Www.jogiforum.hu Egyetemes szolgáltatás a távközlésben Németh János Pál Egyetemes szolgáltatás a távközlésben Németh János Pál ”A távközlési piac szabályozása”

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET
1 XVIII. Országos Postás Konferencia A január 1-jén hatályba lépő postatörvény a nemzetközi összehasonlításban Dr. Sümegi Péter Hatósági Kapcsolatok.
Vita az infokommunikációs hálózatok semlegességéről Gálik Mihály Pápai Zoltán Urbán Ágnes.
25 ÉV A TEHETSÉGEK SZOLGÁLATÁBAN MAGYAR TEHETSÉGGONDOZÓ TÁRSASÁG KONFERENCIÁJA PÉCS SZEPTEMBER KORMOS DÉNES A NEMZETI TEHETSÉGÜGYI KOORDINÁCIÓS.
Életkor és diszkrimináció
A távközlési piac állami felügyelete dr. Orosi Renáta Hírközlési Felügyelet Hírközlési Felügyelet.
A befektetési bank helye a bankrendszerben
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
VI. Köztudatos vállalati magatartás A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Szlávik János az MTA doktora tanszékvezető, egyetemi tanár Budapesti.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Könyvtári és Informatikai Szövetség
A nemzetközi üzleti élet etikája
Majoros András GAZDASÁGPOLITIKA 2009/2010. II. Majoros András
TÁMOP /A – RÉV projekt ORSZÁGOS MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÓ ÉS SZAKMAI TÁMOGATÓ HÁLÓZAT III. ORSZÁGOS HÁLÓZATI TALÁLKOZÓ Budapest
Interdiszciplináris ellátási lánc- versenyképes vállalat
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Előnyök és alkalmazási területek
Kommunikáció az egyetemen c. konferencia ápr. 28.
III. A logisztika jövője
1 A hazai energiapolitika teendői Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont.
„Az EU keretköltségvetése” és élelmiszergazdasága előtt álló közös kihívások Éder Tamás.
UMVP MB KAP albizottság, KAP-reform Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
1 eEgészség – Digitális Aláírás Előadás a projekt lezárásához „Megbízható harmadik fél szolgáltatás, a digitális aláírás bevezetése az egészségügyi ágazatban”
Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) – egészségügyi és szociális vonatkozások: Az Egészségügyi és Szociális Ágazati Információs Stratégia (MITS-ESZ)
Javaslat az ágazati információ-politika átalakítására Dr. Kincses Gyula mb. főigazgató MEDINFO.
A szolgáltatások szabadsága Európában kontra egészségügy: az egészségügyre vonatkozó külön direktíva várható tartalma az egészségügyre vonatkozó külön.
Pénzügytan II. – február 23. Dr. Farkas Szilveszter
1 Oktatás és iskolázottság – nemi egyenlőtlenségek konferencia Az előadás címe: A hátrányos helyzetűek oktatásban való részvétele gender szempontból (különös.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
Miért fontos a komplex rehabilitáció az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája szempontjából? Budapest, december 3.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
A nemzeti hálózat ma 1887 működő végpont 1430 kiképzett eTanácsadó 19 megyei központ.
Tájékoztató a 2011/2012-es tanév legfontosabb feladatairól
Horváth J. Ferenc elnök Magyar Energia Hivatal Jubileumi Szakmai nap szeptember 16. A VEZETÉKES ENERGIAIPAR SZABÁLYOZÁSÁNAK 10 ÉVES TAPASZTALATAI,
Nemzetközi együttműködések „A BAKONYÉRT” Egyesületnél.
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
A muzeális intézményrendszer átalakítása
Balatonszemes Az Európai Unió szintű szociális párbeszédben való részvétel tapasztalatai.
Jogi informatika, 2. előadás Az információs társadalom lényegi ismérvei és egyes modelljei szeptember 21. Témakörök: 1.Az IT-ről általában 2.Az IT.
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
Az igazi változásokhoz szemléletbeli váltásra van szükség ? Az energiaszektor szerepe a versenyképesség javításában Energiatudatosság.
Civil Európa – civilek Európában
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az E-KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA október 16.
Az Európai Unió.
„2007 a médiaszabályzás kezdete” 12. Televízió és hangtechnikai konferencia Budapest, május 2-3. Dr. Sarkady Ildikó MeH, Médiapolitikai Főtanácsadó.
Az UNESCO programja UNESCO Information for All Program (IFAP, I4-all) Az ismeretterjesztés és az élethosszig tartó tanulás előmozdítása érdekében könyvtárosok,
Kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban Dr. Szigeti Cecília.
BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatások szabályozása Az egyetemes szolgáltatás meghatározása Az „egyetemes szolgáltatási teher”
„I. Alternatív finanszírozási stratégiák” Sopron, október 3.
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
BMGE Közgazdaságtan Tanszék1 A hozzáférés és az összekapcsolás szabályozása Az összekapcsolási szolgáltatások piaca Az EU 97/33/EC összekapcsolási.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Okos Jövő Fórum 2015 Smart Future Fórum 2015 Győr A Széchenyi István Egyetem és az Okos Jövő Innovációs Klaszter közös rendezvénye.
Dél Baranya Határmenti Települések Egyesülete Siklós, A Közös Agrárpolitika jövője Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató.
Harsányi László: Munkafüzethez 1. MOME 1. 2 A számításba veendő öt alaptényező: Beszállítók (írók, nyomdák, stb.) alku-pozíciója Vásárlók (fogyasztók)
BYTE Projekt FP 7 Gergely László MBA NIIF Intézet Big Data 2016 Európában és a világban – nem csak a szakma, esettanulmányok is.
Projektfinanszírozás
And what else?... Leszakadó gyerekek.
PÉCS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA SZEMSZÖGÉBŐL
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
A hivatalos statisztikáról szóló évi CLV. törvény bemutatása Dr
Kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban
A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr
ELMŰ Hálózati Kft. ÉMÁSZ Hálózati Kft.
Előadás másolata:

Egyetemes szolgáltatás a távközlésben Németh János Pál Egyetemes szolgáltatás a távközlésben Németh János Pál ”A távközlési piac szabályozása” konferencia Pécs, március 19.

Előadás vázlata Miért indokolt és időszerű az egyetemes szolgáltatásról beszélni? Körülmények, folyamatok, hatások. Hogyan alakult ki és mit takar az egyetemes szolgáltatás? Mik az egyetemes szolgáltatatással kapcsolatos állami feladatok? Az EU egyetemes szolgáltatás szabályozása

Körülmények folyamatok, hatások Az elmúlt évtizedek és napjaink meghatározó témái: az információs technológiai forradalom és a globalizáció Egymást kölcsönösen feltételező és erősítő folyamatok! Társadalmi, gazdasági hatása és eredménye: információs társadalom Meghatározó jellemzője: információ megszerzésének, továbbításának, feldolgozásának és tárolásának képessége alapvetően megszabja a versenyképességet és az érvényesülési esélyeket

Körülmények folyamatok, hatások Új társadalmi törésvonal („digital divide”- USA Information Superhighway): akik hozzáférnek az infokommunikációs infrastruktúrához és akik nem Ez a társadalmi megosztottság nagy valószínűséggel újraképzi magát, tartósan kizárva egyre növekvő kiterjedésű társadalmi csoportokat Cél: társadalom kettészakadásának megakadályozása

A közszolgáltatások: az egyetemes szolgáltatás kialakulása közszolgáltatások története régmúltba nyúlik vissza: római és egyiptomi vízvezeték-hálózat, futárposta, közfürdők XIX. század második felétől, majd különösen a gazdasági világválság után közszolgáltatás intézménye lendületet kap: USA – New Deal, Európa – szociális piacgazdaság, jóléti állam töréspont: olajválságok időszaka – fő szempont a hatékonyság, az állami szerepvállalás visszaszorítása, így a közszolgáltatások terén is, konzervatív gazdaságpolitikák térhódítása

A közszolgáltatások: az egyetemes szolgáltatás kialakulása állami és magánszféra közötti feladat megosztás 3 modellje: angol – közszolgáltatási privatizáció francia – közszolgáltatások átadása magánszervezeteknek német – közfeladatok szervezésében külső és belső igazgatás elválasztása magánjavak – közjavak; közös készletű javak közérdekű szolgáltatások – általános gazdasági érdekű szolgáltatások -> közszolgáltatási kötelezettség

Az egyetemes szolgáltatás a távközlésben Cél: társadalom kettészakadásának megakadályozása, vagyis hozzáférés biztosítása azoknak, akik részére gazdaságossági, piaci alapon nem lenne kifizetődő Megoldás: egyetemes szolgáltatás, egyetemes szolgáltatási kötelezettség – állami szabályozó feladat Távközlésben: „hozzáférés biztosítása az alap telefonszolgáltatáshoz elérhető áron mindazok számára, akik ezt indokoltan kérvényezik, függetlenül attól, hogy hol laknak” OFTEL

Az egyetemes szolgáltatás a távközlésben Egyetemes szolgáltatás: a sokszintű állami szabályozási eszközök egyike a szabályozott versenypiacon – olyan gazdaságilag vagy társadalmilag kívánatos eredmény elérése a cél, amit a szabályozás nélkül magukra hagyott piaci szereplők önmaguktól nem teljesítenének

Az egyetemes szolgáltatás a távközlésben szabályozói szemszögből alapkérdések: - már létező hálózaton, létező szolgáltatások vagy új szolgáltatások, még kiépítés alatt lévő hálózaton - mit jelent az „elérhetőség és megfizethetőség”? - minden beavatkozásnak vannak veszélyei: 1) ösztönzők torzítása ronthatja az összhatékonyságot; 2) támogatás fogyasztáshoz kötése torzíthatja a fogyasztói szokásokat

Az egyetemes szolgáltatás a távközlésben országonként különböző egyetemes szolgáltatás koncepciók, de vannak közös elemek: -nyilvános távközlő hálózat kiterjesztése még nem ellátott területekre (még Kanadában is!) -távközlési szolgáltatások elérhetővé tétele alacsony jövedelmű vagy egyéb hátrányos helyzetű társdalmi csoportok számára -távközlési szolgáltatások használhatóvá és elérhetővé tétele fizikailag fogyatékos előfizetők számára - hozzáférési igények kielégítése (különösen fejlődő országokban hosszú várólisták)

Egyetemes szolgáltatás szabályozási modellek

Egyetemes szolgáltatás szabályozási modellek

Egyetemes szolgáltatás szabályozási modellek

Az EU egyetemes szolgáltatás szabályozása EU távközlési liberalizáció főbb lépései: 1987Távközlési Zöld Könyv 1988Távközlési végberendezések liberalizációs irányelv 1990Nyílt hálózati hozzáférés irányelv 1990Szolgáltatások irányelv 1995ONP Távbeszélő Irányelv 1996Teljes Liberalizációs Irányelv EU Tanács határozata 1994-ben: távközlési liberalizáció és egyetemes szolgáltatás problémakörének felvetése

Az EU egyetemes szolgáltatás szabályozása EU Bizottság 1994-ben kijelöli az ONP Irányelv (1990) alapján az egyetemes szolgáltatás vita kereteit: alap - EU gazdasági és szociális céljainak (kohézió) elérését kell segítse kérdés - egyetemes szolgáltatás nyújtása, tartalma, minősége, ára, finanszírozás, nemzeti szabályozó hatóság feladatai EU Bizottság felkérésére Bangemann-csoport tanulmánya az információs társadalomról (1994)

Az EU egyetemes szolgáltatás szabályozása 1995 ONP Távbeszélő Irányelv: egyetemes szolgáltatás kötelezettség tartalmazza “a távbeszélő szolgáltatás nyújtását egy olyan vezetékes kapcsolaton keresztül, amely alkalmas egy faxkészülék és egy adatmodem kiszolgálására csakúgy, mint az ügyfélszolgálati, segély- és előfizetői tudakozó hívások biztosítására, valamint a nyilvános távbeszélő állomások üzemeltetésére.”

Az EU egyetemes szolgáltatás szabályozása 1996 EU Bizottsági Közlemény az egyetemes szolgáltatási kötelezettség finanszírozásának EU-n belüli szabályairól: -minimalizálniuk kell a piacra lépési akadályokat miközben megfelelő biztosítékot nyújtanak az egyetemes szolgáltatás finanszírozására; -tiszteletben kell tartsák a semlegesség elvét (például egyes piaci szereplők vagy alkalmazott technológiák vagy szolgáltatási formák között); -a lehető legalacsonyabban kell tartsák az adminisztratív korlátokat és a velük járó költségeket; -objektív, átlátható, arányos és diszkriminációmentes elveken kell alapuljanak

Az EU egyetemes szolgáltatás szabályozása A nemzeti egyetemes szolgáltatási tervezet alapján fedezhető költségek közé csak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséből fakadó “nettó költségek” tartozhatnak a közösségi jog alapján (3.1. pont). A nettó költségek kiszámításánál figyelembe kell venni mindazon költségeket, amelyek az olyan előfizetők kiszolgálásából adódnak, akik esetében a szolgáltató piaci alapon megszüntetné a szolgáltatás biztosítását, valamint azokat az előnyöket is, amelyek azzal járnak, hogy az adott szolgáltató egyetemes szolgáltatást nyújt (5.2. pont).

szeptember 17. EU Tanács és Bizottság közös Közlemény egyetemes szolgáltatás átfogó rendezéséről: Alapdefiníciók, egyetemes szolgáltatás tartalma Egyetemes szolgáltatás nettó költségének meghatározása, finanszírozás alapszabályai Egyetemes szolgáltatás minőségi paramétereinek meghatározása: várakozási idő igények kielégítéséig; meghibásodási gyakoriságok és hibajavítási idők; hívás sikeresség; működő nyilvános telefonok aránya; számla pontossággal kapcsolatos panaszok száma Egyetemes szolgáltató kiválasztása, jelentős piaci erővel bíró szolgáltató szabályozása Egyetemes szolgáltatás tartalmának felülvizsgálati eljárása, szempontjai Az EU egyetemes szolgáltatás szabályozása

Az EU egyetemes szolgáltatás gyakorlat Liberalizáció nem hozott forradalmi változást a távközlési piacon, DE megjelentek új szolgáltatók, kialakult a verseny Költségalapúság elve és kereszt-finanszírozás tilalma miatt nemzetközi és távolsági hívások díja általában jelentősen csökkent, míg helyi hívások és havi előfizetési díjak nőttek, esetenként számottevően Nemzeti szinten egyetemes szolgáltatás szabályozása kevés helyen valósult meg, komoly hiányosságok Vita alapvető kérdései: egyetemes szolgáltatás tartalma, valós költsége és annak finanszírozása EU Bizottság éves státusz jelentést ad ki

Következtetés, vagyis az alapkérdés Michael Powell, FCC elnök 2002 januári nyilatkozata liberalizációról, versenyről, egyetemes szolgáltatásról jól szemlélteti az alapkérdést: Az e a nagyobb baj, ha egyes szolgáltatások nem jutnak el minden társadalmi csoporthoz, vagy az, ha az esélyegyenlőség megteremtésének áraként lassul a technikai fejlődés üteme és néhány új szolgáltatás, termék esetleg meg sem születik…

Köszönöm a figyelmet!