Tanévkezdő értekezlet Zalaegerszeg, 2008. szeptember 8. Herczeg Csilla

CÉL:. A gyermek problémáinak felismerése, és minél. hatékonyabb CÉL: A gyermek problémáinak felismerése, és minél hatékonyabb kezelése, megelőzni a súlyosabbá válását. (Prevenció!!!) FELADAT: - Felismerni a problémát - Keresni az okokat - Segítséget nyújtani - Jelezni a problémát az illetékes szakembereknek TEVÉKENYSÉG-ESZKÖZ: - Kapcsolat kiépítés szülőkkel - Gyermek személyiségének, családi hátterének, környezetének megismerése - Támogatások felkutatása - Rendszeres iskolába járás ellenőrzése - Őszinte érzelmi kötődés biztosítása, ahol a problémák nyíltan feltárhatók - Pályázatok nyomon követése (Útravaló, Macika) - Segítségnyújtás a szabadidő kulturált eltöltéséhez - Mentálhigiénés programok bevezetése - Diák-panaszok elbírálása

TÖRVÉNYI HÁTTÉR 1991. évi LXIV. Törvény a gyermeki jogokról 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2002. évi IX. törvény az 1997-es törvény módosítása

15/1998. számú NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1993. évi LXXIX. törvény - közoktatási törvény és módosításai 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A mindenkori költségvetési törvény

Óvodáztatási támogatás A HHH-s gyerekek szülei, ha 5 éves kor előtt beíratják gyermeküket óvodába, és gondoskodnak a rendszeres óvodába járásról, óvodáztatási támogatásban részesülnek.

Hiányzás Egy olyan tünet, mely felhívja a figyelmet a tanuló életében történő változásokra, külső és belső konfliktusok megjelenésére. Ezt a feszültséget a tanuló nem képes szavakba önteni, hanem cselekvésben reagálja le. Kommunikációs védőháló!!! (információáramlás)

Gyermekbántalmazás vélelme Felismerés Rizikótényezők Figyelmeztetőjelek Fizikai bántalmazásra utaló jelek Lelki elhanyagolásra utaló jelek

Általános gyermekvédelem A gyermek születését megelőző gyermekvédelem A gyermekek lelki gondozásának ellátása A gyermeknevelés, az iskoláztatás és az otthonteremtés kedvező anyagi feltételeinek biztosítása A gyermeki jogok biztosítása

Gyermeki jogok Minden emberre érvényes jogok Speciális szabályozást adó jogok Kizárólag vagy főleg gyerekekre vonatkozó jogok Politikai jogok Gazdasági jogok Kulturális jogok Szociális jogok

Hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek Ktv. 121. § 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Gyvtv. 5. § n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. HHH – halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

Hátrányos helyzet Rosszabb életkörülmények Művelődési hátrányok Szülők alacsonyabb iskolázottsága Egészségügyi okok Család szerkezete, működése Az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, de megfelelően működő prevenció esetén a családjukban hosszú távon megtarthatók.

A veszélyeztetett gyermek (Gáti Ferenc: Gyermekvédelem az iskolában) személyiségfejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás: az énfejlődésben, a szocializációban, a magatartásban, az értékorientációkban, az igényszintben, az aktivitás vonatkozásában.

A veszélyeztetettség okairól /Makai Éva/ Környezeti ok Család – Családszerkezet Nevelési hiányosság Erkölcsi fejlődést veszélyeztető környezet Lakásviszonyok Családon kívüli negatív hatás A gyermek személyiségében mutatkozó ok Anyagi ok Egészségügyi ok Egyéb ok

Gyermekvédelmi jelzőrendszer Védőnő Háziorvos Családsegítő Központ Nevelési Tanácsadó Rendőrség Társadalmi szervezetek, egyház, alapítványok

A problémás család ismérvei (Rutter, 1975.) Érzelmi kötelékek hiánya. Zavarok a család biztonságos érzelmi bázisként való működésében. Szülői modellek hiánya, vagy súlyos torzulása. Feszültségek leküzdésének, kezelésének zavarai. A szülők közötti interakció hiánya, vagy torzulása. Hiányos vagy eltorzult kommunikációs háló a családon belül. Nevelési eljárások hiánya vagy éppen túlzott alkalmazása.

A gyermekvédelmi rendszer Gyermekjóléti alapellátások Pénzbeli ellátások Természetbeni ellátások Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Gyermekvédelmi szakellátások Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Otthont nyújtó ellátások Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések

Védelembe vétel Családba fogadás Ideiglenes hatályú elhelyezés Átmeneti ás tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet Utógondozás Utógondozói ellátás Örökbefogadás

1.1.Pénzbeli és természetbeni ellátások A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kiegészítő gyermekvédelmi támogatás egyéb, a települési önkormányzat rendeletében biztosított ellátás A városi gyámhivatal hatáskörébe tartozó ellátások: Gyermektartásdíj megelőlegezése Otthonteremtési támogatás

Természetbeni ellátások A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is adható ebben a formában Tankönyvtámogatás Tandíj, eü. szolgáltatás, egyéb ellátás kifizetésének átvállalása stb.

1.2.Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 1.2.1Gyermekjóléti alapellátások Önkéntes, kivéve hatósági elrendelés Szülői felügyeleti jog fennmarad Típusai: gyermekjóléti szolgáltatás gyermekek napközbeni ellátása gyermekek átmeneti gondozása

1.2.Személyes gondoskodást nyújtó ellátások-folytatás 1.2.2. Gyermekvédelmi szakellátások Nem önkéntes!!! A szülő felügyeleti joga szünetel vagy megszűnik Típusai: otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (TEGYESZ).

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás A gyermek személyiségvizsgálata, szakvélemény és elhelyezési javaslat készítése. A gyermek egyéni elhelyezési tervének készítése. A nevelőszülői hálózat szervezése, fenntartása és működtetése. A gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése. Az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos gyámja), gondozója. Családgondozás, utógondozás. Eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti

2.Gyermekvédelmi gondoskodás (hatósági intézkedések) Védelembe vétel Ideiglenes hatályú elhelyezés Családba fogadás Átmeneti nevelésbe vétel Tartós nevelésbe vétel Utógondozás Utógondozói ellátás

A gyermekvédelem rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat egészségügyi szolgáltatást nyújtók személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók közoktatási intézmények, nevelési tanácsadó rendőrség, ügyészség, bíróság menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok gyermekjogi képviselő 2006. január 1-jétől: Pártfogói felügyelői szolgálat, áldozatsegítő szolgálat, javítóintézet

Egészségügyi szolgáltatók Védőnő Háziorvos, gyermekorvos Közoktatási intézmény orvosa

Rendőrség, bíróság, ügyészség A gyermek mint áldozat A gyermek mint elkövető Prevenciós munka – a bűnmegelőzési feladatrendszer

Közoktatási intézmények Nevelési tanácsadó nevelési, pszichológiai tanácsadás viselkedészavarokkal, beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős FELADATAI: Tájékoztat, hol, mikor fordulhatnak hozzá Közzéteszi jól látható helyen intézmények címét, telefonszámát (nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelki segélyszolgálat és gyermekjóléti szolgálat) CSALÁDLÁTOGATÁSOK; felzárkóztatás biztosítása; segít azoknak a családoknak, ahol anyagi okok vagy veszekedések miatt diszharmonikussá vált életvitelük (életvezetési tanácsok) rendszeres óralátogatások; gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az intézmény vezetője értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot;

A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken; a gyermekvédelmi támogatások szükségességét jelzi; egészségnevelési, drog- és bűnmegelőzési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével; Az iskola nevelési programjában a kábítószer-ellenes program kidolgozása Segítség az étkeztetés igénybevételéhez, egészségügyi ellátás megszerzéséhez

Gyermekvédelem a közoktatási intézményekben A pedagógiai program része Félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása???: ki legyen ő? A pedagógusok gyermekvédelmi kultúrája Dilemmák: Felvállaljam? Kihez forduljak? Mi történik, ha nem tudom megoldani a problémát?

Titoktartási kötelezettség? „A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, az iskola, kollégium igazgatója (vezetője) útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.” (Közoktatási törvény, 2. számú melléklet)

Adatvédelem személyes adat: bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. különleges adat Mi adható ki? És mikor?

Lehetőségek Kooperáció a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, civil szervezetekkel stb. Gyermekvédelmi stratégia kidolgozása: ki miért felelős, rögzíteni pontosan a feladatokat és felelősöket. Esetmegbeszélések: kivel, hogyan, miért, mikor?

Gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását; segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban.

Pártfogói Hivatal Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Pártfogó felügyelet Utógondozás

Köszönöm a figyelmet! Herczeg Csilla beke15@freemail.hu