ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉDELEM SZERZŐI JOG

VÁZLAT 1.SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA 2.SZERZŐI JOG 3.IPARJOGVÉDELEM 4.A SZELLEMI ALKOTÁSOK KÖZÖS VONÁSAI 5.AZ IPARJOGVÉDELEM ÉS SZER- ZŐI JOG ELTÉRŐ VONÁSAI

A szellemi alkotások jogának definíciója:A szellemi alkotások joga,a polgári jog viszonylag önálló területe, tárgyainak védelme személyes alkotó munkán alapul, és az alkotó tevékeny séget e téren hatékonyan ösztönzi.     

TERMINOLÓGIA A SZELLEMI ALKOTÁSOKRA GYAK- RAN HASZNÁLJÁK A „TULAJDON TERMINOLÓGIÁT: NÉMET:GEISTIGES EIGENTUM ANGOL:INTELLECTUAL PROPERTY FRANCIA: PROPRIÉTÉ INTELLECTUEL

szerzői jogot és az iparjogvédelmet egyaránt magába foglalja, kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bíró. sajátos terület, elvileg kizárólagos – azonban számos korlátozás alá eső – személyiségi és vagyoni jogokat biztosít a szellemi alkotások szerzői és jogosultjai részére.  

a szerzői jog fogalma és tárgya A szerzői jog:a szellemi alkotások jogának elkülönült területe, amely az irodalom, tudomány és művészetek területén, egyéni, eredeti alkotások létrehozatalára ösztönzi a szerzőket, védi a létrehozott alkotásaikat, továbbá a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit,

egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők a felhasználók és a széles közönség érdekei között. Ide tartoznak nemcsak a hagyományos műfajok, mint zeneművek, irodalmi alko -tások, hanem a szoftver és az adatbázisok is.

Az iparjogvédelem definíciója és tárgya Az iparjogvédelema szellemi alkotások jogá -nak elkülönült területe, amely komplex rend -szert alkot; az iparjogvédelem az ipari tulajdon tárgyai vé- delmét valósítja meg; és a műszaki alkotá- sok létrehozásának ösztönzését, értékesítését szolgálja. Az iparjogvédelem tárgyát a jogi szabályozásból kiindulva határozhatjuk meg. A Ptk. 86. § értelmében az iparjogvédelem területére esnek : szabadalmak, know-how,

ipari minta (formatervezési minta), véd- jegyek, eredetmegjelölések és szárma- zási jelzések.   Az iparjogvédelem PUE-ben, és a WIPO Megállapodásban megjelölt tárgyai mellett, különösen fontos a know-how, amely a Ptk. 86. § (3) és (4) bekezdései szabályoznak Az iparjogvédelem tárgyai közé kell sorolni továbbá -- sem a Ptk.-ban, sem a PUE-ben,

sem a WIPO Megállapodásban a nem említett—az un sem a WIPO Megállapodásban a nem említett—az un. sui generis alkotásokat. E tárgyak speciális szabályozást igényelnek, új fogalmak bevezetését, új összefüggések megértését követelik meg. Sui generis alkotások közé sorolhatók:   a félvezető áramkörök topográfiája, az új növényfajták, a biotechnológiai találmányok.

A szellemi alkotások közös vonásai 1. Mind az iparjogvédelmi tevékenység tár- gyai, mind a szerzői alkotások elvileg kizá- rólagos jogot biztosítanak a jogosult részé- re. Az iparjogvédelem tárgyait és a szerzői alkotásokat abszolút jellegű negatív tartal -mú jogosultságok hatékonyan védik. Minden harmadik személy egyaránt kötelezett e jogok tiszteletben tartására.

Mind az iparjogvédelem tárgyait, mind a szerzői alkotásokat a kizárolagosság réven jogi monopólium védi. E jogi monopóliumból elvileg gazdasá- gi monopólium építhető ki. Ebből követ -kezik, hogy a szerzői alkotások, különö- sen pedig az iparjogvédelem tárgyai te -kintetében versenyjogi korlátozások(kartell tilalom, erőfölénnyel való visszaélés tilal -ma) alkalmazása is indokoltak lehetnek.  

2. Mind az iparjogvédelmet, mind a szerzői jogot egyaránt jellemzi a személyiségi jogok (pl. név jog) és vagyoni jogok (pl.a díjazásról szóló jog) megléte. 3. Mind az iparjogvédelem körébe tartozó tárgyak, mind a szerzői jogi alkotások oltalma időben és területileg korlátozott, továbbá a szellemi alkotások felhasználása terén mindkét vonatkozásban számos egyéb közérdekű korlátozás érvényesül,  

pl. előhasználat, kényszer engedély a szabadalmaknál, illetve szabad felhasználás (a szerzői alkotásoknál) 4. A szellemi alkotásoknak kiemelkedő a gazda- sági jelentősége, az ipari tulajdon tárgyainál el -sősorban a szabadalmak és védjegyek vonat- kozásában, a szerzői alkotásoknál pedig főként az informatika, továbbá film, szoftver, valamint a hangfelvételben rögzített zene révén. Az ún. szerzői jogi iparból (szerzői alkotások díjazásából, készülékek CD és DVD lejátszó értékesítéséből, stb.) a nemzeti jövedelem 5-7   .

%-át kitevő jövedelem keletkezik. 5. MINDKÉT TERÜLETEN KÜLÖNLEGESEN FONTOS SZEREP JUT A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK

Az iparjogvédelem és szerzői jog eltérő sajátosságai  1. Az iparjogvédelem területén a jogi oltalom elengedhetetlen feltétele a központi nyilván tartásba vétel, azaz a lajstromozás. A szerzői alkotások ezzel szemben automatikusan, létrehozásuk pillanatától, minden alakszerűség nélkül oltalomban részesülnek (az oltalom alakszerűtlen ségé- nek elve).  

2. Az iparjogvédelem tárgyainál (szabadalmak, használati minták) az alkotással szembeni minőségi követelményt az újdonság, a szerzői alkotásoknál pedig az eredetiség és egyéni jelleg megkövetelése jelenti. 3. Az iparjogvédelem alkotásainál a szerző egyéni személyiség jegyei, tulajdonságai kevésbé játszanak fontos szerepet, vagy egyáltalán szóba sem jöhetnek, mint az árujelzőknél. A szerzői alkotások jobban

függnek az alkotó személyiségétől, azaz az adott szerzőtől elválaszthatatlanok. Nemcsak a világirodalom remekei sorolhatók ide, pl. mint például Szent Ágoston vallomásai, hanem különösen a filmek, mint pl.Frederico Fellini, Országúton c., vagy Pierre Broca, Cartouche c.filmje.  4. Az iparjogvédelmi alkotások oltalmi ideje viszonylag rövid, 5, 10, illetve 20 év, kivételesen 25 év, és azt a bejelentés napjától számítják. A szerzői alkotások oltalmi ideje lényegesen hosszabb. Ezek általában a szerző

életében és halálát követően 70 évig részesülnek oltalomban. 5. Az iparjogvédelmi tárgyaknak behatárolt szá - mú fajtája létezik. Az iparjogvédelem minden tár -gyát törvényi szabályozás jellemzi (Pl. a félvezető áramkörök topográfiáját szabályozza az 1991 évi XXXIX. Törvény). A szerzői alkotások szinte meg számolhatatlanok és lényegesen nagyobb fajtagazdagságot mutatnak (L. pl. képzőművészeti alkotások). Számos műfajuk nincs is a Szerzői Jogi Törvényben említve, így gobelinek, pamfletek, egyvelegek, karikatúrák, szlogenek, plakátok, kisplasztikák, domborművek és mások.  

6. Az iparjogvédelem alkotásainál nincs szükség a közönséghez való eljuttatásra, ezzel szemben a szerzői művek közönséghez való eljuttatása elengedhetetlen, így a könyveket terjeszteni szükséges, a színdarabokat elő kell adni, a filmeket vetíteni kell. A közönséghez való eljuttatás igénye legalizálja a szomszédos jogok létét. A nyilvánosághoz közvetítés bizonyos műfajok esetén az előadó művészek, hangfelvétel előállítók, sugárzó

szervezetek közreműködését, és számukra speciális jogosultságok (a szerzői alkotásokkal szomszédos jogok) biztosítását követelik meg.