Szja célja adókötelezettség jellemzői hatály illetőség teljes körű és korlátozott adókötelezettség adókötelezettség keletkezése belföldi illetőségűek esetében Szja tv. 1., 1/A. §

Személyi jövedelemadóztatás célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.

Szja jellemzői Személyi jellegű Általános Progresszív Egyes esetekben lineáris Több csatornán kedvezményez Alapelvek felsorolása Főbb elvek: Összes jövedelem után Ne legyen teljesítmény-visszatartó Jövedelemmel arányos közteherviselés Méltányosság

Alapelvek A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének az szja törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. arányosság és a méltányosság A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított szja tv. rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.

Alapelvek Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll.

Alapelvek Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik. Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető.

Alapelvek Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni; késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt. 1/A. § EU tagállamainak polgárai által megszerzett jövedelmek adója, adókedvezmény érvényesítése

Hatály Személyi Magánszemély (belföldi, külföldi illetőségű) Társasház Kifizető Tárgyi Jövedelemre Jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre (bejelentés, nyilatkozattétel, adóalap, adómegállapítás, bevallás, adó-, adóelőleg fizetés, nyilvántartás- vezetés, bizonylat kiállítás, adatszolgáltatás) Területi teljes körű adókötelezettség esetén belföldről és külföldről származó jövedelem, korlátozott adókötelezettség esetén a külföldről származó jövedelemre

Hatály A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés az szja törvénytől eltérő előírást tartalmaz. viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet tulajdonában (üzemeltetésében) lévő személygépkocsi magáncélú használatára, valamint a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által nyújtott hitel kamata alapján keletkező kamatkülönbözetre tekintettel megszerzett jövedelemmel összefüggő, és az egyébként a kifizetőt terhelő adókötelezettségeket a magánszemély a kifizetőre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával teljesíti, ha számára a jövedelmet a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet nem belföldi telephelye, fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete útján juttatja.

Hatály Tv. itt említi, de inkább „alapelvi „ jellegű rendelkezés (szja tv. 2. § (6) bek): A Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.

Adókötelezettség keletkezése / megszűnése Bevételszerző tevékenység megkezdése Jogviszony keletkezésének napja nem függ, hogy van-e engedély nem feltétele a külföldi jövedelem belföldre utalása nem feltétel a folyamatos jogviszony, tevékenység (megszűnt, megszüntetett tevékenységből, jogviszonytól független, ha abból származik) Megszűnés Halál (magánszemély) Tevékenység megszüntetése (egyéni vállalkozó Kitelepülés

Illetőség –belföldi, külföldi a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel); az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja; a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá

Illetőség –belföldi, külföldi Előbb nem említett természetes személy, akinek kizárólag belföldön van állandó lakóhelye; létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. Külföldi illetőségű, aki nem minősül belföldinek. Teljes körű és korlátozott adókötelezettség elkülönítése

Köszönöm a figyelmet!!