Hogyan létesítené és helyezné el méhészetét? 17.

A méhészkedés, méh vásárlás eltervezése Kialakítandó méhészet jellege: Hobby méhészet Mellék állású méhészet Főállású méhészet Környezet tanulmány: Tanfolyam elvégzése, alapismeretek elsajátítása, Méhlegelő felmérése, Telephely kialakítás lehetősége, (szomszéd, iskola) A vásárlás adásvételi szerződéssel és hatósági állatorvosi vizsgálat után történjen

A méhészet helyének kiszemelése, szempontjai A méheknek elegendő természetes nektár, mézharmat, pollent és vizet kell biztosítani, Az adott terület 3 km sugarú körzetén belül lévő nektár és pollenforrás ökológiai termesztésű növényekből illetve természetes vegetációból származzanak, Vagy olyan növények legyenek amelyek kezelése során nem alkalmaztak környezet károsító eljárást, Megfelelő távolságot kell tartani szennyező forrásnak tekinthető nem mg. –i termelést folytató területektől, pl autópálya, városközpont, ipartelep,szemétlerakó, égető, cukorgyár,

A méhészkedés tényének bejelentése város/község Önkormányzat/Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének Tisztelt Polgármesteri Hivatal! Hivatkozással a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelete 2. §-ban előírt kötelezettségemre méhészkedésemet bejelentem és az alábbiak szerint kérem szíveskedjenek nyilvántartásba venni. Méhész: Neve: Lakcíme: ir.szám helység utca, út, tér hsz telefonszám: A méhcsaládok jelenlegi telephelye: ir.szám helység helyrajzi szám dűlő, stb. Méhcsaládok száma: Kaptárak típusa: Kelt 20 év hó nap a bejelentő méhész aláírása *2.§-ból részlet: „A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenti a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.”

A méhtartás jogi szabályai 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet a méhészetről, 1959. évi IV. TÖRVÉNY a Magyar Köztársaság Polgári Törvényéről, 42/1994. (VI. 28.) FM. sz rendelet a méhanya nevelő telepől, 6/1995. (II. 22.) AB határozat (Zalaegerszeg állattartásról) 12/1997. (II. 28) AB határozat (Dunaújváros állattartásról) 1993/CXIV. trv. az állattenyésztésről, 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet Helyi rendelet tilthatja egyes helyeken a méhtartást

15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet (1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad. (2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. (3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élő sövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani. A kerítést a helyi szakigazgatási szervek más esetben is elrendelhetik,

(1) Vándorméhészetek telepítésére a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelet 51. §-ának és az alábbi (2)-(4) bekezdéseknek a rendelkezései irányadók. (2) Államilag ellenőrzött anyanevelő és pároztató telephez 5 km-es körzeten belül méhcsaládokkal letelepedni csak a telepvezető engedélyével szabad. (3) Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (4) Vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől csak legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek.

Általános előírások 2. § A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő méhcsaládok számát egy legalább 40x30 cm nagyságú táblán jól látható módon feltüntetni. 3. § (1) A méhész köteles a méhek tavaszi tisztuló kirepülése és a betelelés közötti időszakban a méhcsaládjait legalább három hetenként méhegészségügyi szempontból ellenőrizni, s ennek során mind a kifejlett méheken, mind a fiasítás teljes terjedelmén, valamint a kaptárhulladékon fertőző betegség tüneteit, illetve élősködők jelenlétét keresni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a Varroa-atka jelenlétére, illetve az atkák számának változására. (2) Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségre utaló jelek, illetve bizonytalan jellegű elváltozások észlelése esetén a méhész haladéktalanul köteles értesíteni erről a méhegészségügyi felelőst vagy a hatósági állatorvost. Varroa-atkák felszaporodása esetén köteles az e rendeletben foglaltak szerinti gyógykezelést végrehajtani. (3) A méhész köteles tűrni és mindenben elősegíteni a hatósági állatorvos vagy a méhegészségügyi felelős által végzett vizsgálat, illetve egyéb intézkedés lefolytatását.

4. § (1) A méhészkedésre alkalmas, üres méhlakást (kaptárt, kast) úgy kell tárolni, hogy abba a méhek se a kijáró nyíláson, se az esetleges réseken ne juthassanak be. A méhészkedésre alkalmatlan, üres méhlakásokat meg kell semmisíteni. Használt méhlakást, annak tartozékait, méhészeti felszerelést csak a fertőtlenítés után szabad másnak átadni. (2) Méheket fertőzött méhészetből vagy ismeretlen helyről származó mézzel etetni tilos. (3) Lépet szabadban, vagy méhcsalád és méhraj kaptárján kívül, méhek számára hozzáférhető helyen tartani tilos. Használt lépet csak engedélyezett műlépkészítő üzemben való ipari feldolgozásra lehet átadni, illetve eladni.

Méh vásárlás, helyre szállítás Méhek átvizsgálása, Csak egészséges méheket vegyünk Zárlat alatti területről tilos, Tavasszal érdemes venni, Szerződés kötés, adás-vétel Eladást az őstermelői igazolványba fel kell tüntetni,az eladónak, Vétel után 6 hétig szavatosság jár a méhekkel, Vásárlás után fertőtlenítsük a vásárolt dolgokat, Nyilatkozat a kaptár azonosító chippekről, Hatósági állatorvosi igazolás a méhekről, Szállító jármű rendelés, szállítás

Tanácsok kérése, megfogadása Mentor választás, Csatlakozás a helyi méhész egyesülethez, OMME-hoz, Szaktanácsadóval felvenni a kapcsolatot, Méhegészségügyi felelősnél bejelentkezni, Falugazdász, Önkormányzat illetékese, Hatósági állatorvos,, Méhészet szerkesztősége