ZENEELMÉLEt

Hangértékek és szünetjelek

definíciók A hangjegy: a zenei hang lejegyzésére szolgáló konvencionális jel. A szünet: egy-egy szólam, vagy az egész zene ideiglenes megszakítása. A pont: a hangok meghosszabítására utaló pont a hangjegyírásban a kottafej után elhelyezett pont a hang értékét felével, két pont a háromnegyedével növeli.

definíciók Az ütem: a hangjegyértékek valamely egységbe való csoportosításának eszköze, amely változó ritmusképleteket egyetlen vonatkozású formába rendez. Az ütem részeit az ütemsúly, illetve az egyes részek hangsúlya szerint különböztetjük meg. Jellegük szerint az ütemfajtákat különböző csoportokba osztjuk: egyszerű páros (2/2, 2/4, 6/4) összetett páros (4/2, 4/4) egyszerű hármas (3/1, 3/2, 3/4) összetett hármas (6/2, 6/4, 6/8)

definíciók A betűs kotta: amikor a hangoknak nevet adunk és a megfelelő hangnevet vagy annak betűs rövidítését írjuk a hozzá tartozó ritmikai jel alá. A relatív szolmizáció kifejezi a dallamhangok egymáshoz viszonyított magasságát, de egyik hangról sem mondja meg, hogy az pontosan milyen magas.

definíciók A vonalas kotta: lényegében egy koordinátarendszer, amelyben minden hangot egy hangjegy ábrázol, és az időt balról jobbra, a hangmagasságot pedig lentről felfelé mérjük.

definíciók Kulcsok: a mai gyakorlatban háromféle kulcsot használnak.

Módosító jelek (kereszt és a bé) A kereszt olyan módosítójel, amely egy fél hanggal felemeli azt a hangot, amelyre vonatkozik, míg a bé fél hanggal leszállítja. Ha a módosítójel valahol "menet közben" van kitéve, akkor arra a hangra vonatkozik, amelyik előtt áll, valamint a legközelebbi ütemvonalig előforduló összes ugyanolyan magasságú hangra, beleértve az egy vagy több oktávval magasabb vagy mélyebb hangokat is. Ha közben mégis szükség van módosítatlan hangra, akkor feloldójellel érvényteleníthetjük a módosítójelet. 

hangközök Két hang egy hangközt alkot. Ez lehet prim, szekund, terc, kvart, kvint, szext, szeptim, oktáv. A szekund esetén  1 egészhang van a két hang között, a tercnél kettő, és így tovább. Az oktáv tulajdonképpen a 7 fokú skála két szélső c hangja közti különbség. De mivel a különbség számít, ugyanígy egy oktáv d-től d-ig, vagy h-tól h-ig. Ha egészhangnyi a távolság, akkor a hangközök a következőek: nagyszekund, nagyterc, tiszta kvart, tiszta kvint, nagy szext, nagy szeptim, tiszta oktáv.

dinamika Piano pianissimo (ppp) - leghalkabban Pianissino (pp) – nagyon halkan Piano (p) - halkan Mezzopiano (mp) – közepesen halkan Mezzoforte (mf) – közepesen hangosan Forte (f) – hangosan Fortissimo (ff) – nagyon hangosan Forte fortissimo (fff) – leghangosabban Crescendo (cresc.) – a hangerő fokozatos növelése Decrescendo (decresc.) – halkítás

tempójelzések Allegro – vidáman Moderato – mérsékelten Andante – lépésben Adagio – lassan Allegretto – kicsit vidáman Vivace – élénken Presto - gyorsan Ezek a kifejezések valójában többnyire nem tempót, hanem karaktert, hangulatot jelentenek, de az előadási gyakorlatban ezek a hangulati jellemzők határozzák meg a tempót