MOZGÁS ÉS TANULÁS

A fejlődési folyamatok biológiai és környezeti tényezői Dr A fejlődési folyamatok biológiai és környezeti tényezői Dr. Gallai Mária (gyermekpszichiáter)

Dr. Gallai Mária (gyermekpszichiáter) A fejlődési folyamatok biológiai és környezeti tényezői

VÉLEMÉNYEK A MOZGÁSRÓL Észlelnünk kell, hogy mozogjunk, de mozognunk kell, hogy észleljünk! A mozgás sok mindenre orvosság – de nincs olyan gyógyszer, amely a mozgást helyettesítené! (görög mondás) A mozgás nagy hatalom az értelmi képességek fejlesztésében! (dr Balogh Katalin) A testmozgás számtalan módon fejt ki pozitív hatást az agy tanulási képességére! (dr. John Ratey a Boston-i Harvard Medical School Klinika pszichiátriai részlegének professzora) Az aktív test mindig tanul! Platon mondta a mozgásról: „Edzeni látszanak az emberi elme élességét:”

MOZGÁSKOORDINÁCIÓ A mozgások optimális, célszerű tér- és időbeli végrehajtása, a működő és a fixáló izmok működésének összehangolása. DURVA FINOM

SZENZITÍV IDŐSZAKOK A KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 MOZGÁSTANULÁSI KÉPESSÉG MOZGÁSSZABÁLYOZÓ REAGÁLÁSI KÉPESSÉG LÁTÁSI INGERRE RITMUS TÉRI TÁJÉKOZÓDÁS KÉPESSÉGE 20S EGYENSÚLYOZÁS JÓL FEJLESZTHETŐ KIVÁLÓAN FEJLESZTHETŐ ÉLETKOR (ÉV) SZENZITÍV IDŐSZAKOK A KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉBEN KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK

A TANULÁSI FOLYAMATOK ALAPJA KOORDINÁCIÓS SZENZOMOTOROS FEJLESZTÉS

AFFEKTÍV TANULÁS KOGNITÍV TANULÁS PSZICHOMOTOROS TANULÁS BESZÉD ÍRÁS AZ EREDMÉNYES, MINŐSÉGI TANULÁS, FEJLŐDÉS (KOGNITÍV ÉS AFFEKTÍV) ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE, ALAPJA, A TERVEZETT, CÉLZOTT SZENZOMOTOROS (KOORDINÁCIÓS) FEJLESZTÉS MOZGÁSSZABÁLYOZÓ KÉPESSÉG REAGÁLÁSI KÉPESSÉG LÁTÁS I INGERRE R ITMUS KÉPESSÉG TÉRI TÁJÉKOZÓDÁSI EGYENSÚLYOZÁS KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK MOZGÁSTANULÁSI BESZÉD ÍRÁS OLVASÁS SZÁMOLÁS FÁJDALOMTŰRŐ KÉPESSÉG FÉLELEM LEKÜZDŐ KÉPESSÉG AGRESSZIÓ SZABÁLYOZÁSA ÖRÖM, HARAG SZABÁLYOZÁSA FEGYELEM ÖNFEGYELEM FIGYELEM BÁTORSÁG AKARATERŐ MOTIVÁCIÓ KITARTÁS SZABÁLYTŰRÉS KOOPERATIVITÁS SZOCIALIZÁCIÓ KOORDINÁCIÓS SZENZOMOTOROS FEJLESZTÉS KOGNITÍV TANULÁS PSZICHOMOTOROS TANULÁS AFFEKTÍV TANULÁS

mozgás- és kognitív fejlesztés komplexumának együttes fejlesztésére A testnevelés mozgásanyaga, a tudományos igényű kutatómunka legújabb kutatási irányvonalainak értelmében, az egyik leghasznosabb pedagógiai tevékenység a mozgás- és kognitív fejlesztés komplexumának együttes fejlesztésére

ÖSSZEGZÉS Az ember egyedfejlődésében kitüntetett szerepe van az első 10-12 évnek A fejlődés minőségét alapvetően befolyásolja a mozgás A koordinációs képességek szintje meghatározza a mozgás minőségét A koordinációs képességek fejlesztésének szenzitív időszaka kb. 12 éves korig tart A kognitív-, és affektív tanulás alapja a mozgás Az előzőeket figyelembe véve, az óvodában és a kisiskolás korban a tanulás (kognitív, affektív) egész folyamatába integrálni kell a mozgást, koordinációfejlesztést (testnevelés) Ehhez speciális szakember szükséges (testnevelő)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

www.vargaorsolya.hu

A „Magyarország 2025” kutatásban a kutatók a következő kérdést tették fel:

MOZGÁSKOORDINÁCIÓ A mozgások optimális, célszerű tér- és időbeli végrehajtása, a működő és a fixáló izmok működésének összehangolása. A szabályozó folyamatok révén valósul meg, amely a kisagy és a prefrontális kéreg működésén alapul. A szabályozó folyamatok feltétele, hogy az elővételezett mozgásprogram (a korábban elsajátított mozgások idegrendszeri lenyomata) azonosságot mutasson a végrehajtott mozgáscselekvéssel. Amennyiben a külső és belső visszajelzések alapján eltérést észlelünk a mozgásterv és a tényleges cselekvés között, képesek vagyunk a cselekvés korrekciójára. Ez a működés a reafferentáció (visszajelentés). A szabályozó folyamatok a ~ részfolyamataival magyarázhatók. Ezek: az érzékszervek információfelvevő és -feldolgozó tevékenysége által a mozgásfolyamat programozása és elővételezése, vezérlő impulzusok küldése a megfelelő izomcsoportokhoz, a mozgás végrehajtása során visszajelentés a mozgás lefolyásáról, összehasonlítás az elővételezett mozgásprogrammal (korrekció). A koordináció szintje lemérhető a mozgásos feladat végrehajtásának minőségében, a gazdaságosságában, csiszoltságában és a mozgástanulás eredményességében. Szenzomotoros koordináció, szenzomotoros periódus, szenzomotoros tanulás – Ir. Nádori L.: Testnevelés-elmélet. Bp. 1989.; Péter Á.: Neurológia. Bp. 1989. P. Balogh Katalin

SZENZOMOTOROS KOORDINÁCIÓ Érzékelési-mozgási összhang. Vizsgálható, pl. szem-kéz koordinációs feladatokkal, mint az egyszerű célzómozgás (tárgyelérő mozgás) vagy a tárgykövetés, amelyek teljesítéséhez, tanulásához, a mozgás indításához és tervezéséhez alapvetőek a látási információk ( készségtanulás). A látvány prizmával történő téri áthelyezése átmeneti változást eredményez a ~ban, és csak fokozatosan következik be a hibák kiigazítása, amelyben – mint azt újabban a csecsemőkkel végzett torzító „prizmakísérletek” is igazolják – elsődleges jelentősége az aktív, önindította mozgásból származó információknak. (Held) van. – Ir. Marton M. (szerk.): A tanulás szerepe az emberi észlelésben. Bp. 1975.; Atkinson, R. L. et al.: Pszichológia. Bp. 1994. Séra László

MOZGÁSFEJLESZTÉS A testi és szellemi teljesítőképesség fokozására irányuló ped.-i tevékenység, amelynek célja, hogy megfelelő mozgásingerekkel segítse az ideg-, izom- és csontrendszer, valamint a zsigeri rendszerek optimális fejlődését. A~ több célra irányulhat: a nagymozgások (term.-es mozgások) készségszintjének emelésére, az ált, mozgástapasztalat megszerzésére, a sportmozgások alapját képező sportági mozgásformák (technika) kialakítására és készségszintjének emelésére, a testi-képességek fejlesztésére, ezen belül a mozgások végrehajtásához energetikai hátteret biztosító kondicionális képessségek (erő, gyorsaság, állóképesség), a szabályozó folyamatok által meghatározott koordinációs képességek (térérzékelés, egyensúly-érzékelés, kinesztetikus differenciáló képesség, ritmusérzékelés, reakcióképesség) és a mozgások terjedelmét fokozó mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztésére. Ped.-i-pszich.-i szempontból legfontosabb az ált. mozgástapasztalat megszerzésének biztosítása, a nagymozgások készségszintjének emelése. Különös jelentősége van a ~-nek a 3-10 éves koroszt. nev.-ében. Alapja az a felismerés, hogy a mozgásfejlődés pozitív hatást gyakorol az idegrendszer érési folyamataira, segíti az érzékszervek funkciójának tökéletesedését (az érzékszervi integrációt) és a testséma alakulását. Jelentősége van a fejlődésbeni egyenlőtlenségek felszámolásában. - Ir. A. testnevelés elmélete és módszertana. (Szerk. Báthori B.) Bp. 1985.; E Balogh K.: Kudarc nélkül az iskolában. Bp. 1992. Fodorné Földi Rita

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD FA A KOORDINÁCIÓS ÉS KONDÍCIONÁLIS KÉPESSÉGEK MOZGÁ STANULÁSI KÉPESSÉG M OZGÁSSZABÁLYOZÓ KÉPESSÉG REAGÁLÁSI KÉPESSÉG LÁTÁSI INGERRE RITMUS KÉPESSÉG TÉRI TÁJÉKOZÓDÁSI KÉPESSÉG EGYENSÚLYOZÁS KÉPESSÉG KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK A KOORDINÁCIÓS ÉS KONDÍCIONÁLIS KÉPESSÉGEK FELHASZNÁLÁSA, FEJLESZTÉSE KOGNITÍV, AFFEKTÍV, PSZICHOMOTOROS TANULÁS ÚSZÁS, JÁTÉKOK A VÍZBEN CSAPAT - SPORTOK KÜZDŐ TÉLI TEST NEVELÉSI, NÉPI EGYÉNI TÁNC KERÉKPÁR, TÚRA, EXTRÉM

Azoknak a gyermekeknek van igazán jó esélyük a sikeres iskolai beválásra (ami a magasabb idegrendszeri/kérgi szinten szervezett és hatékonyan integrált funkciókat feltételezi), akiknél a belső érés és a külső környezeti ingerek együttes hatására a csecsemőkori reflexek és elemi mozgásminták időben integrálódtak, majd folyamatosan elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű vizuális, akusztikus, taktilis és vesztibuláris ingert kaptak idegrendszerük további érési folyamataihoz, ami nagyrészt a sokféle mozgásos helyzetben való felfedező, reaktív és interaktív mozgást jelenti.

A KOORDINÁCIÓS- ÉS KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK JAVASOLT ARÁNYA