TÜDŐGYULLADÁS - PNEUMONIA A tüdőhólyagocskák (alveolusok), és/vagy a hólyagok közötti tér (intersticium) gyulladásos megbetegedése.

Okozhatják vírusok és baktériumok egyaránt, és vannak a korábban ismert kategóriákba nem sorolható, ún. atípusos előfordulásai is. Kiválthatja még: gombás fertőzés, parazita, keringési rendellenesség, maró gőzök...

Légúti vírusok: adeno-, rhino-, parainfluenzavírusok okozzák Légúti vírusok: adeno-, rhino-, parainfluenzavírusok okozzák. Baktériumok közül: leggyakrabban a Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influensae, ritkábban Staphylococcus.

Az atípusos tüdőgyulladást többnyire Mycoplasma pneumoniae okozza.

Kiterjedése alapján a tüdőgyulladás lehet gócos (bronchopneumónia) és lebenyes (lobáris).

A kórokozók általában belégzés útján jutnak be az alsóbb légutakba, ahol megtelepedve szaporodni kezdenek, gyulladásos folyamatot indítanak be.

Az érintett területen a léghólyagocskák légtartalma csökken, előrehaladott esetben teljes méretüket gyulladásos, gennyes váladék tölti ki.

Tünetek: Kezdődhet hirtelen, ekkor nagyfokú elesettség, láz, hidegrázás alakul ki. Kezdődhet fokozatosan is fáradtsággal, hőemelkedéssel, köhögéssel, például valamilyen légúti fertőzés folytatásaként.

A fertőzés sokszor megfázás, influenza után jelentkezik, de más, a szervezetet megterhelő betegség után is kialakulhat. A tüdőgyulladást nem mindig könnyű idejében felismerni.

A tüdőgyulladás a gyerekek, idősek és legyengült emberek mellett, lecsaphat az egyébként egészséges fiatal felnőttekre is. Súlyossága az enyhétől az életet veszélyeztető állapotig változhat.

Diagnózis: Anamnézis, klinikai kép, sztetoszkóp - tüdő felett hóropogásra emlékeztető hang hallható. Biztos orvosi diagnózist a mellkas röntgenfelvétele adhat.

Jól körülhatárolt tüdőgyulladásos (jobb középső lebenyi) terület röntgenképe.

Kezelés: A tüdőgyulladás kezelése antibiotikumokkal történik, mely ugyan nem hat a vírusos fertőzésekre, de mindenképpen elejét veszi a szövődmények kialakulásának.

A legfontosabb a kezeléskor, hogy a betegségedet nem szabad "lábon kihordani". A tüdőgyulladás egy tipikus (kórházi) ágyban fekve gyógyítható betegség.

Aspirációs pneumónia: Akkor alakul ki, hogy ha valamilyen idegen test kerül a tüdőbe. Leggyakoribb oka, a hányás után a légcsőbe került gyomortartalom, meconiumos magzatvíz aspiráció.

Opportunista patogének okozta tüdőgyulladás: Pneumocystis carinii okozta tüdőgyulladás, ami egészséges emberben, gyakorlatilag sosem alakul ki.

A károsodott immunrendszerű betegeket szokta érinteni, pl A károsodott immunrendszerű betegeket szokta érinteni, pl. AIDS-es betegek.

A madárinfluenza vírus, az ún A madárinfluenza vírus, az ún. súlyos akut respiratórikus szindróma (SARS) vírusok komoly, bizonyos esetekben halálos kimenetelű tüdőgyulladást okoztak, még egyébként egészséges emberekben is.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) becslése szerint minden harmadik újszülött tüdőgyulladásban hal meg. Ezeknek az eseteknek a fele elvileg megelőzhető volna.

Az antibiotikumok előtti időkben igen súlyos, közvetlen halálveszéllyel járó betegségnek számított.

A kórházakban szerzett - nosokomiális tüdőgyulladás különösen veszélyes lehet, mivel nagyobb az esélye annak, hogy a kórokozó sokféle antibiotikummal szemben védett - rezisztens.

Köszönöm a figyelmet!