A Topic Map/Tématérkép technológia megjelenése az interneten A Topic Map/Tématérkép technológia megjelenése az interneten. Tématérképes keresők, metakeresők. A vizuális percepció szerepe az információkeresésben. Dr. Pajor Enikő Tájékoztatás 3. című kurzusára készítette: Sándori Zoltán és Gulyás László történelem III. – könyvtár-informatika minor II. éves hallgatók

1.dia Bizonyára sokszor fordult már elő mindannyiunkkal az internet használata során, hogy az általunk használt keresőprogram (főleg Google) rengeteg találatot adott ki egy keresésünkre  ezek jó része nem releváns. Az ember nem nézi meg csak az első pár találatot, amiben nem biztos hogy megtalálja a hőn áhított információt. A sok információ éppen annyira hátráltathatja a munkát mint a kevés! A megoldás: a tématérképes technikára épülő metakeresők. Mi is ez a tématérkép? Ezt tárgyalom a következő pár dián.

A tématérképes rendszert a legegyszerűbb tezauruszoktól kezdve a legbonyolultabb grafikus metakeresőkig bezáróan hasznosítják. A módszer úgy működik az interneten, hogy a talált dokumentumokat, elhelyezkedésüktől, formátumuktól függetlenül mindenhonnan összegyűjti, és egy hierarchikus rendszer szerint csoportokba rendezi, amelyben megmutatja a benne szereplők egymáshoz való viszonyát, összefüggéseit, és aszerint szolgáltatja a felhasználónak. Erre épülnek a különböző metakeresők, és ezek egyikén (Kartoo) keresztül fogom bemutatni a tématérkép gyakorlati alkalmazását. 2.dia

3.dia A tématérképnek 3 fő része van: a téma, az asszociáció, és az előfordulás. A fenti ábrán a „békéscsaba” szóra keresve például az alábbi találatokat kaptuk: Magyarország, utazás, híres épületek. Ezek valamilyen módon kapcsolódnak Békéscsabához (pl a város Magyarországon van) ezért ugyanabba a témába tartoznak. Ezek a találatok különböző, erősebb vagy gyengébb szállal kapcsolódnak egymáshoz, viszonyrendszerben vannak a másikkal. Ezeket a szálakat nevezzük asszociációknak. Az előfordulás: a „Magyarország” szó forrása ugyanúgy lehet egy földrajzi portál, vagy egy sporttal foglalkozó honlap. A következő dián a tématérkép általános modelljét láthatjuk

4.dia A tématérkép technológia általános modellje

5.dia A tématérképes rendszerű metakeresők úgy működnek, hogy a felhasználó által megadott keresendő anyagot kiküldik több kereső adatbázisának. Az így összegyűjtött információt aztán a fent említett rendszer szerint szolgáltatják. Az információk egymáshoz való viszonyát néhány metakereső különböző grafikus elemekkel próbálja meg bemutatni, például az egyik, a Grokker kisebb és nagyobb gömbökkel jeleníti meg a találatokat, és színekkel is megpróbálja átláthatóvá tenni a rendszerét. (a következő diákon lehet látni), a Kartoo pedig pókhálószerű rendszert tár a felhasználó elé. Mindegyik metakereső más- és más keresőket használ a művelethez, például a Grokker a Yahoo, MSN, Fast, Altavista, Wisenut és a Teoma találatait használja fel.

6.dia Itt látható az előbbi dián leírt, Grokker által kreált „gömbös” megoldás a „békéscsaba” keresésre. A találatokat nagyobb témakörönként nagy körök szimbolizálják, az „altémákat” pedig a nagy körön belüli kisebb körök, és így tovább.

7.dia A Kartoo pókhálós szisztémája

8.dia Mi a metakeresők előnye a hagyományos keresőkkel szemben? A mai keresők közül egyik sem képes arra, hogy az internet teljes tartalmát lefedje, ezért a tökéletes találati listáért érdemes lenne több keresőben is lefuttatni a keresendő szót ez időveszteséggel és sok bosszúsággal jár. Ezzel szemben mivel a metakeresők több keresőben is keresnek, az ő „lefedettségük” értelemszerűen nagyobb lesz mintha egy keresővel keresnénk több kereső adatbázisában időspórolás A metakeresők nagyobb valószínűséggel tudják eldönteni egy információról, hogy releváns-e mint az egyszerű keresők, hiszen ezek csak a saját adatbázisukra támaszkodhatnak, míg a metakeresők többől kapják az információt. Így a metakeresőktől olyan relevanciaértéket kapunk, amely többféle szempontrendszer szerint lett megállapítva.

9.dia Vannak olyan metakeresők is, amelyek például csak bizonyos tudományterület információit szolgáltatják, például az orvostudományét:

10.dia Néhány metakereső: www.grokker.com www.ujiko.com www.kartoo.com www.liveplasma.com Magyar vonatkozásban a www.ariadnet.hu és a www.polymeta.hu említhető meg.

Bibliográfia és webográfia Baráthné, Hajdú Ágnes: A percepció és megjelenítés jelentősége az információkereső nyelvekben. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. [on-line] <http://tmt.info.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4785&issue_id=487> Ignéczi Lilla: Tématérkép belső fejlesztéssel – Vizuális tezaurusz a magyar internet katalógusában. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 51. évf. 2004. 7. sz. [on-line] <http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3649&issue_id=452l> Mikolás Zoltán: Topic Maps, avagy térjünk a tárgyra. [2002]<mekosztaly.oszk.hu/iroda/topic_map/tm_technologia/maps.doc> Pajor Enikő, dr.: Tématérkép (topic map) alkalmazások az interneten. In: Könyvtári Figyelő. 51. évf. 2005. 4. sz. [on-line] <http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2005/4/pajor.html> Pajor Enikő, dr.: Tématérkép (Topic Map) alkalmazások az interneten 2. rész. In: Könyvtári Figyelő. 52. évf. 2006. 4. sz. [on-line] <http://www.epa.oszk.hu/00100/00143/00061/pajor.html>

Bibliográfia és webográfia Tóth Máté: Tématérképek a könyvtárosképzésben. <https://nws.niif.hu/ncd2008/docs/ehu/072.pdf> Tématérkép, iránytű az információk tengerén: <http://www.ovitas.hu/downloads/sheet_tematerkep.pdf> (XML) Topic Maps: <http://xml.coverpages.org/topicMaps.html>