A felnőttképzés és szereplői Tajti Réka A XV. kerület OMIS osztályának munkatársa

A MAI MAGYAR MUNKAERŐ-PIAC JELLEMZŐI nagy a mozgás (második szerkezetváltás) idősek bennmaradnak, fiatalok nehezen jutnak be strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, hagyományos munkahelykínálat) munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban (makro és mikro szintű elemzések)

Magyarország helyzete az EU 25-ben Foglalkoz-tatási ráta (%) Munkanél-küliségi ráta (%) EU 15 64,3 7,7 Magyarország 57,0 6,1 Csatlakozott 10 ország 55,9 7,9

A MUNKAERŐ-PIACI KERESLETKÍNÁLAT ELTÉRÉSEI Az iskolarendszer kibocsátása strukturális munkanélküliséget generált: kevés a megfelelő képzettségű munkaerő (sok a szakképzetlen és a túlképzett, elavult szakmák) a képzésből kikerülők tudásszintje nem megfelelő bizonyos szakmákban tartós hiány van szakmunkásból és technikusból a csökkenő létszámú szakmunkásképzés feszültséget jelent a munkaerő-piacon

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL a munkaerő ellátottsági és minőségi különbségek mérséklése a leghátrányosabb helyzetű rétegek munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének segítése a tanulási lehetőségekhez való fizikai és virtuális hozzáférés minden állampolgár számára

A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Célja: az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön bővüljenek a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába a felnőttkori tanulás és képzés révén az élet minősége javuljon

a három tanulási forma életkor szerinti jellemzősége

FELNŐTTKÉPZÉS FOGALMA széles értelemben a nagykorúságot elért személyek képzését jelenti a közoktatási törvény szerint a felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy léphet be (a fiatal bizonyos korhatárig a „normál” tanulói jogviszony szerinti iskoláztatásban is részt vehet) a felsőoktatási törvény ugyanakkor a „nappali” tagozatú szakokra járó hallgatókat nem tekinti a felnőttképzés alanyának

A FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI pótló speciális foglalkoztatást segítő kiegészítő stabilizációs szocializációs személyiség fejlesztő kompetencia fejlesztő állampolgárképző

A felnőttképzés finanszírozása az állami támogatási rendszer, az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre a munkáltatók saját dolgozóik tanulását/képzését támogató rendszer az egyén saját finanszírozása vagy hozzájárulása a képzéshez

A támogatás/finanszírozás alanyai az állampolgári jogon tanuló felnőtt a munkanélküli, vagy a munkanélküliséggel veszélyeztetett felnőtt a fogyatékossággal élő felnőtt az állam (kormányzat) által aktuálisan meghatározott, a támogatási rendszerbe bevont felnőtt célcsoport azok a munkavállalók, akiknek képzésére a közfeladatok magasabb szintű ellátása érdekében van szükség

Magyarországon a 25-64 évesek 18%-a tanult valamilyen formában az Európai Unió célkitűzése, hogy a tagországokban 2010-re a felnőtt lakosság 15%-a vegyen részt valamilyen képzésben, de 10%-nál nem lehet kevesebb Magyarországon a 25-64 évesek 18%-a tanult valamilyen formában nyolcszor annyian vesznek részt valamilyen képzésben a diplomások, mint az alacsony végzettségűek a közoktatásban meglévő egyenlőtlenségek a felnőttképzésben tovább élnek

a tanulási kedv és tevékenység szorosan összefügg az iskolai végzettséggel

SZAKKÉPESÍTÉSEK MODULARIZÁCIÓJA A modul (követelménymodul) a szakképesítési követelmények olyan egysége, amely a szakképesítéseknek megfelelő foglalkozás/munkakör tevékenységeinek részeként határozható meg.

A felnőtt kori tanulás akadályai a korai iskolai kudarc a pedagógiai gyakorlat nem individualizált és sikerorientált nem elég erős az iskolarendszeren kívüli képzőintézményekkel szembeni bizalom gyenge ösztönző rendszer – pl. munkaidő-kedvezmények és a tanulás költségeinek támogatása 50 év fölött a lakosság nagy többsége már öregnek tartja magát a tanuláshoz a közalkalmazottak és köztisztviselők bérezése nem a teljesítményt, hanem az iskolai végzettséget és a munkában töltött idő alapján történik, nem érdekeltek a teljesítményüket javító tanulásban

A felnőtt kori tanulási kultúra fejlődésének akadályai az iskolai kezdőszakasz nem alapozza meg az önálló és másokkal együttműködő tanuláshoz szükséges kompetenciákat a felnőttkori tanulás csupán a magasabb iskolai végzettségűek egy részének körében válik az életforma részévé, az inaktívak és nyugdíjasok körében jellemzően nem a média ismeretterjesztő szerepe jórészt alulértékelt, a tanulásfejlesztés nem támaszkodik a médiával kiépíthető partneri kapcsolatban rejlő lehetőségekre az érdekképviseletek (kamarák, szakszervezetek, ifjúsági szervezetek, non-profit szervezetek) tagjaik és célcsoportjaik tanulását támogató tevékenysége nemzetközi összehasonlításban nagyon gyenge

A FELNŐTTKÉPZÉSSEL SZEMBENI ELVÁRÁSOK a gazdaságban bekövetkező változások figyelembevétele a munkaerővel szemben támasztott követelmények változása a vezetéssel szemben megfogalmazódó követelmények

Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés (TAMOP programja): Az állam, mint szereplő Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés (TAMOP programja): a munkavállaláshoz szükséges szakmai és személyes kompetenciák megszerzését segítő munkaerő-piaci képzés, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása

A TAMOP főbb programjai az alkalmazkodó képesség területén a képzéshez való hozzáférés segítése a munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése a szervezetek alkalmazkodó képességének fejlesztése átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok munkahelyi képzések támogatása tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése a szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerének összehangolt fejlesztése, a gazdaság igényeihez illeszkedésük ösztönzése (regionális képzési hálózatok, TISZK-ek)

a pályaválasztási és pályamódosítási döntéseket megalapozó pálya-tanácsadási, pályaorientációs információs rendszer és a pályakövetés rendszerének fejlesztése a gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése munkaerő-piaci rugalmasság: a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjesztése, vállalatok szervezeti kultúrájának fejlesztése a társadalmi partnerség szociális párbeszéd erősítése munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság erősítése

Az iskolarendszerű felnőttképzés, mint szereplő Fajtái: általános (csak iskolarendszerben) középfokú (alapozó képzés csak iskolarendszerben) felsőfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés Szabályozás: közoktatási törvény felsőoktatási törvény

Az iskola rendszeren kívüli felnőttképzés, mint szereplő legnagyobb területe a munkaerő-piaci képzés a képzést szervezők 60%-a képzési vállalkozás Szabályozás: a felnőttképzési törvény a szakképzés törvény és rendeletei a foglalkoztatási törvény

A vállalkozás, mint szereplő (EEF) Támogatott képzések: a szervezeti kultúra elfogadtatása a cég - specifikus tudás folyamatos megszerzése a szervezeti felhasználás érdekében a képzés a vállalati stratégiából levezetett feladatstruktúrának megfelelő munkaerő-állomány biztosítása, fejlesztése

A FELNŐTKÉPZÉS CÉLJA a versenyképesség növelése a rugalmasság növelése a motiváció és az integráció növelése képzett alkalmazotti gárda biztosítása az egyéni igények figyelembevétele

A vállalkozások képzései Munkáltató kezdeményezésére indított továbbképzések (az elmúlt években): munkahelyi képzésen a foglalkoztatottak 20%-a vesz részt ezen belül a férfiak és a nagyobb vállalatnál dolgozók valamivel nagyobb arányban az egy főre eső képzési órák száma 37, azaz az adott évben egy heti munkaidő a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 0,5 %-át saját munkavállalóik szakképzésére fordíthatják

A regionális munkaügyi központok, mint szereplő Munkanélküliek tovább-, illetve átképzése: a munkanélküliek képzését csoportos vagy egyéni formában a munkaügyi központok finanszírozzák a foglalkoztatást segítő képzések kb. 70-80%-a állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányul

Az egyén, mint szereplő A képzés: többlettudáshoz és a munkaerőpiacon többletlehetőségekhez juttat, amelyek által a tanulásba befektetett tőkét (pénz, idő, eszközök) újra tudja termelni haszon keletkezik, amely a befektetett tőkén felül keletkezik - az elsajátított tudás megfelelő áron adható el a munkaerőpiacon lényeges különbség van az iskoláskorú gyermekekkel foglalkozó pedagógia és a felnőttek tanulásával foglalkozó andragógia között

Tanulás felnőtt korban Önértékelés. A felnőtt egyén korábban másoktól függő személyisége önállóvá válik. Tapasztalat. Az egyén évek alatt olyan tapasztalatokat szerez, amelyek növelik benne a tanulás igényét. Tanulási készség. Az egyénben erősödik a saját társadalmi szerepe által megkövetelt feladatok megoldásához szükséges új ismeretek megszerzésének az igénye. A tanulás tárgya. Erősödik a tanultak közvetlen hasznosíthatóságának az igénye, tehát a tantárgy-központú érdeklődés feladat-központúvá válik. Motiváció. A felnőtt egyént egyre inkább belső ösztönzők késztetik tanulásra.

A felnőttképzésben részt vevő tanulók motivációi (%-ban) Szaktudásbővítés 22,9 Állás reményében 19,5 Szakma iránti érdeklődés 14,6 Kötelezték rá 6,9 Munkahelyi előmenetel 4,8 Jobb állás reményében 4,7 Bizonyítvány miatt 3,9 Vállalkozást akar indítani 3,6 Cége iskolázta be 2,8 Nincs még szakmája 2,7 Második szakmaszerzés 2,5 Olcsó volt 0,7 Kell a mestervizsgához 0,2

Maximum nyolc általános iskolai év elvégzése esetén egyéni megtérülésről alig beszélhetünk nehezen képezhető, többnyire funkcionális analfabéták csoportjai jelennek meg, akiknek a munkavégzéshez szükséges alapvető kompetenciáik alacsony szintűek, kialakulatlanok Szakmát adó végzettségek főleg fiatalkorban eredményeznek nagyobb foglalkoztatottságot a szakmát nyújtó középfokú képzéseken belül 26-30 éves kortól az érettségit is adó szakképzés biztosít nagyobb elhelyezkedési lehetőséget (fiatalabb korosztályoknál a szakképzés)

A tanulás megtérülésének korlátai a szakképzési programok munkaerő-piac igényeinek nem felelnek meg a képzések nem épülnek egymásra (tanulásban eltöltött szükségtelenül hosszú idő, különböző szintek összehangolatlan, párhuzamos követelmények), a megtérülés mértékével nem arányos a befektetési idő a nem formális és informális tanulás során megszerzett kompetenciák munkaerő-piaci elismerését segítő eszközrendszer kialakulatlan a 40–45 év felettiek esetében a magasabb végzettség sokszor nem ellensúlyozza a rendszerváltás előtt megszerzett végzettség esetleges hátrányait - az elmúlt évtizedek technológiai és munkaszervezeti változásai leértékelik a korábban megszerzett munkatapasztalatokat

A közművelődési hálózat, mint szereplő az oktatáspolitika alulértékeli az informális keretek között zajló tanulást (a tanulás mindennapi életmód részévé válásának) lehetséges erőforrása a közművelődés és a kulturális termékek fogyasztása infrastruktúrája jórészt saját magát tartja el, a bevételt generáló kényszerek azonban sokszor ellehetetlenítenek olyan „missziós” tevékenységeket, mint például a közösségi vagy társas tanulás támogatása, illetve az ezekhez való ingyenes hozzáférés biztosítása

A felnőttképzés elmúlt 10 évben a képzések és a részt vevők száma dinamikusan nőtt a gazdasági vállalkozásként működő felnőttképzési intézmények aránya meghatározó az államilag elismert szakképesítések domináns arányt képviselnek a képzések egy része a szükségesnél drágább, illetve hosszabb, ez szűkítheti a potenciális résztvevők számát az iskolarendszeren kívüli képzések résztvevői között a max. 35 éves korosztály túlsúlyban van, az idősebb generáció a képzésekben alulreprezentált a max. 400 óra képzési idejű szakképesítő programok túlsúlyban vannak, ennek hátránya, hogy magasabb szintű szakképesítés megszerzése általában nem biztosított

Felnőttképzés és második esély-programok szolgáltatási oldal szétaprózott – hasonlóan a szakképzéshez – szükséges a kapacitások térségi szintű összehangolása és rugalmasságának javítása szakmaváltást elősegítő és a közoktatási szolgáltatásokat is magukban foglaló, második esélyt nyújtó tanulási lehetőségek kínálatának bővítése a felnőttképzés kínálatának és az ösztönző rendszerének el kell érnie a nehezen képezhető, hátrányos helyzetű munkanélkülieket a szakmai-pedagógiai továbbképzések és a felnőttképzési szolgáltatást nyújtó szervezetek minőségét erősíteni kell (belső minőségbiztosítás)

A munkaerő kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtése a szakképzés átalakítása a foglalkoztatáspolitika és a szakképzés közös állami irányítása szak- és felnőttképzés összehangolt fejlesztése pályakövetés rendszerének kialakítása előrejelzések készítése gazdasági kamarák szerepének növelése

Köszönöm figyelmüket!