Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Weblapkészítési tudnivalók 2: Útmutató az elnevezésekhez Pék Ágnes © 2009.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Weblapkészítési tudnivalók 2: Útmutató az elnevezésekhez Pék Ágnes © 2009."— Előadás másolata:

1 Weblapkészítési tudnivalók 2: Útmutató az elnevezésekhez Pék Ágnes © 2009

2 Mappába rendezzük a dolgainkat! A weblap (HTML állomány) egy egyszerű szövegfájl, ami a szövegre való formázási utasításokat és hivatkozásokat is tartalmaz.  A weblapon megjelenő képek nem kerülnek bele a fájlba, csak a kép helyére mutató hivatkozás! Az oldal képeit ezért olyan helyen kell tárolni, hogy a böngésző a hivatkozás alapján meg tudja jeleníteni.  Egy weblap általában nem egyetlen oldalból áll, hanem hivatkozásokkal összekapcsolt oldalak gyűjteménye. Tehát, mindenképpen több fájlra van szükség. Az egy weblaphoz tartozó HTML állományokat, képeket célszerűen egy mappában helyezzük el. Ha sok állománnyal dolgozunk, érdemes még tovább strukturálni, a főmappán belül almappákba rendezni azokat.

3 A nyitólap neve index.html Ez az alapértelmezett neve a nyitóoldalnak, így a böngésző címsorában elhagyható az URL-ből. Ha nem így nevezzük el, akkor fejben kell tartani, melyik a kezdőlap, és a pontos azonosítót kell meg adni. Ezért a neten elhelyezendő dokumentumok esetén érdemes a szabványt betartani.  vagy index.htm (régi dos 3 betűs kiterjesztés szabvány),  vagy index.php, index.asp stb. (ha php, asp programkódot is tartalmaz) Kivételt esetleg az érettségi stb feladatok szoktak képezni, ott nyilván a feladatleírásban megadott névhez kell ragaszkodni.

4 Ékezetes betűk és szóköz Mivel a nemzeti karakterkészletek eltérőek lehetnek, a netre helyezett fájlok elnevezésében nem célszerű ezeket használni. A böngésző- programok nem egyformán támogatják a használatukat, konkrétan van hogy az egyik felismeri, a másik nem. Hasonló a helyzet a szóközökkel is. Ezért a fájlok, képek elnevezésénél maradunk az angol abc betűinél, szóköz helyett aláhúzás karaktert (_) vagy kötőjelet (-) használunk.

5 Kisbetűk-nagybetűk A Windows nem tesz különbséget kis és nagybetűk között. Más operációs rendszerek (Unix, Linux) viszont igen. A webszerverek közt nagyon sok a nem windowsos. Ezért a kis és nagybetűk használatában következetesnek kell lenni. Ha mondjuk egy képfájl neve IMG0012.JPG, akkor a rá való hivatkozásban ne legyen pl. img0012.jpg. Ha grafikus szerkesztőt használunk, a program a tényleges fájlnév alapján készíti el a hivatkozást. Ha viszont a HTML fájlban kézzel írjuk be, erre ügyelni kell. Ha következesen mondjuk csupa kisbetűt használunk a fájlok elnevezésében, akkor ezt a hibalehetőséget biztosan elkerülhetjük.

6 Relatív hivatkozások használata Jó példák  masikfile.html  foto/img0012.jpg ../index.html Rossz példák  C:/dokumentumok/weblap/index.html  H:img0012.jpg  K:info/06_webfeladat/forras/img0012.jp Az Excelben is találkoztunk relatív hivatkozás fogalmával, de ott mást jelent... Na mit? A relatív hivatkozás ebben az esetben azt jelenti, hogy a megadott elérési útban nem szerepel meghajtójelölés. Ennek oka az egyszerű: mondjuk az USB port jele, amibe a pendrivod teszed, egyszer E, máskor meg F vagy éppen G. Nyilván a webszerveren se ugyanaz a jelölés. A hivatkozásoknak viszont bármilyen környezetben működni kell!


Letölteni ppt "Weblapkészítési tudnivalók 2: Útmutató az elnevezésekhez Pék Ágnes © 2009."

Hasonló előadás


Google Hirdetések