Amilyen érték az arany és édes a méz, Olyan drága szívednek minden nép. Minden gyermek a téren, ki játszik még, Minden bölcsőben szendergő csöppség. Minden szebb jövőről álmodozó, Minden lépésben haladó autós. Érzem csontjaimban már az Ébredést, S hogy minden tékozló fiú visszatér!
Fenn az égen tenyérnyi felhő Napról-napra közelebb ér Hatalmas esőt hoz a friss szél A városunk fölé – A városunk fölé! Hát jöjj el, Jöjj tűzzel, És hozd el már az Ébredést!
Minden fásult, kiégett lelkész, Minden menny után sóvárgó szív. Minden félelmei között hányódó, Minden könnyes szemmel gyászoló. Minden agg és fiatal, férfi és nő, Minden gyermek és minden szülő. Érzem csontjaimban már az Ébredést, S hogy minden tékozló fiú visszatér!