KÖRNYEZETI NEVELÉS - TERMÉSZETBENI TANULÁS A természeti és épített környezet megóvása emberi kötelességünk. Azonban a kötelességteljesítés igénye, szükséglete, követelménye nem születik az emberekkel. Egy bonyolult, sok összetevős nevelési folyamat eredménye ez a személyiség fejlettséget mutató alkotórész. Ez is indokolja a téma népszerűsítését tudományos és közéleti körökben egyaránt. A tudományos kifejtés bemutatására prezentációmmal törekszem. A közéleti érdeklődéskeltésre készítettem ezt az emblémát. Gyakorló gyermek- és felnőttoktatást – szervezőként fontosnak vélem olyan összefoglaló anyagok „kézről-kézre” – „észről-észre” járását – mely a témára koncentrál és egyéni átgondolást, hozzátételt is serkent. 1.52 A FENNTARTHATÓSÁGÉRT Molnár 2007

Az erdő szerepe a gyermekek szocializációjában Molnár Katalin PhD egyetemi docens

Az érték és ismeretátadás A környezet mint érték Felelősségvállalás Érzelmek Az érték és ismeretátadás területei Oktatás Ismeret- terjesztés Nevelés A környezet, mint érték: Felelősségtudat a környezettel, az egyre táguló problémákkal szemben. Érzelmekre kell hatni (irodalom, zene, látvány, az ember részvétele a megőrző folyamatokban). Az érték és ismeretátadás területei: Oktatás Nevelés Ismeretterjesztés – mindhárom terület szoros együttműködésben áll, szervezett-tervezett-irányított folyamatok jellemzik. A természeti értékek védelmét megteszik: Állam által szervezett, irányított csoportok. Spontán szerveződések: egyesületek, szervezetek, társadalmi mozgalmak stb., melyek legalitása az 1989-es Egyesülési Törvényi létrejötte óta biztosított. A környezeti nevelés pénzbeli támogatásának nagy része pályázati forrásokon keresztül valósulhatott meg. 8.51 Értékvédelem Állam Spontán szerveződések

Szocializáció erdei hatásokkal Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja (XV-XIX.század) Helyzetkép a téma kapcsán - gondolatok A folyamat tervezett elemei

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja Rotterdami Erasmus 1469-1536 „ A természet kitűnő talajú, noha még megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe, te azonban gondatlanságból elnézed, hogy a tövis és csipke belepje, ámbár ezeket később alig lehet emberi munkával kiirtani.”

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja Luther Márton 1483-1546 Úgy tekintett a gyermekekre, mint „pompás, örök kincs”-re amelyet meg kell óvni Isten számára A legmegfelelőbb cselekedet a gyermekek helyes nevelése A bibliát mindenki saját maga olvashatja (német nyelven), mely számtalan természeti képet hoz az ember erkölcsi fejlődésének segítésére is.

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja John Locke 1632-1704 A természet empirikus megismerése vezet a világ megismeréséhez Sok mozgás, úszás a friss levegőn Az elme a tapasztalásból meríti a tudásanyagát - a tapasztalás forrása: a külső világ megtapasztalása az érzékelés útján

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja Rousseau 1712-1778 A gyermek nevelődjön a természet éltető közelségében - szabadon az értelmi nevelés szakaszában (12-15 év) nevelője segítségével fedezze fel az őt körülvevő természet jelenségeit (természetes, természetközeli életmód: olvasásra csak Robinson történetét javasolja

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja Pestalozzi 1746-1827 munkára nevelés: háziipari munkák, mezőgazdaság a „szemléltető tanítás” - a népiskola célja (ellentétben korával) ez azért fontos, hogy felnőttkorban önállóan tudjanak neveltjei tájékozódni az őket körülvevő világban

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja Tessedik Sámuel 1742-1820 természet-szeretet - gazdálkodás ismeretközlés kutatómunka (könyvtár) Festetics György - gazdatisztképző intézete 1797-ben nyitotta meg kapuit (Georgikon - Keszthely)

Neveléstörténeti visszatekintés - a természeti környezet és a nevelés összhangja Brunszvik Teréz krisztinavárosi óvodája 1828. június 1. Természetismeret mint tantárgy fontos a friss levegő, a séták folyamatossága a tanulást versek, mesék történetek segítették

Érdekesség - a természeti környezet és a nevelés összhangja a mesékben a mesékben a természet érintetlen - szépsége a nyelvi kifejezésekben is követhető az ember és a természet közötti interakció zavartalan a szereplő jótéteményét a természet mindig meghálálja

Mondóka I II I I A Fertő tóba’ II II I I megdöglött egy béka Apraja nagyja mind azt siratgatja

fogadjunk egy icce borba, Mondóka II II I ‘Ágok, vágok fát, de micsoda fát? II II II I Régi rózsa-rekettyét, II II II II fogadjunk egy icce borba, hogy ez tizenhét!

Erdő mellett nem jó lakni... Erdő, erdő de magas a teteje... Dalok Erdő, erdő, erdő... Erdő mellett nem jó lakni... Erdő, erdő de magas a teteje... A soproni fenyves erdő...

Ökológiai helyzetkép a téma kapcsán Gondok Az emberiség sorskérdésévé váltak a környezeti problémák Meggyökerezett pazarlásaink vannak Tennivalók Az emberek értékrendjét és mindennapi magatartását kell megváltoztatni A tájékoztatás, az ismeretek átadása hozza a szemléletváltozást

Ökológiai helyzetkép a téma kapcsán Az egyén interakcióban áll környezete valamennyi összetevőjével A szocializációs folyamatot megközelíthetjük: Szocioökologikus (ember és környezete viszonya) szocioökonomikus (gazdasági, takarékossági) szociokultúrális szempontból

Miként szocializálódik a kisgyermek az erdei hatásokkal - „Hogyan tanulja az erdőt?” Alkalmazkodik a környezet kihívásaihoz - ez az akkomodáció folyamata Amit látott követi, utánozza - majd egyre többször önállóan gyakorolja. A szabályokat először figyelmeztetésre, majd automatikusan hívja elő - ez a folyamat az asszimiláció Az új elemek (tudnivalók) folyamatosan beépülnek a régiek közé, a gyermek az ismereteit előhívni képes - ez az interiorizáció

Szocializáció - tanulás Tanulás - szocializáció

A tanulás a természetben zajlik - a természet, mint tanulókörnyezet HUMANISTA EMBERKÉP A tanulás a természetben zajlik - a természet, mint tanulókörnyezet Kaland – Élmény nevelőcélzat Mozgás, Művészet Kultúra, Technika AGY SZÍV KÉZ HUMANISTA EMBERKÉP HUMANISTA EMBERKÉP Az érzelem/racionalitás kettőssége nagyjából megfelel a fej és a szív népi különválasztásának; mélyebb meggyőződést jelent, ha valamit a szívünkkel is tudunk, mint ha csak a racionális elménkkel. Világosan látom, hogy a téma tudományos kifejtése szempontjából a racionalitás, a világos összefüggés-megláttatás a döntő – azonban elengedhetetlen azt látnunk, hogy a 10 év alatti gyermek az érzelmein keresztül és tevékenykedéssel (kézzel való –manipulatív- tevékenységekkel) fogható meg. S ez az életkor a mi fő nevelési közegünk. Ezért bír nagy jelentőséggel a tanulási folyamatban a mozgás, a testi aktivitás, de hasonlóan fontos a művészi, a zenei a kulturális és a technikai területek bevonása is. Az aktivitás (a tanulás) az érintetlen természetben zajlik, ahol együtt jelenik meg a kaland és az élmény. Mindkettő fokozza az egyén intenzitását, akarati és érzelmi életét – s ezáltal hozzájárul a maradandó tanuláshoz. 5.20 A tanulás konkrét, - érdekes szituációk HUMANISTA EMBERKÉP

Idegrendszeri struktúrák szerint megkülönböztetünk: Motoros vagy mozgástanulást: munka, sport, kirándulás, túra, tánc, Szenzomotoros vagy perceptuális tanulást: látási, hallási ingerek befogadása: képek, dallamok felismerése, megtanulása Verbális tanulás: szóbeli anyag értelmes, gondolkodás alapján történő megtanulása

Az akarati működés szerint megkülönböztetünk: Szándék nélküli szándékos, koncentrált figyelemmel folyó tanulást A tanulás módja lehet: mechanikus intellektuális

Az emlékezeti tanulás feltételei: A tanulásra való beállítottság a koncentrált figyelem a szöveg értelmi feldolgozása a lényeg kiemelése, az összefüggések meglátása, visszajelzések, a tanultak alkalmazása, megfelelően elosztott ismétlés, hibátlan felidézés, a siker a bevésést, a tanulást elősegíti.

A szocializáció egy tanulási folyamat - társak között könnyebb Tervezett, szervezett, irányított cselekvéssor - eredménye az értékek belsővé válása és a tudás. Az ember tartalmi tevékenységei: tanulás (irányított szocializációs folyamat) önképzés rekreáció: szellemi, fizikai, szabadidő, sport, kulturális tevékenységek közéleti és társadalmi tevékenység (védelem, kommunikáció, média)

Az erdő szerepe a szocializációs folyamatban az ember alapvető tevékenysége a megismerés és a cselekvés, az érzéki tapasztalattól az elvont gondolkodáson át a gyakorlatig minden beletartozik ebbe a folyamatba, ismereteket közvetít, olyan teljesítmény, viselkedés, vagy tudásbeli változás, amely tapasztalás, gyakorlás, ismétlés révén jön létre

Ezért az erdő - az erdei séta: Fejleszti a megismerő funkciókat, a készségek alakulását, a képességek fejlődését ismereteket nyújt, erősít, rendszerez, újabb kérdések megválaszolására serkent, komplexitásra, analízisre késztet, élményt nyújt, - pszichés funkciókra hat, jellem és magatartás formálódást is eredményez.

Pedagógiai tennivalók A személyiségfejlődést elősegítő csomópontok Élményadás: minél rendszeresebb az élmény a szocializációs folyamat annál gyorsabb ütemben alakítja a személyiséget Szemléletformálás: a feldolgozott és rendszerezett ismeretek megváltoztatják a magatartást, a témával kapcsolatos gondolkodást Példa: utánzásra késztet,reciprocitást (viszonosság) vált ki, motívumokat erősít. Tervezés: nélküle nincs előrelátó, igényekre, szükségletekre épülő fejlesztő munka

TERVEZÉS CSELEKVÉS INFORMÁCIÓK, ISMERETANYAG MEGÉRTÉS (olvasás, kutatás, össze- függések keresése stb.) MEGÉRTÉS (válogatás, vita, átdolgozás, saját elképzelések, általánosítás stb.) A megvalósulást tervezett tanulási folyamatoktól várhatjuk. Ezzel nem vitatom a spontán tanulás szükségességét és lehetőségét, viszont hangsúlyozom a célirányos fejlesztést. Lényegesnek vélem az információk, az ismeretanyag összegyűjtését, a hangsúlyok megadását. Ez eredményezi a megértést, az ismeretanyag megtapadását és rögzülését, különösen akkor, ha tevékenységbe, cselekvésbe ágyazott az ismeretátadás folyamata. A probléma átgondolása, újabb folyamatot indít – élethosszig tartót. Gyermeknek, fiatalnak, felnőttnek – és tanulást szervezőknek egyaránt. 15.42 HANGSÚLYOK MEGADÁS

Felkészülés a szocializációs folyamat segítésére Előkészítő szakasz: tájékozódás feladatok számbavétele az egyéni munka megtervezése, megszervezése - segítségek nehézségek és azok leküzdése, stratégiák a feltételek megteremtése (objektív - szubjektív)

Felkészülés a szocializációs folyamat segítésére Önálló szakasz: a konkrét munka koncentrált elvégzése a legcélravezetőbb módszerekkel pár, csoport, csapat ellenőrzések,

Felkészülés a szocializációs folyamat segítésére Az ellenőrzés és értékelés szakasza: önellenőrzés, mások ellenőrzése módosítások, individualizált értékelés, távlatok mutatása, kiegészítő ismeretek

A befogadás alapja a mentálhigiénés állapot Kitüntetett szerepe van az kortársaknak (serdülőkor, de bármely életkorban) a csoportok tagjai közötti kohéziónak az előzetes élményeknek, a megszerzett ismeretek újra felhasználási sikerének újabb kérdéseknek (kutató munka)

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Csoport-módszerei: szerepjáték szituáció-feldolgozás esetelemzés ötletek (brainstorming) pantomim megerősítés (shaping) fantázia-utazás kollázs csoportrajz munka Eszköze a természeti tanulási tréning: önismeret énkép egymás elfogadása kommunikáció konfliktus kezelés együttműködés önkifejezés önérvényesítés vélemény- -nyilvánítás szervezés vezetés Tanuló Szülő/k Tanulást szervező, irányító közösség Tanulást szervező A projektoktatás teljes személyiségfejlődést eredményez. Központi alakja a tanuló, őt segíti a tanulását szervező bármely területű szakember, és annak szakmai háttere. A szülő/k indirekt résztvevői (hatótényezői) e nevelő-oktató folyamatnak. Sajátos csoportmódszerei közül népszerű a szerepjáték vagy az ötletezés. A bevezetőben említett humanisztikus célhoz elengedhetetlen a tréning jellegű személyiségfejlesztés, melynek részterülete az önismeret, a kommunikáció és például az önkifejezés is. 14.35 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

A világ tudósközössége megkongatta a vészharangot.

„Nincsenek nagy reményeim az emberiséggel kapcsolatban, mert túlságosan is találékony, ha saját javáról, azonnali előnyéről van szó. A természethez való viszonyunkban a hangsúly annak leigázására, a fölötte való uralkodásra esik. Nagyobb esélyünk lenne a fennmaradásra, ha megpróbálnánk alkalmazkodni ennek a bolygónak az adottságaihoz, és kíméletlen zsarnokoskodás helyett értő méltányossággal bánnánk vele.! (E:B: White)

Szabó Éva Életrajz Fának születtem. Állva élek. Nem voltam szeszélye a szélnek. Levél vagy? Azt kell megtanulni Nem szabad, csak fölfelé hullni.

Köszönöm megtisztelő figyelmeteket! molnar.katalin@bpk.nyme.hu

Az értelmiségi lét és a tanári szerep számtalan kihívás elé állít életem során. Az idei évben kezdtem meg doktori tanulmányaimat egy számomra eddig is kedvelt, de nem túl ismert területen. Igyekszem meglévő tudásomat a téma szolgálatába állítani, hogy mihamarabb e területnek is biztos ismerője lehessek. Ahhoz, hogy erőmet törekvéseim szerint össze tudjam szedni a kíváncsiságomat kell felébreszteni a téma iránt. Ezt tette meg részvételem „A környezetünk az erdő” pedagógus továbbképzési programon, amiről Hartl Éva tanártársam már szólt. Megéreztem és átéreztem, hogy az erdőt értő és művelő szakma csak velünk: nevelést tervezni és végezni képes szakemberekkel érheti el célját - az erdők megóvását és fejlesztését.