Földünk nagy vallásai

Vallás fogalma A hitelvek (pl.:Szentháromság-tan)és vallásgyakorlatok(pl. napi 5-szöri ima) összefüggő rendszere, mely megpróbál választ adni a létező dolgok (világ, Föld, csillagok) és az emberek létrejöttére (pl.:Ádám és Éva), létére, létezésük céljára (pl.:üdvözülés, nirvána).

A vallásosság dimenziói (Andorka Rudolf szerint) Hittételek. Válasz egzisztenciális végső kérdésekre (pl.: Az élet célja, a szenvedés, a halált követő lét) A vallás által előírt normák Rituálék gyakorlása, bennük való részvétel Vallási ismeretek (Pl. Biblia ismerete – ezen belül nem tételes válasz a végső kérdésekre) Vallási élmények (személyes kapcsolat Istennel)

Alapfogalmak EGYHÁZ: nagy létszám, tagjai többnyire bele születnek, elkülönült papság, egyházi tanításban intelektuális elemeket hangsúlyoz FELEKEZET: fél úton a szekta és egyház között, független az államtól SZEKTA: Kisebb létszámú, tagjai megtért felnőttek, nincs specializált papság, hangsúly az érzelmi elemeken KULTUSZ (Pl.: sátánizmus) nincs szervezete

Alapfogalmak FUNDAMENTALIZMUS: Leegyszerűsített hittételek, amelyet környezetükre kényszerítenek. Például: katolikus fundamentalisták latinul miséznek. SZEKULARIZÁCIÓ Újabban nem a vallás megszűnését hanem átalakulását jelenti. Racionális gondolkodás, nem sajátosan egyházi feladatokról lemondás, laikusok szerepének növekedése (pl.: anyakönyvezés, házasságkötés)

A vallásokat foglalkoztató legfőbb kérdések Isten, istenség/ek, természetfölötti erők léte/nem léte Istenségekhez, szent dolgokhoz, más emberekhez és a világhoz való helyes viszonyulás módja Életünk értelme, helyes életcélok Erkölcsi rendszer, a jónak és rossznak minősülő cselekedetek meghatározása (pl. Tízparancsolat) A létezés más lehetséges formái (mennyország, nirvána, purgatórium, pokol) és az ezekre való felkészülés módjai

A vallások közös jellemzői: Szigorú erkölcsi szabályok (pl. Tízparancsolat) Más létformákban való hit (mennyország, pokol, nirvána, tisztítótűz, szellemek, démonok) Szimbólumok (jelképek): kereszt, menóra, félhold, csillag stb. Vallási vezetők: az egyházat és a hívőket irányítják, vallási események (papok) A vallás alaptételeit, isteni kinyilatkoztatásokat rögzítő szent könyv: Korán, Biblia, Tóra Történetek (pl.:tékozló fiú), hősök (mártírok, szentek) Tételes tanítások (dogmák) –csak a fejlettebb vallásoknál helyi központ, ahol a hívek találkozhatnak és a vallási események zajlanak: templom, mecset, zsinagóga stb. Szent helyek: Betlehem, Mekka, Jeruzsálem (zarándoklat) Küldetéstudat (pogányok, hitetlenek térítése) –nem jellemző pl. zsidókra Összetett szertartások, rítusok (pl.: mise, zarándoklat, rituális fürdés a Gangeszben)

Világvallások Azok a vallások, melyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön. Minden kontinensen elterjedtek többé-kevésbé Egyetemes küldetéstudattal rendelkeznek (térítő vallások) Az 5 legnagyobb, a hívek 90%-át tömörítik Kereszténység Iszlám (muszlim , mohamedán hit) Zsidó vallás (judaizmus) Buddhizmus Hinduizmus

A legnagyobb vallások vallások arányuk kereszténység 33% iszlám 21% hinduizmus 13% buddhizmus 6% judaizmus 0,2% egyéb 12% nem vallásos ateista 2,3%

Világvallások elterjedtsége

Vallások csoportosítása

Monoteista vallások

Kereszténység Legtöbb hívő: 2 milliárd fő Sok ágra szakadt, legjelentősebbek Katolikus (1 milliárd hívő!) Protestáns egyházak: református, evangélikus, unitárius, baptista, metodista stb. Anglikán egyház Ortodox keleti egyház (oroszok, szerbek, grúzok, örmények) Kopt egyház (Etiópiában) Jehova tanúi, mormonok (őket nem ismerik el a többiek kereszténynek) Szent könyve: Biblia Szent helyek: Jeruzsálem, Betlehem, Róma

A kereszténység főbb ágai

Kereszténység fő hittétele A kereszténység alapvető tanítása az, hogy az ember elbizakodottságában elfordult Istentől, és bűnbe esett; a bűnből saját erejéből nem tud szabadulni, de Isten Krisztus képében emberré lett és kereszthalált halt, hogy áldozatával megváltsa az őt elfogadókat. Noha a bűn következményeképpen az ember halandó, halála után Isten feltámasztja, és aki hisz Krisztusban, örökké fog élni. Isten a Szentlélek formájában mindenütt jelen van, ő eszközöli ki, hogy az emberek megtérjenek Krisztushoz és a bűntől megszabaduljanak. Összefoglalva: Eredendő bűn (Ádám és Éva) miatt halandók lettünk Megváltás (Jézus kereszthalálával megváltja az emberiséget bűneitől és a haláltól) Szeretet parancsa (Szeresd felebarátodat!) Üdvözülés, feltámadás és örök élet a hívőknek haláluk után Szentháromság-tan (Atya, Fiú, Szentlélek: az isteni természet három megnyilvánulási formája)

Iszlám (muszlimok, mohamedánok) Kru.: VII.században alakul ki, egyszerű, könnyen érthető vallási rendszer Az iszlám a zsidó és keresztény valláson alapul. Mohamed „kijavította” az ősvallások hibáit. Tisztelettel adózik az Úr Jézusnak és Szűz Máriának. Viszont tagadja a Szentháromság-tant, Jézus istenségét. Nomád népek természeti vallásaiból is átvett elemeket (pl.Kába-kő tisztelete) Szent könyv: Korán Próféta: Mohamed isten kinyilatkoztatását közvetíti Szent helyek: Mekka (Kába-kő), Medina, Jeruzsálem Központi tanítás az egyetlen isten központi szerepe és a végítélet Öt tartópillére: Az iszlám hitvallás elmondása:”Tanúsítom: Nincs Isten Allahon kívül. Mohamed Allah küldötte”. Naponta ötször rituális imádság rituális mosdással Egy hónapos böjt, a ramadán megtartása Szegényeknek adakozás Zarándoklat Mekkába A társadalmi élet főbb követelményei: engedelmesség az elöljárók felé és a dzsihád a hitetlenekkel szemben Nem teljesen egységes, több ágra szakadt: Szunniták siíták, szúfik stb.

Zsidó vallás (izraelita, judaizmus) Szent könyv: Tóra (Mózes 5 könyve) [Talmud= a Tóra értelmezése] Szent hely: Jeruzsálem Fő hittétel: Isten szövetséget kötött a zsidó néppel (kiválasztottak),elvezette őket Kánaánba, tízparancsolatot adott nekik, Nem térítő vallás (az számít zsidónak, akinek az anyja zsidó, vagy aki betért) Több vallási csoportra oszlanak: Farizeusok Esszénusok Szadduceusok Szefárd Haszid stb.

Hinduizmus (brahmanizmus) Nagyon toleráns (elfogadó), nem térítő vallás (de egyénileg nem lehet felvenni a vallást, abba bele kell születni), nincs alapító Többisten hívő (politeista) A mindenséget irányító legfőbb hatalomról több elképzelés: Mindent átfogó világtörvény Örökkévaló isten (Visnu, Síva) Személytelen isteni erő „Örök törvény” (a vallás alapjául szolgáló rendszer) –áthatja a világmindenséget minden hívő számára kötelező hitelvek: Varna-rendszer (kasztrendszer) ezekbe beleszületnek Karma-tan Reinkarnáció (újjászületés) Sok vallási csoport tartozik ehhez a fogalomhoz 2 nagyobb csoportjuk: Visnu isten követői Siva isten követői Lélekvándorlás a kasztok között, végső cél: a világlélekkel való azonosulás Szent szövegek: Védák Szent hely: Váránaszi

A Dharma-fa (egyetemes törvény, mely áthatja a világmindenséget, szellemi alapelv)

Buddhizmus Alapítója: Gautama Sziddharta =Buddha (Megvilágosodott), Kre.:VI.században Feladta rangját (herceg), visszavonult, egy fügefa alatt megvilágosodott Missziós vallás (Indiából kiszorult) Nincs szent könyv, de vannak tanítások: 4 nemes igazság, Függő keletkezés, Nemes nyolcrétű ösvény, Állandó Én nemléte Karma-tan (következmény-okság) Kasztrendszer tagadása, minden ember egyforma A lélekvándorlásból ki lehet szállni, ha elérjük a nirvánát (megváltást), azaz lemondunk vágyainkról Sajátos, kettős életfelfogás: Minden élőlényt szeretnek, tisztelnek elfogadják sorsukat, belenyugszanak a történésekbe Mindenki felelős saját sorsáért Más kultuszokból is befogadott elemeket, sokistenhitté alakult -Több áramlata van:kisút, nagy út, gyémánt út (a régi elvekhez való alkalmazkodás alapján) Egyházi szervezete van, élükön a lámák

Buddha tanítványaival Az „élet kereke” a hat birodalommal

Deizmus a 17. és a 18. században kialakult vallásos filozófia, nem tagadja Isten létét, de a kinyilatkoztatást és az istenről szóló dogmákat igen Szabad gondolkodók, több elképzelés Isten, miután megteremtette a világot, nem avatkozik annak további sorsába. Isten gondoskodik a világról, de nem forrása az erkölcsnek Nem hisznek a halál utáni életben Csak a kinyilatkoztatást vetik el, a természetes vallás igazságait nem A deisták szerint a vallást az emberi észre kell alapozni, illetve a természet megfigyelésének tapasztalataira – mindezek elegendőek ahhoz, hogy feltárják Isten, a legfőbb létező létét.

Gnoszticizmus („az igazi tudás tana”) Az igazság előbb létezett, mint minden más Minden emberben eleve benne van az eredendő igazság Aki az abszolút tudásra szomjazik, az belülről megtalálhatja. Mindenki önmagát válthatja meg, azáltal, hogy a világot megismeri, s végül önmagába jut vissza. Apokrif iratok (pl.: Júdás evangéliuma) az igazságkeresők számára az eredeti isteni állapot elérésének útját írják le, örökérvényű bölcsességeket tartalmaznak

Ateizmus (istentagadás) Istenben vagy más természetfeletti erőben való hit hiánya Fő gondolkodói: Marx, Nietzsche, Freud Azért kell az embereknek istenkép mert félnek a haláltól, az elmúlástól Biztonságérzetet ad, a cselekedeteket befolyásolja a másvilági jutalom reménye, és a büntetéstől való félelem (segít az önkontrollban) Az emberi aggályokat kiküszöböli (helyesen cselekedtem-e?) Nem kell gondolkodni, kész válaszai vannak (pl. az élet keletkezésére)