Értékelés a pedagógiában
Elemi iskolai bizonyítvány
Ellenőrzés és értékelés A tanulókról, személyiségük fejlődéséről információk szerzése, a célból, hogy további fejlesztésük tartalma és módszere megalapozott legyen. A tanulók megnyilvánulásainak viszonyítása az elérendő, a pedagógiai tervekben rögzített célokhoz, követelményekhez. (norma, kritérium)
Az értékelés funkciói A tanárt tájékoztatja munkája eredményeiről, A tanulót tájékoztatja a tanulásban elért eredményeiről, A szülők informálása, Mintát ad az értékelés módjára, Alakítja a közösség mércéjét, Szelektál, Motivál, Minősít, stb.
Az értékelés formái Diagnosztikus értékelés Formatív – formáló, segítő értékelés, Szummatív értékelés
Az értékelés módjai Számszerű - mérés (normára, kritériumra orientált) - becslés (osztályzás, pontozás) Szöveges - írásban - szóban
Az osztályzás problémái szociálpszichológiai szempont Az osztályzat megállapításában a tanárt befolyásolhatja a tanulóról való előzetes tudása, a pedagógusok előfeltevései, az első jegy utáni besorolás, holdudvar - hatás, Pygmalion - effektus, a tanuló neme, a tanuló társadalmi háttere, tanár- diák kapcsolat aktuális állapota
Az osztályzás problémái mérésmetodikai szempont Az osztályzattal a teljesítményt nem mérjük, hanem becsüljük! ugyanazt a teljesítményt különböző tanárok másképpen osztályozzák, ugyanaz a tanár ugyanazt a teljesítményt különböző időpontokban eltérő jegyekkel értékelheti, az osztályon belüli viszonyítási rendszer miatt a jegyek osztályon kívül nem összehasonlíthatók.
Az osztályzás problémái pedagógiai szempont Az 5 fokú osztályzat csak leegyszerűsítő értékelésre alkalmas az osztályzat önmagában nem segíti a diákot a változásban, a teljesítménye javításában, a tantárgyi osztályzat lehetőséget ad arra, hogy fegyelmezési eszközként használják, az évközi jegyek átlagolása összemossa az értékelés funkcióit.
A szöveges értékelés Komplex Koegzisztált Parciális Formáló – segítő, Osztályozást követő szöveges.
A tanulók az értékelés módjához igazítják tanulási módszerüket. Fejlesztő értékelés Az értékelés folyamatának lépései: Mit akarunk értékelni? (feladat, képesség, folyamat) Miért akarunk értékelni? (formatív, szummatív) Ki értékel? (tanár, diák (ön, társ)) Hogyan értékelünk? A tanulók az értékelés módjához igazítják tanulási módszerüket.
Portfólió Mit jelent? Mire jó? munkák rendezett gyűjteménye, az idők során előforduló különböző kontextusokban készül, reflexióval párosul. Mire jó? gazdagítja az együttműködést, a gyerek tanulásban való előrehaladásáról ad képet, gyerek által végzett önértékelés: saját fejlődésének és sikereinek tudatos megfigyelése bizonyítékot tartalmaz arra, hogy a gyerek teljesítette a kitűzött tanulási célokat a tanári eredményesség értékelése.
“Kulcs-kártya" „Címkézés „ A tárgy Ez egy ………………….. (a látható eredmény) Az előfordulás vagy helyzet, melyben realizálódott (a tanulási kontextus) A tárgyban megjelenő kompetenciák és személyes tulajdonságok (a reflexió) „Címkézés „ Ez egy ………………….. A következő helyzethez kötődik: ……………….., melyben a tanuló …….. Ez azt jelenti, .………… ………………………….…………………………...
Néhány további kérdés és minta a gyakorlatból
Aktualitások a közoktatásban Vizsga – érettségi Szöveges értékelés Buktatás