Amilyen érték az arany, És édes a méz, Olyan drága szívednek Minden nép. Minden gyermek a téren, ki játszik még, Minden bölcsôben szendergô csöppség.
Minden szebb jövôrôl álmodozó, Minden lépésben haladó autós. Érzem csontjaimban már az ébredést, S hogy minden tékozló fiú visszatér!
Messze tôlem gyenge moraj szól, Mint egy távoli mennydörgés. Érzem, hogy szellemed átjár… Terhem könnyû már, terhem könnyû már! Hát jöjj el! Jöjj tûzzel, És hozd el már az ébredést!
Minden fásult, Kiégett lelkész, Minden menny után Sóvárgó szív. Minden félelmei Közt hányódó, Minden könnyes Szemmel gyászoló.
Minden agg és fiatal, Férfi és nô, Minden gyermek És minden szülô. Érzem csontjaimban Már az Ébredést, S hogy minden Tékozló fiú visszatér!
Messze tôlem gyenge moraj szól, Mint egy távoli mennydörgés. Érzem, hogy szellemed átjár… Terhem könnyû már, terhem könnyû már! Hát jöjj el! Jöjj tûzzel, És hozd el már az ébredést!