jól látható a fejlődés, de az is, hogy elvárható teljesítményre csak az akusztikai szint és a vizuális emlékezet területén képes.

GMP 2 Akusztikai szint

GMP 3 Akusztikai szint

GMP 4 Fonetikai szint

GMP 5 Fonológiai szint

GMP 10 Szerialitás

GMP 11 Aktivizálható szókincs

GMP 12 Szemantikai, szintaktikai szint

Verbális emlékezet vizsgálata Prefer

Iskolai előmenetel OLVASÁS, ÍRÁS ANGOL A második, harmadik nyelv nagyobb területet foglal el a beszédkéregből, mint az első. Ugyanazon vagy hasonló fogalmak, igék stb. kérgi reprezentációja a különböző nyelvek esetében eltérő, nem esik egybe.

Együttműködési lehetőségek Tanítók, tanárok, fejlesztőpedagógus, pszichológus, mozgásterapeuta, asszisztensek, szülők, ép társak empátiájára, hatékony együttműködésére van szükség. Tanítók, szaktanárok: lassú, jól tagolt, jól artikulált beszéd vázlat - rajz a tananyag lerövidített változatban, egyszerű mondatszerkezetekkel való átírása a mindennapi pedagógiai munka során az észlelés különböző csatornáinak(vizuális, auditív, taktilis, kinesztétikus), a nagy-és finommozgásoknak a fejlesztése. beszédészlelés-és megértés, szövegértés fejlesztése – vizualitás, tevékenység .

Irodalom: Hámori József: Az emberi agy asszimetriái Dialóg Campus Kiadó Bp. – Pécs 1999, 2005. Hámori József: Mit tud az emberi agy Mindentudás Egyeteme Pszicho-neuro-fiziológia I. internet Fejlődési diszfázia szerk.: Gerebenné Várbíró Katalin ELTE B.G. Gyógypedagógiai Főiskolai Kar 1995. Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok szerk.: Gósy Mária Nicol GMK. Bp. 1996.