Külföldiek (TCN) munkavállalása és az integráció Tóth Judit (SZTE) 2010.október 1.

1. Kit kell integrálni Menekültet (pl. magyar nyelvoktatás 520 órában, integrációs tanfolyam, iskoláztatás, átképzés, létfenntartási támogatás, tábori elhelyezés egy évig) Oltalmazottat (menekülttel azonosan) Hontalant ezek utóbb érkező családtagjait (pl. iskoláztatás, lakhatási támogatás) 2006-ban Fehér Könyv (IRM) az integrációs stratégiáról és a majdani integrációs törvény alapelveiről és 2007. évi LXXX. törvény + 301/2007.(XI.9.) Korm.rendelet alapján (évente max. 500 fő) BÁH menekültügyi igazgatója: „tradicionálisan nem állami feladat… a civil szervezetek segítségét kérve, uniós forrásokból” (2009)

2. Spontán integráció határon túli magyar bármilyen jogállásban uniós polgár és családtagja munkavállaló és családtagja Európai Szociális Karta körébe tartozó Humanitárius engedély alapján itt tartózkodó (befogadott) egyéb huzamosan itt élő (letelepedési/bevándorlási engedélyt, állampolgárságot kérő) Tehát a jogilag elérhető foglalkoztatási, szociális, oktatási szolgáltatások révén, egyénileg, meghatározott elvárások nélkül – 2009. dec.31: 220 e fő

3. Integrálódott (jogi vélelem) huzamos tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező (bevándorolt, letelepedett uniós/nemzeti engedély) állampolgárságot szerzett (külföldi születésű)

4. Spontán integráció egyik eszköze: magyarországi foglalkoztatás? a.) Nem kell munkavállalási engedély: EGT polgár és családtagja Letelepedési engedély, bevándorlási engedély Menekült Menedéket kérő az eljárás alatt, ha befogadó állomáson dolgozik Kutatási tevékenység (fogadási szerződés) Diáknak aktív hallgatói jogviszony alatt Nemzetközi egyezmény, pl. gyakornok, betanító képzés b.) Munkavállalási engedély kell: harmadik állam polgára (hontalan is) munkaviszony megbízási viszony munkavégzés saját vállalkozásban

5. Munkavállalási engedély típusai egyéni mezőgazdasági szezonális családegyesítés alapján érkezett egyéb csoportos (vállalkozási szerződés EGT-n kívüli székhelyű céggel, amely hozza a külföldi munkavállalókat) és annak alapján kiadott egyéni

6. Szabályozási elvek többfázisú eljárás (külön a beutazás, tartózkodás és a munkavállalás), amelyben közrendi, emberi jogi, foglalkoztatási, valamint foglalkoztatói (közgazdasági) szempontok egymással ütköznek, konkurálnak, keverednek munkáltatói kérelmezés és a foglalkoztatás megkezdése 120 napon belül sok csatolmány (végzettség, egészségi állapot, fordítások...) meglétében döntés 2-10 munkanap munkavégzés helye szerinti illetékesség munkaerő igény 15-60 napon belül engedély max.2 évre – hosszabbítás vagy új kérelem?

Konkuráló szempontok Közrendi: külföldi származási országában diszkrimináció a magyar állampolgárokkal szemben; a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző 1-3 éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki; foglalkoztatónál sztrájk van; Emberi jogi: törvényi és nemzetközi jogi mentességek; család/egyesítésnél kedvezményes elbírálás (pl. munkaerő piaci vizsgálat nélküli engedélyezés), Foglalkoztatási éves kvóta a külföldiek foglalkoztathatóságára (min. rendeletben: havi munkaerőigény átlaga + bilaterális munkaerő-cseréről szóló szerződésekben meghatározott éves szám alapján) Magyar Közlönyben febr.1-ig; kizárt foglalkozási körök és munkakörök (min. rendelet + törvények, pl. Ktv., Kortv., Iütv., ágazati rendeletek); illetékes munkaügyi tanács véleménye alapján elzárt területeken (helyi) foglalkoztatási konfliktusok miatt; kiközvetítendő magyar(országi) munkaerő hiánya; regionális munkaügyi központ által támogatott képzés van folyamatban; a szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető + az engedély meghosszabbításának helye nincs; országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbér/illetmény; Foglalkoztatói: munkaerő piaci vizsgálat nélkül kiadható engedélyek széles köre (pl. kulcsszemélyzet, külföldi tulajdonú cég) ;a szezonális foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető; magánjogi szerződés teljesítése (pl. csoportos engedély filmiparban)

7. További gondok hiányzik az országos, ágazati adatbázis naprakészen (pl. kereslet, átlagbérek, munkaerő kínálat, kollektív szerződés/bértarifa) négy szabályozási logika ütközése, amelyben győztes a közrendi ok (pl. beutazási tiltólista, családfő érvényes útlevele és tartózkodási jogcíme) foglalkoztatási (magyar/országi/uniós munkaerő védelme) háttérben a munkaadói és a közgazdasági szempontok nincs megfelelő számítás és nyilvánosság a költség-haszon arányra (pl. befektetői megtérülés, adóhiány, a nem-foglalkoztatás alatt segélyezés) feketegazdaság erősítése emberi jogi kötelezettségek terén szűkmarkúság (pl. humanitárius engedélyesek BÁH támogatása is kell) munkaerő piaci szolgáltatások hiánya a tényeleges munkába álláshoz nem célzott eszköz a foglalkoztatás az integrációs folyamatban (pl. részmunkaidő, szakmai nyelvtanulás, mentorálás, közösségépítő munka)

8. Mindezek miatt változatlanul nagy adminisztrációs terhek (tranzakciós költség) a külföldiek foglalkoztatásában költségvetési bevételek elmaradása (adók, biztosítási járulék) munkanélküli ellátás hiánya a befizetések ellenére integráció és foglalkoztatás kapcsolatának a hiánya megmarad (legális) külföldi foglalkoztatás alacsony mértéke, munkaadók és szakszervezetek marginális érdeklődése