Felelő(s) közösségek konferencia

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Egyenlőbb és egészségesebb társadalom
Advertisements

Mit lehet tudni a célcsoportról?
TISZTA FEJJEL A Magyar Rendőrség információs kampánya.
Egészséges életmód Az egészség és az egészséges életmód megfogalmazása elég nehéz. Mivel minden ember különböző igényekkel, és adottságokkal, rendelkezik.
Néhány adat a Győrben élő időskorúakról
Béres Egészség Hungarikum Program Átfogó egészségmegőrző és betegségmegelőző nemzeti program Programindító sajtótájékoztató március 29.
„Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián,
Kutatási gyorsjelentés Omnibuszos kutatás meghatározott szakpolitikai témában – Egészségügy január.
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Közérdekű munka büntetés Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató Igazságügyi Hivatal december 12.
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
A SHARE kutatás kínálta elemzési lehetőségek Gál Róbert & Vargha Lili Szirák, 2011.
Az életminőség mérése Kelemen Rita
Speciális szükségletek a foglalkoztathatóság nézőpontjából …a szociális munka lehetőségei és korlátai.
Orvos – és Egészségtudományi Centrum
A dohányzás visszaszorítása érdekében megvalósuló program Segítség - a dohányfüst - mentes életért május 31.
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
A CSALÁDORVOS PREVENCIÓS MUNKÁJA
A funkcionális élelmiszerek ismertségének vizsgálata
sajtótájékoztató a felnőtt lakosság egészségmagatartása, motivációi
Kreatív technikák és terápiák a pszichiátriai betegek közösségi alapú ellátásaiban Endre Szilvia május 23.
A TÁRSADALMI KOHÉZIÓT ERŐSÍTŐ BŰNMEGELŐZÉSI ÉS REINTEGRÁCIÓS PROGRAMOK MÓDSZERTANI MEGALAPOZÁSA KIEMELT PROJEKT TÁMOP Elítéltek több szakaszos, társadalmi.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központja.
Előítéletmentesen a hajléktalanokkal szembeni előítéletekről
Dr. Szilágyi Klára Szent István Egyetem
László Miklós Legutolsó dolog, amit megtudsz egy könyv írása közben az, hogy mivel kellett volna kezdened v 1.0 A kutatási sorozat a múlt és jelen kontextusában.
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A LEADER PROGRAM MINT HELYI PARTNERSÉG KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON.
Ismerje meg a Napi Gazdaság olvasóit! május 27.
Alvás Világnapja, március 13. Kiss Katalin, kutatás vezető Szinapszis Kft. Így alszanak a magyarok - Egy piackutatás tanulságai -
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató augusztus 7.
Nemzetközi projekt az egészség társadalmi és gazdasági meghatározóiról Taller Ágnes december 4. DETERMINE.
ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS
A primer prevenció jelentősége az ifjúsági munkában
Mi jellemzi az egyetemisták mobiltelefon használati szokásait? H1: A fiúk többet kommunikálnak SMS-ben, mint a lányok. H2: A diákok szociodemográfiai.
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
Nők egészsége - védőnők egészsége Nők egészsége – védőnők egészsége Bózsváriné Ferencz Irén és Cieslarné Nádasdi Katalin védőnő Kőbányai.
Időskorúak helyzete Nyíregyházán 2009 Patyán László DE OEC Egészségügyi Kar.
Egészséges életmód: a testmozgás élettani hatásai
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi.
Mi is az a társadalmi integráció?
Trénerek: Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű.
EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Egészségmagatartásnak nevezünk minden olyan tevékenységet, amelyet egy önmagát egészségesnek tartó személy vagy preventív céllal végez,
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁ-SOLÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
Egészségfejlesztés és helyi ifjúsági munka. a) Az állítás helyes b) Az állítás helytelen c) Az állítás csak részben helyes d) Az állítás nem vonatkozik.
Kissné Bencze Katalin Nemzeti Erőforrás Minisztérium június 18.
2010. november 19. Ráczné Németh Teodóra: Egészséges életmód szociális dimenziói.
Halász Levente Tudományos munkatárs Kodolányi János Főiskola
Projektindító nap TÁMOP /1-2, TÁMOP /1
Magyarország lakosságának életmódja és egészségi állapota
Pécs Telep-programok Tenczer tamás EMMI SZÜTFFÁT.
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
EGÉSZSÉG ÉS JÓL-LÉT SZÉKESFEHÉRVÁR POLITIKÁJÁBAN Östör Annamária.
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
A TÁRSADALMI JÓL-LÉT TÉRBELI KÜLÖNBSÉGEI A MAGYAR NAGYVÁROS- TÉRSÉGEKBEN Berki Márton – Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, november
Róbert Péter Egyetemi tanár Széchenyi Egyetem, Győr
A TÁRSADALMI JÓL- LÉT KÉRDÉSEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYES SZOLGÁLTATÓ SZEKTOROKBAN Készítette: Folmegné Czirák Julianna
E 5. Együttműködések a humán szolgáltatásokban
Mentálhigiénés team működése kórházunkban
Rászoruló személyeket támogató operatív program RSZTOP
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
„ Tágas városom kis lakásra cserélem” Hajléktalanok önálló lakhatásának elősegítése, munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP /
Egészségszociológia a mindennapokban (Amit egy közösségvezetőnek tudnia kell…) Horváth Judit szociális munkás Sárvár, Csillebérc,
Addiktológiai problémák és megoldások „Tágas városom kis lakásra cserélem II.”
HAJLÉKTALAN EMBEREK PSZICHOAKTÍV SZEREHASZNÁLATA
„LÉLEK„ - Program Lakhatási , Életviteli , Lelki – egészségnyújtási , Egzisztencia – teremtési , Közösségi.
KÁROS SZENVEDÉLYEK - Kábítószerek (illegális szerhasználat)
HAJLÉKTALANSÁG ÉS DROGHASZNÁLAT
TOP SF Munkaerő-piaci és foglalkoztatási helyzetkép Székesfehérváron Mahler Balázs Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat.
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD 1.
Előadás másolata:

Felelő(s) közösségek konferencia Pécs 2013. május 23. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM A perifériára szorult emberek egészségképe, egészségmagatartása Előadó: Dr. Nárai Márta egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Szociális Munka Tanszék naraim@sze.hu

Egészség és hajléktalanság – bevezető gondolatok A hajléktalanná válás és a hajléktalanság komplex problémakörében markánsan jelennek meg az addikciók, valamint az egészségproblémák Társadalmi visszailleszkedésük, re-integrációjuk legjelentősebb akadályát éppen a rossz egészségi állapot, illetve szenvedélybetegségben való érintettségük jelenti

Egészség és hajléktalanság – bevezető gondolatok Az egészséget számos befolyásoló tényező bonyolult hierarchikus kapcsolatrendszere határozza meg A hajléktalanná vált emberek esetében számos eleme sérül ennek a rendszernek, és önmagában is az egészséget jelentős mértékben veszélyeztető tényezővé válik munkahely elvesztése, utcára kerülés, lakhatási lehetőségek elvesztése; elszegényedés, érdekérvényesítés lehetőségének leépülése, elvesztése, társas kapcsolatok leépülése, bizalomvesztés, biztonságérzet megingása; kockázati magatartások megszaporodása; megváltoznak a motivációk, leépülnek készségek, képességek; egészségügyi ellátásokból való kiesés Célzottabb egészségtámogató beavatkozásokra van szükség → szükséges a szubjektív egészségképük, egészségmagatartásuk és ezzel kapcsolatos motivációik megismerése

A kutatásról TÁMOP 5.3.3-11/2-2011-0010 „Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása” - „Tágas városom kis lakásra cserélem” Győri hajléktalan emberek 100 fős mintáján (kb. a hajléktalan populáció ötöde) Módszer: kérdőíves lekérdezés véletlen mintavétel alapján Adatfelvétel: 2012. november-december Cél: annak feltárása, milyen akadályozó tényezők és problémák merülhetnek fel a társadalmi visszailleszkedés elősegítése során, illetve milyen munkaerő-piaci, társadalmi és egyéni humán tényezőkre (korábbi tapasztalatok, megszerzett készségek, egyéni motivációk) lehet alapozni, építeni a fejlesztési tervek során.

Minta alapjellemzői férfi dominancia – a megkérdezettek többsége férfi (78%) középkorosztályi jelleg – a két legnagyobb korcsoportot a negyvenes és az ötvenes korosztály jelenti (63%) az átlagéletkor 49 év alacsony iskolai végzettség – 86%-nak legfeljebb szakmunkás képesítése van párkapcsolati hiány – mindössze 17%-uk él tartósabb párkapcsolatban a tipikus családi állapot: jellemző az egyedül álló vagy elvált státusz megélhetési problémák: átlagosan nettó 25–30 ezer forintból élnek meg egy hónapban, ebből gazdálkodnak a megélhetési bevételek jelentősen szóródnak, de többségüknél csak egy szűkebb alsó jövedelemsávon belül (0-100 000 forint) időtényező: kétharmaduk első alkalommal hajléktalan egyharmaduk viszont már többször átélte ezt a traumát (tipikusan 2-3 alkalommal) átlagosan 4,8 éve élnek hajléktalanként markánsan kirajzolódik egy „újonc” (27%), és egy „öreg motoros” (30%) csoport a mintában.

Szubjektív egészségkép A megkérdezettek valamivel több, mint fele (53%) egészségi állapotát a mért hatos skálán pozitívnak minősítette, ugyanakkor a megkérdezettek tizede jelezte azt, hogy egészségi állapota nagyon rossz, kritikus, A nagyon rossz/kritikus egészségi állapotúak döntő többsége az 50 évnél idősebbek, illetve a hajléktalan szállón élő válaszadóink közül kerültek ki. A nők rosszabb egészségi állapotnak örvendenek, mint a férfiak, A kevesebb, mint egy éve hajléktalanok érzékelhetően jobbnak minősítik egészségi állapotukat, mint a több éve, akár csak 1–2 éve hajléktalan társaik

Szubjektív egészségkép összhangban van a betegségteherrel, összességében a megkérdezettek többsége (61%-a) egy vagy több betegséggel, egészségproblémáival küzd. Negyedük halmozottan terhelt egészséggel kapcsolatos problémákkal, súlyos betegségterhet ’cipel’, melyek egy része olyan, amely lehetetlenné teszi pl. a munka világába való visszavezetést, illetve mindenképpen megváltozott munkaképességűként való re-integrációjukat teszi csak lehetővé (pl. epilepszia, szívműtét, rokkantság, vakság, gerincsérv). A leggyakrabban említett betegségek: mozgásszervi betegségek, panaszok (31%), keringési rendszer betegségei (28%) → a betegségek jelentős része megfelelő életmóddal, illetve prevencióval – szűrővizsgálatok, rendszeres orvosi ellenőrzés – kivédhető, megelőzhető lenne. Predesztináló tényező: Nem: nők jóval érintettebbek Életkor: 60 év felett szinte teljes az érintettség Hajléktalanságban eltöltött idő: igazán nagy differencia a kevesebb, mint 1 éve hajléktalanok és a már legalább 1-2 éve hajléktalanságban élők között tapasztalhatunk. → Minél előbb, lehetőleg az első évben meg kellene történnie a visszailleszkedésnek, visszaillesztésnek.

A hajléktalanság tartama és a betegségteher kapcsolata (%)

Betegségek megléte és a hajléktalan lét kapcsolata A válaszadók közel feléről kijelenthető, hogy a hajléktalan lét hozzájárult egészségének megromlásához, ugyanakkor csupán öten nyilatkozták azt, hogy korábban meglévő betegségeik, rossz egészségi állapotuk hozzájárult hajléktalanná válásukhoz Az egészség megromlásában nem elhanyagolható az idődimenzió, mint meghatározó tényező: A hajléktalanságban eltöltött évek számával fokozatosan növekszik azoknak az aránya, akiknek egészségproblémái egy az egyben a hajléktalanná válás után, a hajléktalan létben élés során alakultak ki. Maga a hajléktalanná válás ténye is egészségromboló hatású, és az első év nagyon megterhelő, gyakorlatilag bizonyos szempontból megterhelőbb és egészségrombolóbb, mint a többi: a betegséggel küzdő „friss hajléktalanok” több mint negyede úgy nyilatkozott, hogy egészségproblémái a hajléktalanná válása után alakultak ki. Tehát alig néhány hónap elegendő volt ahhoz, hogy mentális és/vagy fizikai állapotuk jelentős mértékben romoljon és betegségterhük legyen!

A betegségekkel küzdők körében a „betegségei teljes egészében a hajléktalanná válás után alakultak ki” kategóriát bejelölők aránya a hajléktalanságban való érintettség időtartama szerint (%; N=61)

Kockázati magatartások Az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás, a dohányzás, valamint a szerencsejáték gyakoriságára és/vagy mennyiségére vonatkozó magatartásokat tartalmazó állításokkal indirekt módon próbáltuk mérni Kábítószer-fogyasztás és a játékszenvedély mintánkban nem képeznek függőségi tényezőt Nagyon magas a dohányzók aránya: csupán tizedük nem dohányzik, közel fele ’nagy bagósnak’ tekinthető Alkoholfogyasztás markánsan jelen van: összességében közel felükre igaz, hogy naponta fogyasztanak alkoholt, kb. ötödük biztosan szenvedélybeteg, kilencedük étel helyett is inkább italra költi a pénzét A napi/heti lerészegedők többsége az „utcások”, illetve a hosszabb ideje (főként a több mint 6 éve) perifériára szorult megkérdezetteink közül kerültek ki A friss, ill. 1-2 éve hajléktalanok körében alig fordult ez elő → ha nem sikerül az első év(ek) alatt kell megoldani a visszaillesztést, drasztikusan megnő az egyén veszélyeztetettsége az alkoholfüggőségre

Alkoholfogyasztás motivációi mintegy túlélési stratégia részeként működhet: az alkohol hatása alatt átmenetileg elfelejtik helyzetüket, kilátástalanságukat, problémáikat, másrészt feszültségoldóként funkcionál (ellazít, megnyugtat), amely szintén az elviselhetetlennek látszót teszi elviselhetővé. Van azonban közösségi dimenziója is a dolognak: másokkal való közös időtöltés, sorstársakkal való együttlét Az okok ’legyőzhetősége’ szempontjából egyrészt fontos megfelelő megküzdési stratégiák, illetve feszültségoldó technikák megismertetése, elsajátíttatása, másrészt reális (a perifériára szorult létben is elérhető), a túlélésen túli célok kitűzése.

Egészségi állapot javulásának feltétele Alapvetően a megfelelő lakhatáshoz jutás munkaerő-piaci jelenlét – állandó jövedelmet biztosító munkához jutás családi kapcsolatok javulása DE Kb. 10-10%%-uk említette a kockázati magatartáson való változtatást – elsősorban a dohányzás csökkentését, valamint a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, elsősorban a szükséges gyógyszerekhez/gyógykezelésekhez való hozzájutást.

Egészségtudatosság, egészségmagatartás Többségükre nem igazán jellemző az egészségtudatosság, legjellemzőbb válasz az „igénybe veszem a hajléktalan ellátás nyújtotta lehetőségeket” (53 fő jelölte) Lényegesen alacsonyabb arányban vannak azok, akik a szükséges gyógyszerek,/gyógykezelések, orvosi ellátás/kontroll megfelelő módon történő alkalmazását említették ↔ a megkérdezettek többsége szenved valamilyen betegségtől Van a megkérdezetteknek egy kisebb hányada, akik egészségük megőrzése, javítása érdekében egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt (13 fő), nem dohányoznak (10 fő), illetve, akik kockázati magatartásukon javítottak azáltal, hogy jelentősen csökkentették az elszívott cigaretták számát (19 fő) és/vagy kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint korábban (11 fő). E két csoportot együtt kezelve kirajzolódik azoknak a köre – a megkérdezettek kb. negyede–harmada –, akik egészségük érdekében tudatosabban viszonyulnak a káros szenvedélyekhez, egészségkárosító magatartásformákhoz.

Erőteljes hangsúlyt kell fektetni a társadalomba való visszaintegrálás során az egészség erőforrásként való tudatosítására, az egészség megtartására irányuló motivációk erősítésére a kockázati magatartások, egészségkárosító viselkedésmódok visszaszorítása az orvosi ellátás, illetve rendszeres orvosi ellenőrzés, a szükséges gyógykezelések igénybevétele A szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságának tudatosítására

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!