Vita az infokommunikációs hálózatok semlegességéről Gálik Mihály Pápai Zoltán Urbán Ágnes.

Az előadások a következő témára: "Vita az infokommunikációs hálózatok semlegességéről Gálik Mihály Pápai Zoltán Urbán Ágnes."— Előadás másolata:

1 Vita az infokommunikációs hálózatok semlegességéről Gálik Mihály Pápai Zoltán Urbán Ágnes

2 A hálózat semlegesség vita megjelenése •A hálózati kapacitások a fejlesztések ellenére sem korlátlanok •A forgalom gyorsabb ütemben nőtt, mint ahogy a hálózatok fejlődtek –videó szolgáltatások (pl. YouTube, BBC iPlayer, Hulu, Netflix) –közösségi hálózatok (Facebook) –online játékok •Voltak olyan esetek, amikor az ISP-k gyakorlata szigorúan véve a hálózat semlegesség megsértésének minősül •A kérdés szabályozási kezelése kiemelt – érzelmektől és hangulatkeltéstől sem mentes - társadalmi és politikai figyelmet kapott (különösen az USA-ban)

3 Mikor sérül a hálózat semlegesség? A hálózatsemlegesség megsértéséről beszélünk, ha az internetszolgáltató (internet hálózatüzemeltető) megkülönbözteti az IP-csomagokat például azzal, hogy: –bizonyos internetes oldalak elérhetősége jobb; –felárat kér bizonyos internetes oldalak jobb minőségű elérhetőségéért; –díjakat szed a tartalomszolgáltatóktól azért, hogy az elérhesse az előfizetőket –egyes szolgáltatások vagy eszközök használatáért a versenyárnál magasabb árat kér; –bizonyos oldalakat blokkol; –megakadályozza egyes szolgáltatások vagy alkalmazások elérését (Carter–Marcus–Wernick, 2008)

4 Szabályozói megközelítés - USA •Erős ideologikus felhangok: a nyílt internet és a tartalom menedzsment szembeállítása •Az FCC konkrét ügyek kapcsán szabályokat hozott, de ezzel több problémát okozott, mint amennyit megoldott –a hálózat semlegesség kapcsán hozott első jelentős döntést (Comcast) a bíróság a fellebbezés alapján elutasította, sőt, kimondta, hogy az FCC-nek nincs hatásköre azt illetően, hogy az internetszolgáltatók miként kezelik az ügyfeleikhez irányuló forgalmukat –az új szabályozás belépője a MetroPCS feljelentése volt (a mobil piac 5., 10%-nál is kisebb részesedésű szereplője), olyan csomagokért, amelyek egyértelműen a választékot szélesítették

5 Szabályozói megközelítés - Európa •A Bizottság a vizsgálódás után úgy döntött (2011/04/19), hogy inkább nem tiltja meg eleve a diszkriminatív technikák alkalmazását, inkább „vár és figyel”, s csak akkor avatkozik be szabályozási eszközökkel, ha ez indokolt •Az OFCOM szintén elfogadható eszköznek tekinti a forgalommenedzsment technikák alkalmazását, ha az nem versenyellenes •Más nemzeti szabályozó hatóságok sem avatkoznak be ilyen formán a piaci folyamatokba •Az átláthatóság, a fogyasztó tájékoztatása mindenhol kulcskérdés

6 Következtetések •A piac részben megoldja a problémát olyan műszaki-gazdasági megoldásokkal, amelyek oldják a hálózatokra nehezedő nyomást –CDN-ek (Content Delivery Networks), –tömörítési technikák (pl. Opera Mini, Opera Turbo) •Közgazdasági érvek szólnak amellett, hogy a hálózatsemlegesség megsértése lehet normális piaci jelenség, amikor jólétnövelő hatású –lehetővé teszi az ISP-k költségeinek fedezését, a hálózatok fejlesztésének finanszírozását –innovációra ösztönöz –lehetővé teszi korlátos kapacitások esetén az általános minőségromlás elkerülését és annak megakadályozását, hogy egyes fogyasztók speciális hálózathasználata negatív externáliát jelentsen a normál fogyasztók számára •A szabályozási eszközöket tekintve egyelőre nem bizonyított az ex ante szabályozás szükségessége, a versenyszabályozás képes kezelni a felmerülő problémákat