A kollokvium anyaga I. Falus I. és mtsai.:Didaktika(Elméleti alapok a tanítás tanulásához) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Kötelező fejezetek: II. Az oktatás társadalmi meghatározottsága IV. A pedagógus V. A tanulás VI. Az oktatás célrendszere VIII. A tanterv X. Az oktatás stratégiái és módszerei XII. Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei XIII. Az oktatás szervezeti keretei és formái XIV. Az oktatás szervezési módjai XV. A pedagógiai értékelés XVI. A különleges bánásmódot igénylő gyermek XVII. Különleges bánásmódot igénylő csoportok

A kollokvium anyaga II. Előadás: - Bevezetés a didaktikábaBevezetés a didaktikába - A pedagógiai folyamat, mint megismerési folyamatA pedagógiai folyamat, mint megismerési folyamat - A folyamat irányításának kérdéseiA folyamat irányításának kérdései - A tanulás fogalma, tanulási modellekA tanulás fogalma, tanulási modellek - Tanulási stratégia, tanulási stílusTanulási stratégia, tanulási stílus - Tanulói teljesítmény, tudásTanulói teljesítmény, tudás - A LeO szemlélet és következményeiA LeO szemlélet és következményei - Az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseiAz oktatás tartalmi szabályozásának kérdései - A pedagógiai értékelésA pedagógiai értékelés

Megtanítottam Odie-t fütyülni. Nem hallom, hogy fütyülne. Nem azt mondtam, hogy megtanult, hanem azt, hogy megtanítottam.

A kompetencia Noam Chomsky

A kompetencia (és a kompetenciafejlesztés története) 19. szd. második fele>szakképzésszakképzés 1960-as évek>kompetencia-fogalomkompetencia-fogalom 1990-es évektől>kompetencia cunamikompetencia cunami >fejleszthetőség korlátaifejleszthetőség korlátai

Feladatelemzés (task analysis): mozdulatok pontos leírása a képzés teljes célrendszere a képzés folyamata A ‘kompetencia’ jelentése: szakértelem, szaktudás eredeti jelentése: alkalmasság, ügyesség A munkafolyamatokra való felkészítés

KOMPETENCIA kompetenciaperformancia a fejünkben létező tökéletes nyelvtudás a nyelvhasználat képessége  pragmatikai kompetencia  grammatikai kompetencia tényleges beszéd- megnyilvánulásaink (pl. hibás mondatok)

Nem lehetséges, hogy a nyelv elsajátítása csak a tapasztalatra építsen. Vannak a nyelv tudásának velünk született összetevői.  A kompetenciák a környezettel való interakcióban természetes módon alakulnak ki (pl. anyanyelv, idegen nyelvi környezetben az idegen nyelv vs. nyelvtani szabályok rendszerén keresztül az idegen nyelv).  A kisgyerek kevés információval is képes a nyelvet működtetni (a számítógépet kevés informatikai információval is jól lehet működtetni …).  A kompetencia transzferálható, mert kevéssé tartalomfüggő, mint a szakértelem vagy műveltség. KOMPETENCIA

„A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége.” a közoktatási programcsomagok definíciója „Értelmi alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők....” Pedagógiai lexikon (Vajda Zs.) A kompetencia „a vonatkozó ismeret, képesség és attitűd rendszerét” jelenti. EU konvenciója, ezt fogadja el a NAT 2007 Néhány aktuális kompetencia- fogalom

 ismeretek  tevékenységek  értékek mentén szerveződő szociális szerepek  énkép  egyéb személyiségvonások  motivációk A kompetencia jéghegy modellje

küldetés elhivatottság szakmai önazonosság nézetek önmagáról nézetek, hitek kompetenciák tudás, készségek, attitűdök cselekvések A pszichikus képződmé- nyek rétegei Korthagen Falus (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai

küldetés elhivatottság szakmai önazonosság nézetek önmagáról nézetek, hitek kompetenciák tudás, készségek, attitűdök cselekvések  ismeretek  tevékenységek  szociális szerepek  énkép  személyiségvonások  motivációk

 ismeretek  tevékenységek  szociális szerepek  énkép  személyiségvonások  motivációk  cselekvés  kompetenciák  nézetek, hitek  szakmai önazonosság  küldetés, elhivatottság A tanulásfejlesztés (és a folyamattervezés) szempontjából a kompetencia a legcélszerűbb „támadási pont” Összetett > vonatkoztatható a személyiség egészére? (  Nagy J.) Nagy J Konkrét > levezethetők belőle tanulási feladatok? Mérhető > változásából következtethető az eredményesség?

Kompetencia vs. komplex képesség  személyes  szociális  kognitív  speciális tárgyfüggetlen nagy- rendszerek:  kommunikáció  tanulás  gondolkodás  tudásszerzés  ….

feladat reális kompetencia metakognició ( jellemző egyéni vonásokról való tudás) a feladatmegoldás nehézségi fokának szubjektív felbecsülése TANULÁSI FOLYAMAT

PISA Programme for International Student Assessment Nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) vizsgálata 2000-től 3 évente (eddig ) IEA International Association for the Evaluation of Educational Achievement Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága Az 1960-as évek elejétől végez méréseket (Mo 1970-től) Az IEA szövegértés-vizsgálata a PIRLS PIRLS Progress in International Reading Literacy Study Nemzetközi Szövegértési Vizsgálat 2001-től 5 évente (eddig {2011.})

A két vizsgálat összehasonlítása Szempontok PIRLSPISA Célpopuláció 4. évfolyam15 évesek (9-10 évfolyam Teszt koncepció Iskolai helyzetÉletszerű helyzet Részt vevő ország 40 (köztük valamennyi OECD) 57 (köztük valamennyi OECD) Olvasás-tanulási szakasz formális olvasás- tanítás időszaka (Mo-on utolsó éve) A szakasz befejezése után Korábbi tapasztalat IEA jó eredményekOECD gyenge eredmény PIRLS PISA

PIRLS 2001 Magyarország előtt Svédország, Hollandia, Anglia, Bulgária helyen kis különbségek (köztük Mo. is) Mo-on az élményszerző olvasás teljesítménye magasabb, az információszerző olvasásé alacsonyabb Magyarország előtt Oroszország, Hongkong, Szingapur, Luxemburg 11 országgal nagyjából azonos szinten vagyunk, és 31 ország nálunk lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújtott. Az összes résztvevő közül Mo-on a legnagyobb a különbség az élményszerző és az információszerző olvasás között. Élményszerző olvasásban jók az eredményeink, információszerzőben gyengébbek.

A nemzetközi összesített rangsor PIRLS 2001

OrszágA szövegértési képesség eloszlása Átlag- pont- szám Élet- kor Oroszország56510,8 Hongkong56410 Szingapúr55810,4 Luxemburg55711,4 Olaszország5519,7 Magyarország 55110,7 Svédország54910,9 Németország54810,5 Hollandia54710,3 Belgium54610 Bulgária54210,9 Dánia54110,9 Lettország54011 Egyesült Államok53910,1 Anglia53810,3 Ausztria53710,3 Litvánia53710,7 Tajvan53510,1 Új-Zéland53210 Szlovákia53110,4 Skócia5279,9 Franciaország52210 Szlovénia5229,9 Lengyelország5199,9 Spanyolország5139,9 Izrael51210,1 Izland5119,8 PIRLS-átlag500 A PIRLS 2006 A felméréssorozat célja a éves tanulók olvasásképességének vizsgálata, az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokások feltérképezése.

Oktatás célja: művelt ember írás-olvasás képessége társadalmi érvényesülés és az egyéni boldogulás feltétele Tudásterületek: Olvasás-szövegértés Természettudományos matematikai Tudásdimenziók: Gondolkodási műveletek Tudáselemek Alkalmazási területek Iskolai tudás mérése PISA: a kulturális eszköztudás mérése matematikai és tudományos-tehnikai ismeretek

Szövegértés (2009) 1.Sanghaj-Kína 556  2.Korea 539  3.Finnország 536  4.Hongkong-Kína 530  Szingapúr 526  6.Kanada 524  7.Új-Zéland 521  8.Japán 520  9.Ausztrália 515  10.Hollandia 508  11.Belgium 506  12.Norvégia 503  13.Észtország 501  14.Svájc 501  15.Lengyelország 500  16.Izland 500  17.Egyesült Államok 500  18.Liechtenstein 499  19.Svédország 497  20.Németország 497  21. Írország 496  22.Franciaország 496  23.Tajvan 495  24.Dánia 495  25.Egyesült Királyság 494  26.Magyarország 494  27.Portugália 489  ………. Szövegértés (2006) 1.Korea 556  2.Finnország547  3.Hongkong-Kína536  4.Kanada 527  5.Új-Zéland 521  6.Írország517  7.Ausztrália 513  8.Liechtenstein510  9.Lengyelország 508  10.Svédország 507  11.Hollandia 507  12.Belgium 501  13.Észtország 501  14.Svájc 499  15.Japán 498  16.Tajvan 496  17.Egyesült Királyság 495  18.Németország 495  19.Dánia 494  20.Szlovénia 493  21.Makaó-Kína 492  22.Ausztria 490  23.Franciaország 488  24.Izland 484  25.Norvégia 484  26.Csehország 483  27.Magyarország 482  28.Lettország 479  …………………

Az olvasás- teljesítmé-nyek közötti különbség a szülők társadalmi státusza szerint PISA 2000 Korea Izland Finnország Lettország Kanada Brazilia Olaszo. Spanyolo. Norvégia Hollandia 14 ország ………………………….. ……… Magyaro. Egyesült K. Cseho. Belgium Németo. Svájc Ország

kb.: 70%-ban magyarázza a teljesítményeket, hogy melyik iskolába jár (ez Mo-on a legmagasabb. A 2. Németo. 60%-kal) kb.: 45%-ban meghatározó a szociokultúrális háttér Az élen végzett országok között gyakoribb a 6-7 évfolyamos kezdő szakasz, mint a középmezőnyben illetve az utolsó harmadban PISA tapasztalatok

a tanulói tudás problémái hazánk az élmezőnyből a középmezőnybe esett vissza a tantárgyak túl specializáltak a feladatok egy szakterület problé- máira szűkülnek lényeges és lé- nyegtelen elemek összemosódnak kevés összefüggés van a tantárgyak között nem fejlődnek az általános képességek a lényegtelen infor- mációk sok időt vesznek el a tanulástól kevés összefüggés van az iskolában tanultak és a hét- köznapi tapaszta- latok között tudományosan megalapozott, de elszigetelt tudás

kontinentális hagyományok a tudományok eredményeinek közvetítése a tantárgyak diszcip- lináris tartalmainak erősödése nagy eszközigény és módszertani apparátus az iskola a tanulás „végtermékére”, a tudásra koncentrál

angolszász hagyományok későn kialakuló egységes iskolarendszer mindenki azt tanít, amit akar nincs egységesen mérhető tudás megnő a képességfejlesztő feladatok szerepe az oktatás képességfejlesztés- orientálttá alakul az iskola a tanulás folyamatára koncentrál

A pedagógiai folyamat két modellje kontinentális hagyományokra épülő angolszász hagyományokra épülő az iskola a tanulás eredményére, a tudásra koncentrál az iskola a tanulás folyamatára koncentrál

i d ő teljesítményszint B A

Maximális begyakorlottság szintjei életkor, eltelt idő, megelőző tudás szintje, szocializációs helyzet, attitűd, beállítódás, iskolához való viszony, az iskola viszonya hozzá … stb alacsony magas

Kísérleti csop. A tananyag B tananyag Kontroll csoportban jobb a teljesítmény proaktív gátlás Kontroll csop. B tananyag Kísérleti csop. A tananyagB tananyag A tananyag Kontroll csoportban jobb a teljesítmény Retro- aktív gátlás Kontroll csop. A tananyag Tanulás mérés eredmény A felejtés néhány sajátossága

A megtartás (százalékban) A tanulás után eltelt órák alvás ébrenlét 6

bemenet kimenet tanterv vizsgarendszer tanterv vizsgarendszer centrális decentrális kétpólusú

Tanterv-típusok Szabályozás szerinti típusok centrális tanterv kerettanterv helyi tanterv Tantervi műfajok sillabusz előíró tanterv curriculum alaptanterv kulcskompetenciák

Gagné (1970) IEA (1970 Nagy SándorNagy JózsefItyelson intellektuá- lis készség megismerésismeretráismerés, megnevezés, reprodukció megőrzés kognitív stratégia verbális információ megértésjártasságalk. kívülről kapott alg. alapján megértés alk. belsővé vált alg. alapján motorikus készség alakalmazáskészségmaximális begyakor- lottsági szint alkalmazás attitűdalkotó alkalmazás képesség

Integrációs törekvések Reformpedagógiai előzmények: A diszciplináris, gyermekidegen tantárgyrendszer helyett a gyermeki tapasztalásnak megfelelő szeletek a világból Projekt retroaktív gátlás kizárása epochális rendszer

Németh László műveltségtömbjei (1940-es-50-es évek): egészségtan-biológia-természetismeret történelem-irodalomtörténet anyanyelv-idegen nyelvek matematika és alkalmazási területei

Gáspár L. iskolakísérlete komplex tantárgyai: 1969-től társadalmi érintkezés területei: anyanyelv, orosz, matematika társadalmi gyakorlatra felkészítés területei: a természet és a társadalom fejlődése, általános gazdasági ismeretek, művészetismeret az egyénfejlődés területei: testnevelés, születéstől a felnőttkorig kiegészítő tantárgyak: művészeti gyakorlatok, természetkutató foglalkozások

Hét domb elmélet (a 70-es évek műveltségképe) nyelvi kommunikációs műveltség matematikai műveltség természettudományi műveltség történelmi-társadalmi műveltség esztétikai műveltség technikai műveltség szomatikus terület

projekt Németh László Gáspár László „Hét domb” NAT műveltségi területekelőzményeiműveltségi területekelőzményei

A kulcskompetenciák A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van: a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kiadás helye Érvényességi köre Kidolgozott- sága Centrális Keret Helyi központ minden iskola 100% központ minden iskola 50% helyi/helyi központ egy/kevés iskola 100%

bemenetkimenet Kerettanterv NAT 1995 Helyi tantervek vizsga- rendszer Kompetenciák (NAT 2003) Kulcskompetenciák (NAT 2007) Keret-tantervek Helyi tantervek vizsga- rendszer kettős legitimáció Két szintű szabályozás Három szintű szabályozás

Kettős legitimáció NAT Kerettantervek Helyi tantervek Központi-társadalmi igényeknek való megfelelés Helyi-társadalmi igényeknek való megfelelés

elvek, célrendszer, kompetenciák NAT 2003~2007 kerettanterv h e l y i t a n t e r v e k kerettanterv

koncentrikus lineáris spirálisfordított piramis platós lineáris A tananyag elrendezése

 két szintű érettségi vizsga  középszintű érettségi vizsga (belső vizsga)  emelt szintű érettségi vizsga (külső vizsga, magasabb követelmények: szűrő funkció) Vizsgarendszer

középiskolai tanulmányok felsőoktatási tanulmányok érettségi vizsga felvételi vizsga kapacitásnövekedés a felsőoktatásban középiskolai tanulmányok érettségi vizsga felsőoktatási tanulmányok követelmények Vizsgarendszer és továbbhaladás

felelet röpdolgozat témazáró dolgozat témazáró felelet Félévi bizonyítvány: ???

felelet röpdolgozat témazáró dolgozat témazáró felelet

Diagnosztikus: - helyzetfeltárás - információ-közlés - motiválás - … Formatív: - fejlesztés - információ-közlés - motiválás - … Szummatív: - minősítés - fejlesztés -információ-közlés - motiválás - …

- Kritérium-referenciájú (követelmények) - Norma-referenciájú (populációs átlag) ObjektívSzubjektív követelmények - önmagához mért fejlődés - többiekhez viszonyított szint

Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., p. A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje általános iskola 8. évfolyam

A mért eredmények és 8. félévi osztályzatok összevetése néhány tantárgyból Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., p. Osztályzatok az iskolábanOsztályzatok az iskolában

Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., p. Alsó populáció: a tanulók 35 %-a, átlagos teljesítmény 31 %pont Felső populáció: a tanulók 65 %-a, átlagos teljesítmény 76 %pont A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje általános iskola 8. évfolyam Következtetések:  az oktatásra  az iskolarendszerre  a társadalom szerkezetére

A normális eloszlás görbéje Gauss-féle harang-görbe _x_x -s +s