Szociális szövetkezetek Szociális gazdaság Szociális szövetkezetek Volkán Roland Elnök Csengersimáért Új Esély Szociális Szövetkezet

Szociális gazdaság fogalma Olyan szektor, amely köztes helyet foglal el az állam és a piac között, gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesít, közérdekeket szolgál és célja nem a profit elosztása, hanem újrahasznosítása a nonprofit szervezetek tevékenységében (OECD) A nonprofit, az önsegélyező és a szövetkezeti szervezetek gyűjtőfogalma Demokratikusan irányított gazdasági szervezetek, amelyek olyan tevékenységeket folytatnak, amelyeket nem lát el az állami szektor. Egy harmadik, az állampolgárok által működtetett szektort jelent, a piacgazdaság profit maximalizáló és az állami adóból finanszírozott szegmense között (Európai Foglalkoztatási Stratégia)

Szociális gazdaságba sorolható kezdeményezések fő célja: A nehezen elhelyezkedő emberek integrálása a munka világába, foglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és tanácsadást kínálva számukra.

Szociális gazdaságba sorolható kezdeményezések általános jellemzői: Lokális szinten működnek, a köz- és a piaci szektor között A magánszféra és a közintézmények által kielégítetlenül hagyott helyi szükségletekre reagálnak Új munkahelyeket teremtenek Jövedelmet generálnak, és az a céljuk, hogy idővel önfinanszírozóvá váljanak A bevételeik között a magánfinanszírozás is megjelenik Célcsoportjuk: tartós munkanélküliek, pályakezdő fiatalok, nők, idősek, fogyatékkal élő emberek, társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő személyek

Szociális szövetkezetek Jogi háttér (2006 évi X. tv.) Alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, nyitott tagság, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melynek általános célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. Legalább 7 természetes személy alapíthatja, (a tagokat tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni) Szociális szövetkezeti tag csak 14. életévét betöltött természetes személy lehet.

Szociális szövetkezetek Jogi háttér II. A szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja (személyes közreműködés kötelező). A szövetkezet részjegy jegyzésének kötelezettségével alapítható, ennek összegéről az alapszabály rendelkezik (nem határozza meg jogszabály). Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. A szövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre (az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a szövetkezetet az illetékes cégbíróságon)

A szövetkezet önkormányzati szervei KÖZGYŰLÉS: legfőbb szerv, a tagok összességéből áll, hatáskörét a 2006. évi X. tv. illetve az alapszabály határozza meg. IGAZGATÓSÁG: a szövetkezet ügyvezetését és képviseletét ellátó, döntés-előkészítő és végrehajtó szerv, legalább 3 tagú, testületként működő szerv. 50 főnél kisebb taglétszám esetén elég az ügyvezető elnöki tisztség. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG: legalább 3 tagú, a törvényes működés felett őrködik. KÖNYVVIZSGÁLÓ: 100 MFt árbevételig nem kötelező, az alapszabályban előírható.

Összefoglalva Min. 7 tag, akik egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek Azonos a részjegytőkéjük Közös céljuk érdekében közösen gazdálkodnak Minden tagnak aktívan részt kell vennie a szövetkezet munkájában (legalább 1 nap/év) A munkavállalás történhet: társadalmi munka, megbízási díj, alkalmazotti jogviszonyban

CSENGERSIMÁÉRT ÚJ ESÉLY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET

Célunk: A Csengersimáért Új Esély Szociális Szövetkezet azért alakult meg, hogy lehetőséget nyújtson a térségben élő hátrányos helyzetű embereknek ahhoz, hogy visszakerüljenek a gazdasági körforgásba.

Kistérségi Adatok ( Csengeri Kistérség)

- A 14 300 fős Csengeri kistérség, amely az ország 174 kistérsége közül az 5. leghátrányosabb helyzetű, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Észak-Alföldi régióban található. - A 18 éven aluliak teljes népességen belüli aránya 22,4 százalék; ez 3200 gyereket jelent. - A 0-24 évesek közül 2280 fő kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Ez azt jelzi, hogy a gyerekes családok jelentős része alacsony jövedelmű.

A kistérség 11 települése közel azonos helyzetű: - Munkaerőpiac szinte teljes hiánya, a perifériahelyzet az egész térség lehetőségeit behatárolja. - A munkanélküliek aránya messze meghaladja a Magyarországos átlagot, 30% körüli értéket mutat. - Ebben a térségben, ipar híján az emberek fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, ami az utóbbi években nem nyújt biztos megélhetést a benne dolgozóknak.

Ezen égető problémák enyhítésére, a településeken élő hagyományok újraélesztésére, a helyi erőforrásokon, lehetőségeken alapuló piacszerzésre és a mindezzel együtt-járó épülő munkahelyteremtésre irányul szövetkezetünk tevékenysége. Teljesen önszerveződésből jött létre a szövetkezetünk, aminek tagjait a hátrányos helyzetű lakosság képezi.

Terveink: A térség jellegzetes mezőgazdasági termékeire alapozva olyan feldolgozó üzemet – manufaktúrát és értékesítési hálózatot tervezünk megvalósítani, mely a helyi adottságokra épít, de piacképes termék létrehozásával a nemcsak a térségben megjelenő igényeket célozza meg. 14 Fő foglalkoztatása (Hátrányos helyzetű munkavállaló)

Célcsoport (Foglalkoztatottak): Csengersima és környékén élő hátrányos helyzetű munkanélküliek.

Szövetkezeti szolgáltatások A foglalkoztatottak alapképzésének a fejlesztését, kompetenciamérést és fejlesztést, vállaljuk, hogy amennyiben nincs meg a 8 általános iskolai végzettség, segítjük a felkészítésben. Csapatépítő, közösségfejlesztési tréningeket és programokat szervezünk. Szeretnénk kialakítani egy közösségi helyet, ahol a gyerekek felügyelet mellett tudnak játszani, tanulni.

Szövetkezeti szolgáltatások Tervünk az, hogy fel tudjunk készíteni egy-egy munkavállalót, hogy a megszerzett tudás és tapasztalat által más munkahelyen, vagy akár önállóan, önfoglalkoztatóként tudjon dolgozni. Természetesen a szövetkezet biztosítja a foglalkoztatást mindaddig, amíg nem sikerül új munkahelyet találni.

Tevékenységeink: Csengersimai manufaktúra) 1. lekvár főzés 2. hidegen sajtolt olajkészítés 3. szappanfőzés 4. saját értékesítés 5. szolgáltatás foglalkoztatás elősegítésére, munka kiszervezés

Lekvár főzés helyi alapanyagból – meggyből és szilvából hagyományos technológiával Olajütő – hidegen sajtolt olaj előállítása, palackozása és értékesítése repcéből, tökmagból, dióból Szappanfőzés – a repcéből sajtolt olajból főzzük a szappant, melyet kecsketejjel, gyógynövénnyel dolgozzuk fel. A natúr szappant szintén piacokon, illetve web shopon áruljuk. Szeretnénk kialakítani a saját értékesítési rendszerünket, egységes arculattal és Branddel. Munkaerő közvetítés, foglalkoztatás segítése: ehhez meg kell ismerni, hogy a munkakeresők milyen kompetenciákkal rendelkeznek, másrészt meg kell ismernünk, hogy milyen munkalehetőségek vannak, hogy minél több embert tudjunk kiajánlani, illetve munkát szerezni az ügyfeleinknek.

Rövid és Hosszú távú célok Rövid távon: Olyan fenntartható komplex termelési folyamat kialakítása, mely biztosítja folyamatosan az új munkaerők alkalmazását, beilleszkedését és tanítását, majd külső partnerek számára kiajánlását. Szeretnénk megtalálni azt a piaci szegmenset, azt a vevőkört, mely hosszútávon megalapozza a szövetkezet működését. Biztos alapozást követően a piaci igényeknek megfelelően kerülne sor a bővítésre, de megtartva a kézműves jelleget, hogy minél több munkaerőt tudjunk foglalkoztatni, tanítani.

A szövetkezetnek ezért a manufaktúra mellett a szolgáltatás, oktatási és tanácsadási ágazatot is tervezi fejleszteni.

Rövid és Hosszú távú célok Hosszú távon: Saját gyártásból (lekvár, szappan, repceolaj), illetve saját szövetkezeti tagok által elkészített kézműves termékekből (kosár, szőnyeg), illetve egyéb termékből (tészta, fűszer, sajt, savanyúság stb.) saját értékesítési hálózatot alakítsunk ki.

Köszönöm Megtisztelő Figyelmüket ! Volkán Roland Elnök Csengersimáért Új Esély Szociális Szövetkezet