Konfliktus és kooperáció Rokszin Mónika

Konfliktus Egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött - igények - szándékok - vágyak - törekvések szembenállása húzódik meg - érdekek - szükségletek - vélemények - értékek

Kifejezése szerint Intrapszichikus: Interperszonális: A konf. csak az egyén belső világában zajlik le, nincs külső megnyilvánulása Interperszonális: A konf. az egyén viselkedésében, tetteiben is megnyilvánul.

Kölcsönös függés két pólusa: Kölcsönös függőség: Olyan szituáció, amelyben a vis. kimenetelei két v. több ember számára egyszerre függnek attól, amit Ők maguk tesznek és attól amit a többiek tesznek. Kölcsönös függés két pólusa: 1. érdekek teljesen egybeesnek, Mindkettőnek max. előny. 2. az egyik fél érdeke ütközik a másik fél érdekével, egyik fél annyit veszíthet, amennyit a másik nyerhet

Együttműködésnek nevezzük azt a magatartást, amely a legnagyobb közös előnnyel jár az érdekelt felek számára. Versengés: Azt a magatartást, amely a legnagyobb relatív előnyt eredményezi, versengésnek nevezzük.

Bármely kölcsönös függésen alapuló szituáció jellemezhető: - az érdekelt felek számával - az egyes emberek rendelkezésére álló cselekedetek számával - a cselekedetek összes lehetséges kombinációjából levezethető kimenetekkel - az egyes embereknek a kimeneteleket illető preferenciájával. 1.Minden egyén racionális önző lény  legnagyobb mértékben saját érdekeit érvényesíti Homo oeconomicus: Az ember olyan modellje, amely szerint az egyének kizárólag saját érdekeinek maximalizálására törekszenek.

Az emberek hajlamosak együttműködésre - legynagyobb fokú együttműködés 80%  konflikusmentes játszmákban - közepes konfliktusú játszmák  együttműködés 50-60% - nagy konfliktusú játszmák  legkevesebb együttműködés. Kétszemélyes szituációban az egyik fél segítőkész magatartását nagyban befolyásolja a másik fél viselkedése, valamint ismétlődő konfliktusok esetében a kettő személy kapcsolatának története.

Kommunikáció és szoros személyes kapcsolat Minél több alkalmunk van, hogy megismerjük partnerünk szándékait, attitűdjeit, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az konstruktív és megbízható együttműködést fog tanusítani. Kís. 1. látták és hallották 2. csak látták 3. csak hallották 4. nem látták és nem hallották. 1 legmagasabb, 4 legkisebb Az együttműködés az együtműködők számától is függ.

Társas orientáció Kétszemélyes helyzetben azt jelenti, h az emberek a másikkal való érintkezés révén mit akarnak elérni: - legyen legnagyobb a saját nyereség (individualizmusa) - a partner nyeresége (altruizmus) - együttes nyerség (együttműködés) - viszonylagos nyereség (versengés) - a legnagyobb a másik vesztesége (agresszió) - saját veszteség (mazochizmus) - lehető legkisebb legyen az együttműködés nyeresége (szado-mazochizmus)

Társas dilemma: Olyan versengésszerkezet, amelyben minden résztvevő egyénnek az az érdeke, h. önző módon cselekedjék, miközben mindenkinek érdekére káros, ha az összes résztvevő így tesz. Pl.: ágycipelés

2.Háromszög hipotézis Ellentmond az egocentrikus attitűdnek. Versengő emberek olyannak fogják fel a világot, mintha csupa olyan személy lenne, mint ők. Együttműködésre hajlamos személyek társas indítékok egész spektrumát látják.

3.Cél-elvárás elmélet Akkor alakul ki együttműködés, amint két fél elveti a rövidtávú előnyöket, a hosszú távú érdekében Max. együttműködés  együttműködés közös vágyott cél lesz

Popper: Társas összehasonlításban fontos a versengés Popper: Társas összehasonlításban fontos a versengés. Mások szándékait versengés alapján észlelik. Csoport szinten is megfigyelhető a versengés és együttműködés (csoportközi és csoporton belüli)

Konfliktuskezelési stratégiák I. 1. Győztes/vesztes stratégia: A felek a konf. harcként értelmezik, győzelemre, a másik legyőzésére törekednek. Megegyezés nincs. Gyors cselekvést igénylő helyzetekben gyakran szükségszerű.

2. Alkalmazkodó stratégia: Lemondás az érdekek, vágyak érvényesítéséről: - félelemből - kényszerből - hosszabb távú érdekek miatt megfontolt döntés alapján a konfl. első jeleit észlelve.

3. Elkerülő stratégia: Az egyén nem mond le a fentiekről, hanem magát a konfl. helyzetet igyekszik kikerülni. 4. Kompromisszum kereső stratégia: Közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét félnek megfelelő Egyenrangú feleknél gyakori, az erőviszonyok változásával az erősebb fél a másik legyőzésére törekszik.

5. Problémamegoldó (győztes/győztes): A résztvevők a probléma olyan megoldására törekednek, amelyben mindkét fél - érdekei - szükségletei - meggyőződései érvényesülnek Készek együttműködni, empatikusan vis. a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében. A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett.