POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK

Hallgatói információk Tananyag letölthető http://be.ajk.pte.hu Hallgatói információk

A tulajdonjog tárgyai Minden birtokba vehető dolog Ha törvény kivételt nem tesz: pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erők Alkotórész: amelynek elválasztásával ő vagy a dolog elpusztulna (vagy használhatósága jelentősen csökkenne) Kétség esetén a tartozék is: amely a rendeltetésszerű használathoz, épségben tartáshoz hozzátartozik (azt elősegíti) A föld tulajdonjoga: nem terjed ki a föld méhének kincseire, természeti erőforrásokra kiterjed az épület tulajdonjogára is (kivéve: ha törvény vagy írásbeli megállapodás alapján az építkezőé)

A tulajdonjog tartalma Birtoklás: birtoklás joga Birtokvédelem Használat és hasznok szedésének joga: magában foglalja, hogy köteles a terhek viselésére és azon károk megtérítésére, amelyek megtérítésére más nem kötelezhető tartózkodnia kell a szomszédjogokat sértő magatartástól Rendelkezési jog: a birtok, használat vagy hasznok szedésének jogát átengedheti a dolgot biztosítékul adhatja vagy más módon megterhelheti a tulajdonjogot átruházhatja vagy azzal felhagyhat (de az ingatlanéval felhagyni nem lehet!)

A szomszédjogok Földtámasz joga (más rögzítésről gondoskodnia kell!) Áthulló gyümölcsök: akié a fa  ha nem szedi fel: azé, ahova esett Áthajló ágak, átnyúló gyökerek: ha a rendeltetésszerű használatot gátolják és a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el: levághatók A szomszéd földjére való átlépés joga (kártalanítás ellenében): közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, áthajló ágak gyümölcseinek beszedése, ágak, gyökerek eltávolítása stb. céljából / a saját földön való építkezéshez (bontáshoz, átalakításhoz, karbantartáshoz) szükséges Kerítés (sövény) használata: közösen használják a szomszédok és a kerítés létrehozására kötelező jogszabály szerint (ennek hiányában a határolt földterület hossza arányában) terheli őket a költség Határvonalon álló fa (bokor, gyümölcse): egyenlő arányban illeti a szomszédokat (a terheket is így viselik)  ha valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja: a földtulajdonos kérelmére közös költségen eltávolítják Tilosban talált állat: az okozott kár megtérítéséig visszatartható Szükséghelyzet: a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítás (több személynél az érdekeltség arányában) követelhető (szükségtelen károkozás: a károkozótól kártérítés igényelhető)  esetei: élet, testi épség veszélyeztetése: tűrni kell az igénybevételt (esetleges károkozást) / vagyon fenyegetettségekor: a fenyegető kár nagyobb legyen, mint amit a földtulajdonosnak okoznak Közérdekű használat: tűrni kell az időleges használatot (esetleg használati jog szerzését, egyéb korlátozást)  hatása: kártalanítást követelhet / ha a rendeltetésszerű használatot megszünteti (jelentősen akadályozza): az ingatlan megvásárlását vagy kisajátítását kérheti Túlépítés: a szomszéd választása szerint követelheti (de a bíróság másképp is dönthet, kivéve, ha az ellen mindkét fél tiltakozik): használatért és értékcsökkenésért való kártalanítást / a beépített részt vásárolja meg (ha a föld megosztható) / az egész földet vásárolja meg: ha a fennmaradó rész használhatatlanná vált, a földdel kapcsolatos jog (foglalkozás) gyakorlása lehetetlen (túl költséges) lett / rosszhiszemű túlépítésnél vagy időben tiltakozás esetén (az építő a saját földjét és az épületet bocsássa a szomszéd tulajdonába - a gazdagodást meg kell téríteni- / bontsa le az épületet (ha ez az okszerű gazdálkodást nem sérti) a saját költségén (de elviteli joga van!)

A rendelkezési jog kizárása (korlátozása) Ha az épület tulajdonosa a földtulajdonos: az épület csak a földdel együtt adható el (terhelhető meg) Elidegenítési vagy terhelési tilalom: Jogszabály vagy bírósági határozat alapján  ellenkező szerződés semmis Szerződéssel: csak a tulajdonjog átruházásakor és csak jog biztosítékául (ezt a jogot is be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba)  az ez elleni szerződés vagylagosan akkor semmis, ha bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba a rendelkezési jogot alapító személy rosszhiszemű volt ellenérték nélküli volt a szerzés

A tulajdonjog védelme Birtokvédelem: önhatalmúlag is megakadályozhatja a beavatkozást Birtokper: jogellenes beavatkozás megszüntetésére vagy birtokba való visszakerülés céljából

A szerződés megkötése és létrejötte A szerződési akarat és kifejezése: a) minden lényeges kérdésben egyezőnek kell lenni az akaratnak és ezekben meg is kell állapodni (nem kell megállapodás, ha jogszabály rendezi) b) együttműködési kötelezettség (már a szerződéskötés előtt tájékoztatási kötelezettség van stb.) c) szerződéskötési kötelezettség: ha van, akkor ha a felek nem állapodnak meg: a bíróság létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja (ezzel létrejön a szerződés), kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy nem tud teljesíteni nemzetgazdasági érdekből elmaradhat (illetve ezen okból módosítható stb.) d) ha nem lényeges kérdést nem rendeznek (és jogszabály sem rendezi): a bíróság ezt a részét megállapíthatja (a forgalmi szokások alapján) e) a szerződés értelmezése: ahogy a másik fél értelmezhette a nyilatkozó feltehető akaratára és a szavak általános jelentése alapján A joglemondás nem értelmezhető kiterjesztően f) az egyezkedések során tett nyilatkozatok: nem kötik a felet (kivéve előszerződés, ajánlati kötöttség) A szerződés létrejötte: a) ajánlati kötöttség: fennáll (kivéve, ha kikötötte, hogy nincs kötve az ajánlatához)  kötöttségi idő: ha az ajánlattevő nem határozta meg: jelenlevők között / telefonon tett ajánlat: nyomban megszűnik, ha nem fogadják el távollevőnek tett ajánlat: a válasz rendes körülmények között való megérkezésének idejéig b) felhívás ajánlattételre: a jogosult azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel (adatok közlésével, okiratok megküldésével)  a kötelezettnek 30 napon belül ajánlatot kell tennie (kivéve: ha visszaküldi hiánypótlásra  15 napon belül ismét felhívás ajánlattételre stb.) c) létrejötte: a kötöttségi időn belül pozitív válasz érkezik  ha változással érkezik válasz: mintha új ajánlat lenne stb. d) létrejöttének helye: ahol elfogadták (távollevők között: az ajánlattevő lakhelye / székhelye) e) a szerződési nyilatkozat hatálya (előtte visszavonható): szóban tett nyilatkozat: a másik fél tudomásulvételével írásban (távirati úton): a másik félhez való megérkezéskor ha mindkét fél gazdálkodó szervezet: a létrejöttéig az ellenszolgáltatást (díj, vételár) vállaló fél visszavonhatja a másik fél költségeinek megtérítésével f) ha elkésik az elfogadó nyilatkozat: erről az elfogadót haladéktalanul tájékoztatni kell (különben a szerződés létrejön) g) ha létrejöttéhez 3. személy beleegyezése / hatósági jóváhagyás szükséges: ezek megtörténtéig nem jön létre a szerződés, de kötve vannak a nyilatkozatukhoz (kivéve, ha határidőn belül nincs beleegyezés / jóváhagyás)  ha beleegyezik / jóváhagyja: a megkötésig visszamenőleg érvényes, különben érvénytelen

A szerződés alakja Általában alaki kötöttség nélkül tehető (szóban, írásban, ráutaló magatartással) Nyilatkozattétel elmulasztása: akkor számít elfogadásnak, ha jogszabály így rendelkezik a felek így állapodtak meg Kikötött alakiság (ilyenkor megszüntetni / felbontani is csak így lehet, kivéve, ha a felek egyező akaratának felel meg): ha jogszabály köti ki: megsértése esetén a szerződés semmis (pl. ingatlan átruházása) felek kötik ki: csak akkor az érvényesség feltétele, ha ezt kifejezetten kikötik (de a teljesítéssel érvényessé válik)

Teljes bizonyító erejű magánokirat: Az okiratok fajtái Magánokirat Közokirat Teljes bizonyító erejű magánokirat: nyilatkozat megtételét (elfogadását, magára kötelezőnek elismerését) tanúsítja, ha sajátkezűleg írta és aláírta két tanú igazolja az okiraton, hogy maga írta alá (sajátjaként ismerte el) bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített az aláírás (kézjegy) vagy a gazdálkodó szervezet az üzleti körében szabályszerűen állította ki (az erről kiállított másolat is ilyennek tekintendő) Bizonyító erejét csak akkor kell bizonyítani, ha az ellenfél vagy a bíróság kétségbe vonta. Vélelem: ha az aláírás valódi, akkor az ellenkező bizonyításáig az azt megelőző szöveg is valódi (kivéve, ha az okirat rendellenes vagy hiányos). Teljes bizonyító erejű közokirat: bíróság, közjegyző, más hatóság ügykörében kiállított okirat  tanúsítja: a benne foglalt intézkedést (határozatot) a benne foglalt adatok (tények) valódiságát a benne foglalt nyilatkozatok megtételét, annak helyét, idejét Ezzel egyenértékű a hitelesített másolat is. A teljes bizonyító erejű közokirat az ellenkező bizonyításáig valódi  ellenbizonyítás: csak ha a törvény nem zárja ki (nem korlátozza) Külföldi közokirat: nemzetközi megállapodás hiányában a külképviseleti hatóságnak hitelesítenie kell.

A feltétel és az időhatározás Fajtái: Felfüggesztő feltétel: a feltétel beálltától kezdve hatályos a szerződés Bontó feltétel: a feltétel beállta esetén megszűnik a szerződés A feltétel semmissége: részleges érvénytelenséget okoz az érthetetlen ellentmondó jogellenes vagy lehetetlen feltétel A felek cselekvési korlátja: nem lehet tenni semmit, ami a feltétel esetén a másik jogát sérti (a 3. személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát ez nem érinti) a feltételre nem alapíthat jogot, aki azt felróhatóan maga idézte elő

A semmisség Bárki határidő nélkül hivatkozhat rá Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel (és ez a felek akaratával megegyezik): az a szerződés érvényes Gazdálkodó szervezetek egymás közötti semmissége általában orvosolható

A megtámadhatóság A megtámadással a megkötésre visszamenőleg érvénytelen A megtámadásra jogosult: a sérelmet szenvedett fél akinek ehhez törvényes érdeke fűződik Közlése: egy éven belül (kifogás útján később is), írásban a másik féllel  ha eredménytelen: bíróság előtt lehet (haladéktalanul) A megtámadási határidő (egy év) kezdete: tévedés, megtévesztés felismerése kényszerhelyzet megszűnése (jogellenes fenyegetésnél) az első részlet teljesítésekor illetve a teljesítéskor (feltűnő aránytalanságnál) illetve ha kényszerhelyzetben is volt: ennek megszűnésekor A megtámadás jogának megszűnése: ha a határidő megnyílta után írásban megerősíti a szerződést a megtámadásról egyébként írásban lemond

Eljárás érvénytelen szerződés esetén In integrum restitutio: a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása  ha nem lehet: a határozathozatalig hatályossá nyilvánítható érvényessé nyilvánítás: az aránytalan előny kiküszöbölésével (ez nem egyezik a forgalmi értékkel, csak a továbbra is fennmaradó eltolódás már ne legyen aránytalan)  a szerződő felek úgy felelnek a szerződésszegésért, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna A helyreállítás esetén a visszatérítés kérdésében rendelkezni kell, de a sérelmet szenvedő fél mentesíthető uzsorás szerződésnél a visszatérítés alól, ha az súlyos terhet jelentene neki (még részletfizetés esetén is) uzsorás szerződésnél a sérelmet okozó fél mindenképpen köteles a kapott szolgáltatást visszatéríteni Állam javára való megítélés (rendszerint pénzben): ügyészi indítványra, ha tiltott / jó erkölcsbe ütköző / megtévesztő / jogtalanul fenyegető / egyéb csalárd módon eljáró félnek járna vissza uzsorás szerződésnél meg kell ítélni! Felelősség 3. személlyel szemben az érvénytelen szerződésért: aki az érvényességben jóhiszeműen bízott, a kárának megtérítését követelhet: általában a felektől ha az egyik fél magatartására vezethető vissza az érvénytelenség: a másik felet nem marasztalják (kivéve, ha rosszhiszemű volt, mert akkor csak az felel)

A kötbér A kötbér a szerződést biztosító mellékkötelezettség A fél kikötheti a fizetését, ha a másik fél olyan okból, amiért felelős nem teljesít (ennek érvényesítése kizárja a teljesítés követelését) nem szerződésszerűen teljesít (késedelem, hibás teljesítés)  ilyenkor teljesíteni kell Csak írásban köthető ki (kamat kikötése semmis) A jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel / ha felmerült: a kötbér feletti kárt is követelheti A túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti (számottevő kár nem keletkezett, felróhatóság foka stb. alapján) Pénztartozás késedelmességére kikötött kötbér: ld. késedelmi kamat szabályai Bírósági úton nem érvényesíthető követelést biztosító kötbér sem érvényesíthető bírósági úton

A jótállás Meghatározása: jogszabály (legkisebb kötelező mértéket is) a felek Szigorúbb felelősség (de ugyanazok a jogok, mint a szavatosságnál  azt is érvényesítheti helyette) Mentesülés a jótállás alól: bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett Jótállási idő kezdete: a teljesítéssel (amíg javítják: meghosszabbodik) Egyik jótállási jogról a másikra áttérhet Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási kötelezettség (151/2003. sz. Kr.): eltérés a rendelettől: csak a vásárló javára lehetséges; a jótállási kötelezettség a szolgáltatás nyújtására kötelezettet (a forgalmazót) terheli, a jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti (a fogyasztó); 1 év a jótállási idő  a határidő kezdete: az átadás napja / az üzembehelyezés napja, ha az eladó helyezi üzembe; kicserélés: az átadás utáni 3 napon belüli meghibásodásnál kötelező; rögzített / 10 kg-nál súlyosabb / tömegközlekedési eszközön nem szállítható dolognál ki kell mennie a forgalmazónak a helyszínre; jótállási jegyet kell adni (forgalmazó neve és címe; fogyasztási cikk megjelölése; gyártó és importáló megjelölése; jótállási jogok és azok érvényesítésének feltételei; vásárlás/üzembe helyezés időpontja); a rendelet melléklete felsorolja azokat a termékeket, amelyek esetén jótállást kell vállalni: bizonyos termékek értékhatár nélkül (pl. hűtő, telefon, gépjármű) / bizonyos termékek 10.000 Ft. felett (pl. tv, számítógép)

A hibás teljesítés és a kellékszavatosság fogalma ha a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak és a kötelezett által szolgáltatott dolog nem felel meg a törvényben / szerződésben foglaltaknak a hibás teljesítés hatása: a szavatossági jogok (át lehet térni a jogosult költségére, ha a kötelezett magatartása adott okot az áttérésre) Kellékszavatosság: a kötelezett szavatol, hogy a teljesítéskor a dologban megvannak a törvényi / szerződési tulajdonságok  ha a jogosult ismerte a hibát a szerződéskötéskor: a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól

Árleszállítást követelhet a jogosult A szavatossági jogok Kijavítást követelhet a jogosult  ha a kötelezett nem vállalja / megfelelő határidőre nem végzi el: a jogosult a kötelezett költségére kijavíthatja (kijavíttathatja) Árleszállítást követelhet a jogosult Kicserélés: a jogosult követelésére: fajta és mennyiség szerinti szolgáltatásnál, kivéve, ha a kijavítás rövid idő alatt (8 nap) / értékcsökkenés nélkül (= a hibátlan áruhoz képest nem csökkent értékű) / a jogosult érdekének sérelme nélkül lehetséges; a kötelezett választása szerint: ha ez a jogosult érdekét nem sérti; a kicserélés módja: egyidejűleg átadja a kicserélni kívánt dolgot  kivétel: ha a kötelezett nem ad érte rögtön cseredarabot: detentio (visszatartási joga van a jogosultnak az ellenszolgáltatás arányos része tekintetében a kijavítás / kicserélés tartamára) / szállító: meg kell előlegeznie a cseredarabot és majd ha a kereskedő a fogyasztóktól visszakapja a hibás termékeket, akkor kapja azokat meg; nem dolog szolgáltatásánál: újból kell teljesíteni; A jogosult elállási joga: ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt (a teljesített árat kérheti  időközbeni áremelkedés stb.: csak kártérítés)  pl.: a hiba nem javítható ki; a kötelezett nem vállalja a hiba kijavítását; nem lehet a hibát megfelelő módon (ld. idő + értékcsökkenés + érdekmúlás) kijavítani

A szavatossági igény érvényesítésének határideje 6 hónap (a teljesítéstől számítva): a kijavítással meghosszabbodik + kicserélésnél: a dologra (dologrészre) újból kezdődik kötelező alkalmassági idő tartama (a dolog használhatóságának hatósági előírás, szabvány, műszaki előírás általi meghatározása), ha ez 6 hónapnál kevesebb és ezt a jogosulttal megfelelő módon (a szerződésben, terméken feltüntetve stb.) közölték állat szolgáltatása: 60 nap (1 év jogvesztő) fogyasztói szerződés: legalább két év (használt dolognál kiköthető legalább egy év is) Jogvesztő határidő (pl. menthető okból nem tudta a hibát felismerni): 1 év tartós használatra rendelt dolognál vagy fogyasztói szerződésnél 3 év  de ugyanolyan jogalapból származó igénnyel szembeni kifogásként a határidő eltelte után is érvényesíthető

A hibás teljesítésből eredő kár megtérítése Az általános felelősség szerint lehetséges (kimentés: a kötelezett úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható) A szavatossági igény érvényesítése mellett / helyett is lehet (helyett: ha bizonyítja, hogy a szavatossági időn belül nem ismerhette fel) Határideje: általános elévülési idő A kár bekövetkezhetett akár a dologban, akár azon kívül is

A bankgarancia Bizonyos feltételek bekövetkezésére kiköthető: esemény beállta / elmaradása okmányok benyújtása stb. A bank meghatározott összeg erejéig fizet a kedvezményezettnek

A szerződés megszegésének esetei A kötelezett késedelme A jogosult késedelme A teljesítés lehetetlenné válása A teljesítés megtagadása

A kötelezett késedelme Mikor esik késedelembe: ha a szerződéses vagy a szolgáltatás rendetetéséből következő teljesítési idő eredménytelenül eltelt ha nincs teljesítési idő: ha a jogosult felhívására nem teljesít Mikor kell megtérítenie: ha nem tudja kimenteni a késedelmét (kimenti: ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el...) Mit kell megtérítenie: a jogosultnak a késedelemből eredő kárát felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem alatt bekövetkezett károkért (kivéve, ha bizonyítja, hogy késedelem hiánya esetén is bekövetkeztek volna) pénztartozás: ha egyébként kamatmentes: a késedelemtől a jegybanki alapkamat jár / ha volt kamat egyébként is: a késedelemtől kezdve a jegybanki alapkamat 1/3-ával több jár (de legalább az alapkamat) A jogosult jogai: (függetlenül a késedelem kimentésétől) követelheti a teljesítést vagy elállhat (az átadásig illetve átvételig), ha a teljesítés nem áll érdekében: meghatározott időpontban lett volna csak esedékes (ld. felek megállapodása, dolog rendeltetése) / utólagos teljesítésre is adott megfelelő határidőt és a kötelezett ezt mulasztotta el

Mikor esik késedelembe: kimentéstől függetlenül: A jogosult késedelme Mikor esik késedelembe: ha nem fogadja el a szerződésszerűen felajánlott teljesítést (ugyanígy, ha fajta és mennyiség szerinti szolgáltatásnál megjelölték az adott dolgot / elkülönítették a többitől) ha elmulasztja a kötelezett teljesítéséhez szükséges intézkedést, nyilatkozatot ha a nyugtát nem állítja ki / az értékpapírt nem adja vissza (ez nem érinti az esedékességet, de kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét) Hatásai: ha nem tudja kimenteni a késedelmét (nem bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el...): meg kell térítenie a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát kimentéstől függetlenül: köteles a felelős őrzés költségeit megtéríteni; viseli a dolog megsemmisülésének (elvesztésének, megrongálódásának) veszélyét; késedelme idejére kamatot nem követelhet; kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét;

A teljesítés lehetetlenné válása Felelősség: megszűnik a szerződés és attól függően, hogy melyik fél felelős a lehetetlenülés okáért: ha egyik sem felelős: az okról tudomást szerző köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni  ha elmulasztja: felel az ebből eredő kárért ha a kötelezett felelős: a jogosult kártérítést követelhet a teljesítés elmaradása miatt ha a jogosult felelős: a kötelezett szabadul a tartozása alól; a kötelezett követelheti a kárának megtérítését Vagylagos szolgáltatás lehetetlenülése: a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik ha a választásra nem jogosult fél felelős a lehetetlenülésért: a másik fél választhat: a többi lehetséges szolgáltatás közül vagy a lehetetlenné válás következményeit (szerződés megszűnése + kártérítés) Maradvány: ha a lehetetlenné vált szolgáltatás maradványa a kötelezett birtokában marad / kárpótlást kapott: a jogosult ezt részleges ellenszolgáltatás fejében követelheti

A teljesítés megtagadása Ha a kötelezett jogos ok nélkül megtagadja a teljesítést, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményei között

A szerződésszegés közös szabályai Ki nem zárható felelősség: szándékosan (súlyos gondatlansággal), bűncselekménnyel, életet (testi épséget, egészséget) károsító szerződésszegésért jogi személy  kivéve: jogszabály megengedi; ha a hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése (egyéb előny) kiegyenlíti Az igénybe vett más személy magatartásáért az igénybe vevő felel Ha a szerződésszegésről tudva a jogosult átveszi a dolgot: csak akkor támaszthat igényt a szerződésszegés miatti kárért, ha ezen jogát fenntartotta Osztható szolgáltatásnál való szerződésszegés: csak ezen részre vonatkozóan érvényesül a szerződésszegésért való felelősség (kivéve: a jogosult az egész szerződésre érvényesítheti, ha bizonyítja, hogy ezek után az egész szerződés nem áll érdekében) Oszthatatlan szolgáltatásnál: az egy részre beálló szerződésszegés az egész szolgáltatásra kihat  ugyanígy: jogi oszthatatlanságnál (ld. felek megállapodása); tartozékkal kapcsolatban; ha a felek pótalkatrész (póttartozék) egyidejű szolgáltatását is kikötötték A szerződésszegésért való felelősség, a kártérítés mértéke: ld. szerződésen kívül okozott károkért való felelősség (de a kártérítés csak akkor mérsékelhető, ha jogszabály megengedi) A szerződési igények kötelező érvényesítése: ha az ellenszolgáltatást (legalább részben) állami költségvetésből fedezik (pl. beruházás támogatása): a jogosult eltekinthet az igényérvényesítéstől, ha meggyőződött róla, hogy a kötelezett nem felelős a szerződésszegésért vagy a szerződésszegés jelentéktelen ha kötelező az igényérvényesítés és a jogosult azt nem érvényesíti: a pénztartozásokat a költségvetési pénzintézet az állam javára érvényesítheti (ugyanígy, ha a jogosult eláll, egyezséget köt vagy a per szünetelés folytán megszűnik)

A szerződés megszűnésének esetei A szerződés megszüntetése a felek akaratából A szerződés megszűnése a felek akaratán kívül Engedményezés Tartozásátvállalás

A szerződés megszüntetése a felek akaratából Közös megegyezéssel: Megszüntetés: jövőre nézve (ex nunc)  további szolgáltatással nem tartoznak: a már nyújtott szolgáltatás pénzbeli egyenértékét kell megadni; ha volt pénzbeli szolgáltatás és nem kapta meg érte az ellenszolgáltatást: visszajár a pénzbeli szolgáltatás Felbontás: visszamenő hatállyal (ex tunc)  a szolgáltatások visszajárnak Egyoldalúan: Felmondás: megszüntető hatályú (ex nunc), egyoldalú nyilatkozat  ha nem azonnali hatályú: a felmondási idő elteltével szűnik meg a szerződés Elállás: felbontó hatályú (ex tunc) egyoldalú nyilatkozat: alapja: szerződés vagy jogszabály; tartalma: elállás oka és jogcíme  jogcím: szerződésszegés miatt (pl. késedelem, hibás teljesítés) / szerződésszegéstől függetlenül (pl. hatósági árváltozás); az elállás joga bánatpénz ellenében is kiköthető (ha túlzott mértékű, a bíróság mérsékelheti); nem gyakorolhatja a szerződéses elállást, aki a már kapott szolgáltatást nem tudja visszaszolgáltatni

A szerződés megszűnése a felek akaratán kívül Egyesülés (confusio): egy személy lesz a jogosult és a kötelezett (ez a 3. személy jogát és kötelezettségét nem érinti) Halál: csak ha személyhez fűződő volt a szolgáltatás, akkor szünteti meg a szerződést Elévülés Engedményezés Tartozásátvállalás: ha valaki átvállalja más tartozását: kérnie kell a jogosult hozzájárulását  ha megadja: ő lesz a kötelezett  a kötelezett jogai illetik meg (de a korábbi kötelezett követeléseit nem számíthatja be a jogosulttal szemben); ha megtagadja: köteles a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy lejáratkor teljesíteni tudjon; kezesség, zálogjog: a kezes (zálogkötelezett) hozzájárulása hiányában megszűnik

Az elévülés Ideje: (nem hosszabbítható meg) főszabály: 5 év (ha jogszabály másként nem rendelkezik  ld. pl. kellékszavatosság: 6 hónap); a felek írásban rövidebb határidőben is megállapodhatnak (ha egy év alatti: írásban legfeljebb egy évre meghosszabbítható); jogvesztő határidő: ha menthető okból nem tudja érvényesíteni: az akadály megszűnésétől számított 1 év (1 év alatti elévülési időnél 3 hónap) Összefüggés a mellékkötelezettséggel: a főköveteléstől függő mellékkövetelések a főköveteléssel együtt elévülnek; a főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti; Az elévülés hatása: a követelés bírósági úton nem érvényesíthető; az azt biztosító kézizálogból történő kielégítést nem akadályozza; Az elévülés kezdete: a követelés esedékessé válása; Az elévülés megszakítása (újból kezdődik az elévülés): a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás (ugyanígy a perbehívás is, ha arról a perbehívott tudomást szerez, mégha nem is lép perbe); a követelés bírósági úton való érvényesítése  ha itt végrehajtható határozatot hoznak: ezután már csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést; a követelés megegyezéssel való módosítása; a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése

Az engedményezés A jogosult szerződéssel átruházhatja a követelést (engedményezés), kivéve: személyhez kötött követelés; jogszabály kizárja; Értesíteni kell róla a kötelezettet (az értesítésig az engedményezőnek is, utána csak az engedményezettnek teljesíthet); Az engedményest megilleti a zálogjog, kezesség is; Az engedményezés megszakítja az elévülést; A kötelezett érvényesítheti az engedményessel szemben is az engedményezéskor az engedményezővel szemben fennállt jogalapon keletkezett kifogásokat (ellenköveteléseket); Az engedményező az engedményessel szemben kezesként felel a kötelezett szolgáltatásáért (az engedményezés ellenértékének mértékéig), kivéve: kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át / kizárta a kezesi felelősséget / jogszabály (hatósági rendelkezés) alapján létrejött engedményezésnél csak kifejezett rendelkezés esetén lesz kezes

A felek jogai és kötelességei: Mellékkötelezettségek és jogok: Az adásvétel Fogalma: Ptk. 365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A felek jogai és kötelességei: Eladó Vevő Főkötelezettség: a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni a dolgot a vevő birtokába adni Mellékkötelezettségek és jogok: tájékoztatási kötelezettség: a dolog lényeges tulajdonságai; a dologgal kapcsolatos követelmények  pl. jogok, terhek költségviselés: az átadással és az INY-i állapot rendezésével kapcsolatos költségek a tulajdonjogot a szerződés megkötésekor írásban, a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja  a vevő nem idegenítheti el, nem terhelheti meg (ez 3. személy jóhiszeműen szerzett jogát nem érinti) vételár megfizetése a dolog átvétele költségviselés: szerződéskötés költségei + tulajdonátruházási illeték + átvétel költségei + INY-ba bejegyzés költségei ha a tulajdonszerzés előtt birtokba lép: szedi a hasznokat + viseli a terheket és a másra át nem ruházható kárt

Az adásvételre vonatkozó egyéb szabályok Az adásvétel tárgya: minden dolog, amely nincs a forgalomból kivonva Az ingatlan adásvétel speciális szabályai: Feltételei: írásban (mindkét fél írja alá  közokirat / ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat / közjegyző által hitelesített aláírás) felek megjelölése ingatlan megjelölése vételár megjelölése (illetve, hogy ingyenes) átruházási szándék kitűnjön belőle Vételár: ha piaci árat kötöttek ki: a teljesítés helye szerinti piac teljesítés idején levő középára súly szerinti vételár: nettó súlyra vonatkozik Szavatosság a tulajdon átruházásért és tehermentességért: átruházási akadály esetén: ha 3. személy gátolja a vevő tulajdonszerzését: fel kell hívnia az eladót, hogy határidőn belül hárítsa el az akadályt vagy adjon biztosítékot  ha nem teszi: elállhat a vevő (kiadja a 3. személynek vagy visszaadja)  ekkor kártérítést követelhet (de ha az eladó jóhiszemű volt, akkor csak a szerződés megkötéséből eredő károkat kell megtérítenie) tehermentességi hiba: ha 3. személy joga korlátozza a vevő tulajdonjogát: megfelelő határidő kitűzése a tehermentesítésre és addig az ehhez szükséges összeget visszatarthatja  ha az eladó nem tehermentesít: a visszatartott összegből a vevő tehermentesít  ha ez lehetetlen / túl költséges / nem akarja tehermentesíteni: elállhat (+ kártérítés) / átvállalhatja a terhet (+ vételárcsökkentés)  ezek a jogok nem illetik meg a vevőt, ha tudott a szerződéskötéskor a teherről (kivéve: mégis megilletik, ha az eladó jótállott a tehermentességért / jelzálogért az eladó mindenképpen szavatol) Csere: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása  adásvétel szabályai

Az adásvétel különös nemei Megtekintésre vétel: az eladó határidőt ad, hogy a vevő nyilatkozzon (kell-e a dolog)  a nem nyilatkozik: a szerződés hatálytalan Próbára vétel: átveszi a dolgot a vevő  ha a vevő határidőre nem nyilatkozik: a szerződés hatályos (a felismerhető hibákért az eladó nem szavatol) Minta szerinti vétel: a vevőnek fel kell mutatni a mintát, hogy a szolgáltatott dolog annak megfelel-e (itt minden hibáért felel az eladó) Elővásárlási jog (csak írásban!): ha a tulajdonos ajánlatot kap, ezt az elővásárlásra jogosulttal közölnie kell (kivéve: ha ismeretlen helyen van vagy a közlés számottevő késedelemmel járna)  ha elfogadja az ajánlatot: az elővásárlásra jogosult a vevő / ha nem fogadja el vagy nem nyilatkozik: a 3. személy a vevő ha bejegyzik az elővásárlási jogot az INY-ba: mindenkivel szemben hatályos át nem ruházható az elővásárlási jog, az örökösökre sem száll át a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot Visszavásárlási jog (csak írásban, az adásvételi szerződéssel egyidejűleg köthető ki)  max. 5 éven belül, ha nyilatkozik az eladó: övé ismét a dolog az eredeti vételáron (de ebből lejön az értékcsökkenés és hozzáadódnak a hasznos ráfordítások) Vételi jog (opció): csak írásban (dolog + vételár megjelölése): a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja ha határozatlan időre kötik: 6 hónap alatt megszűnik (egyébként itt is max. 5 év) a bíróság mentesítheti a tulajdonost a körülmények lényeges változása esetén az eladási kötelezettség alól Részletvétel: több részletben fizetnek, de a dolgot már a teljes összeg kifizetése előtt átadják a vevőnek az eladó írásban kiköthet (a részlet meg nem fizetésére  az első esetben csak akkor, ha előtte határidővel felhívta a részlet fizetésére) elállási jogot (ilyenkor a vevő használati díjat fizet; emellett meg kell térítenie a rendeltetésellenes használatból eredő költségeket ) / részletkedvezmény megvonási jogot a dolog elpusztulásának (értékcsökkenésének) veszélye: az átadás után a vevő viseli

Ingó adásvételi szerződés (minta) 1

Ingó adásvételi szerződés (minta) 2

Ingatlan adásvételi szerződés (minta) 1

Ingatlan adásvételi szerződés (minta) 2

Ingó csereszerződés (minta)

Ingatlan csereszerződés (minta) 1

Ingatlan csereszerződés (minta) 2

A szállítási szerződés Fogalma: Ptk. 379. § (1) Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A minőség és amennyiség meghatározása a felek részéről: Szabványra műszaki feltételre más előírásra mindkét fél által ismert szokványra minta szabályzatra utalással mintával részletes leírással A megrendelő elállása: a megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni; ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre nézve szünteti meg; a szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább 3 nappal előbb értesíteni; eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át; a csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendő bruttósúly és darabszám szerint átvenni; minőségmegvizsgálás helye a megrendelő telephelye; a megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvégezni; fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni (különben ő felel az emiatt bekövetkező károkért); a megrendelő a dolgot az átvételtől számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül továbbküldheti; ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minőségi hibát észlel, köteles erről a szállítót és a megrendelőt haladéktalanul értesíteni

Szállítási szerződés (minta) 1

Szállítási szerződés (minta) 2

A vállalkozási szerződés általános szabályai Fogalma: Ptk. 389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles A felek jogai és kötelességei: Vállalkozó: Megrendelő: Főkötelezettség: tervezés (elkészítés, feldolgozás, átalakítás, üzembe helyezés, megjavítás stb.) Mellékkötelezettségek és jogok: a felek megállapodása alapján részletes ajánlatot kell készítenie (díj ellenében) a munkát saját költségére végzi alvállalkozót igénybe vehet: ha jogosan veszi igénybe: úgy felel érte, mintha maga végezte volna el / jogosulatlan igénybevétel: minden olyan kárért felel, mely enélkül nem következett volna be értesítési kötelezettség: az eredményességet vagy a kellő időben való teljesítést veszélyeztető körülményről  ha nem értesít: kárfelelősség (esetleg a tervező és a kivitelező egyetemlegesen) a megrendelő utasításai szerint kell eljárnia, de nem utasítható a munka megszervezése tekintetében és nem tehető a munka terhesebbé; célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás (alkalmatlan anyag) esetén figyelmeztetnie kell a megrendelőt (ha nem teszi: ebből eredő kárért felel)  ha az fenntartja az utasítást (nem ad megfelelő anyagot): a vállalkozó elállhat vagy a megrendelő kockázatára elvégezheti a munkát  ezt nem választhatja, ha jogszabályt vagy hatósági rendelkezést (pl. környezetvédelem) sért, avagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti több vállalkozó köteles a munkát összehangolni betakarás előtt a megrendelőt értesíteni kell Főkötelezettség: szolgáltatás átvétele és díj fizetése Mellékötelezettségek és jogok: az esetleges ajánlatért díjat kell fizetnie, azt szabadon felhasználhatja utasítást adhat (kivéve: célszerűtlen vagy szakszerűtlen illetőleg szabálytalan utasítás) az alkalmas munkahelyt rendelkezésre kell bocsátania (ha az általa megjelölt helyen kell munkát végezni)  eddig megtagadhatja a vállalkozó a teljesítést illetve a határidő letelte után elállhat és e megrendelőt kárfelelősség terheli több vállalkozó igénybevétele: az összehangolt munkához szükséges feltételek biztosítása a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti  nem mentesül a felelősség alól a vállalkozó, ha nem ellenőrzik / ha valamit a vállalkozó betakar: az értesítése után a megrendelő ellenőrizhet (ha nem teszi: az ő költségére lehet csak kibontani) bármikor elállhat (a vállalkozó kárának megtérítése mellett): az átadás-átvétel előtt, de a jövőre szünteti meg a bíróság, ha nem lehet az eredeti állapotot helyreállítani (ilyenkor is kártérítést kap a vállalkozó) / ha azért állt el, mert nyilvánvaló, hogy a vállalkozó nem tud időben teljesíteni és ez számára érdekmúlást jelent: a vállalkozó fizet kártérítést / ha úgy látszik, hogy hibás lesz a teljesítés: határidőt kell kitűzni  ha eredménytelen: a hibás teljesítésből eredő jogok gyakorolhatók

A vállalkozás egyéb szabályai Próbák végzése: a teljesítés megállapításához (a feltételeket a megrendelő a vállalkozó költségére biztosítja  a próbát a vállalkozó végzi el) A vállalkozónak tájékoztatást kell adnia a felhasználásról, fenntartásról  addig a díjat a részére nem kell kifizetni A díj esedékessége: a vállalkozás teljesítésekor (a díjfizetésig a vállalkozót törvényes zálogjog illeti meg a birtokába adott dolgokon) A szerződés feletti szolgáltatások nyújtása: megbízás nélküli ügyvitel szabályai emellett feltűnő értékaránytalanság, uzsorás szerződés stb. szabályai A teljesítés lehetetlenné válása a felek felelőssége nélkül: ha a lehetetlenülés oka mindkét fél / egyik fél érdekkörében sem merült fel: a díj arányos része jár a vállalkozó érdekkörében merült fel: nem jár díj a megrendelő érdekkörében merült fel: jár díj, de ebből levonható a vállalkozó költségmegtakarítása + a máshol keresett / kereshető díj

A vállalkozás speciális fajai Fővállalkozás: összetett gazdasági-műszaki egység létrehozása  a vállalkozó köteles összehangolni a tevékenységüket, szerződéseket kötni velük stb. Építési szerződés: építési-szerelési munka vállalása  a tervek fokozatosan is szolgáltathatóak, de ettől még a szolgáltatás oszthatatlan (kivéve: a felek oszthatóvá nyilváníthatják) a többletmunkákat és a rendeltetésszerű használathoz szükséges munkákat köteles a vállalkozó elvégezni a munka lefolyása: munkahely és kitűzött feladatok (azok jegyzékének) átadása  folyamatosan naplót vezetnek  átadás-átvételi eljárás (átadás feltételei: befejezés + szerződésszerű felajánlás + elvonulás + birtokbavétel): jegyzőkönyvbe veszik a hiányosságokat stb.  1 év után utófelülvizsgálati eljárás Szerelési szerződés: technológiai szerelési munka elvégzése  átadás-átvétel: próbaüzemmel (30 nap): a vállalkozó biztosítja a szakszemélyzetet, ha a berendezés gyártása is a tevékenységéhez tartozik megrendelő: alapanyagok, műszerek stb. nyújtása Tervezési szerződés: műszaki-gazdasági tervező munka elvégzése: a tervet csak erre a célra használhatja fel a megrendelő ha a kivitelezés a terv átadását követő 3 éven belül történik: a kivitelezéskor kezdődik a terv szavatossági jogok elévülése / ha 3 év után kezdik: korszerűségi felülvizsgálat, esetleg újratervezés kell (újbóli díjért) Kutatási szerződés: kutatómunka végzése  a felek megállapodása esetén eredménytelenségnél is jár díj  rendelkezési jog: ha kiköti a megrendelő a rendelkezési jogát: ő rendelkezik vele (a vállalkozó csak belső használatra használhatja, nyilvánosságra nem hozhatja stb.) ha nem kötik ki a megrendelő rendelkezési jogát: a vállalkozó rendelkezik vele (és a megrendelő használhatja csak belső használatra stb.) alvállalkozó igénybevétele: csak a megrendelő hozzájárulásával Utazási szerződés: az utazási iroda kötelezettségei (különben: díjcsökkentés + kártérítés): utazás szervezése az út egyes állomásain való tartózkodás egyéb részszolgáltatások (szállás, étkezés stb.) nyújtása

Vállalkozási szerződés (minta) 1

Vállalkozási szerződés (minta) 2

Alvállalkozási szerződés (minta) 1

Alvállalkozási szerződés (minta) 2

A megbízás fő szabályai Fogalma: Ptk. 474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízó utasításai és érdekei szerint kell eljárni Ha a megbízás szerződéskötésre irányul: ennek alakisága a megbízásra is irányadó A megbízott személyesen köteles eljárni  3. személy igénybevétele: a felelősség eltérő szabályai: ha a megbízó hozzájárult / az ügy jellegéből következik: mintha maga járt volna el ha károsodás megóvása végett szükséges: kiválasztása, utasításokkal ellátása és ellenőrzése terében úgy kell eljárnia... ha nem volt joga igénybe venni: minden kárért felel, mely az igénybevétel nélkül nem következett volna be ha a megbízó jelölte ki a 3. személyt: nem felel a megbízott, ha utasításokkal ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el... Célszerűtlen, szakszerűtlen megbízói utasítás: figyelmeztetni kell rá  ha fenntartja: a megbízó viseli a károkat Tájékoztatási kötelezettség: tevékenységéről, az ügy állásáról a megbízó kérelmére / egyébként is: ha pl. 3. személy igénybevétele szükséges, a körülmények változása miatt az utasítást meg kell változtatni stb. ha nem tudja időben értesíteni a megbízót az utasítástól eltérésről: utána kell haladéktalanul értesíteni Díj: jár (kivéve: az ügy természete / a felek viszonya alapján ingyenes): akkor is jár, ha nem vezet eredményre (csökkenthető olyan arányban, amilyen arányban miatta nem járt sikerrel) idő előtti megszűnés: arányos rész jár utólag jár Elszámolás: a megbízás megszűnésekor  a 3. személlyel szembeni kötelezettségvállalás alól mentesíteni kell a megbízottat és a szükséges, hasznos költségeit megtéríteni  ezek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízottat a rábízott vagyontárgyakra

A megbízás megszűnése. A megbízás nélküli ügyvitel teljesítés valamelyik fél felmondja (ez a jog csak folyamatos megbízásnál korlátozható): megbízó: bármikor, azonnali hatállyal (de a kötelezettségekért helyt kell állnia) / megbízott: bármikor, de elég legyen az idő a helyettes kiválasztására (ez sem kell a megbízó súlyos szerződésszegése esetén)  ha alapos ok nélkül mondja fel: kártérítés (kivéve: ingyenes megbízás, ha elég volt a felmondási idő) fél halála (jogi személy jogutód nélküli megszűnése) a megbízó cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes / a megbízott cselekvőképtelen lesz a megbízás tárgytalanná vált Ha a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg (felmondás, halál, cselekvőképesség korlátozottsága): az új megbízóig (stb.) el kell látnia a megbízottnak a feladatokat A megbízás nélküli ügyvitel: Helyénvaló: (ilyenkor a megbízott jogai illetik meg) a másik érdeke és feltehető akarata szerint járt el (különösen: károsodástól óvja meg) életveszély, súlyosan fenyegető egyéb veszély, tartási kötelezettség teljesítése: a kötelezett akarata ellenére is Nem helyénvaló (vagy tudja, hogy idegen ügyet lát el): nem jár díjazás költségtérítés: a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint jár felel azokért a károkért, amelyek a beavatkozása nélkül nem következtek volna be

Szaktanácsadói megbízási szerződés (minta) 1

Szaktanácsadói megbízási szerződés (minta) 2

Könyvvizsgálói megbízási szerződés (minta)

A versenyjogi tilalmak A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján versenyjogi tilalmak: A tisztességtelen verseny tilalma A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (kartelltilalom) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése (fúziókontroll) Versenyjogi tilalmak az Európai Unióban: kartelltilalom a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma fúziókontroll

A tisztességtelen verseny és a gazdasági erőfölénnyel visszaélés tilalma A tisztességtelen verseny tilalma: a) tilos a versenytársak / fogyasztók törvényes érdekeit sérteni vagy veszélyeztetni, illetve az üzleti tisztaságot megsérteni b) tilos valótlan tény állításával (híreszteléssel, hamis színben feltüntetéssel) a versenytárs jó hírnevét / hitelképességét sérteni vagy veszélyeztetni c) tilos az üzleti titok tisztességtelen megszerzése, felhasználása, jogosulatlanul mással közlése / nyilvánosságra hozatala d) tilos mást felhívni, hogy 3. személlyel a gazdasági kapcsolatot felbontsa / ennek létrejöttét megakadályozza e) tilos a versenytárséhoz hasonló árujelzőt használni f) tilos a versenyeztetés (árverés, tőzsdei ügylet) tisztaságának megszegése A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: a) tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni  különösen: tisztességtelen vételi / eladási ár, más indokolatlan előny kikötése termelés (forgalmazás, fejlesztés) fogyasztó kárára való korlátozása indokolatlanul nem üzletik kapcsolatba lépni másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny céljából befolyásolni árut indokolatlanul a forgalomból kivonni, visszatartani (áremelés stb. céljából) árukapcsolás üzletfelek indokolatlan megkülönböztetése a versenytársak kiszorítása érdekében túlzottan alacsony árat alkalmazni a piacra lépés más módon való akadályozása versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzet teremtése b) gazdasági erőfölényben van: áruját helyettesítő más árut nem (csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel) lehet beszerezni az általa rendelt árut másnak nem (csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel) lehet eladni gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevője nélkül is folytathatja

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának és a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak a tilalma A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: a) tilos a fogyasztókat (megrendelő, vevő, felhasználó) megtéveszteni: áru ára, lényeges tulajdonsága körében való valótlan / megtévesztő tény állítása stb. a jogszabályi / szokásos követelményeknek való meg nem felelés (avagy szokásostól eltérő használati mód) elhallgatása áru értékesítésével forgalmazásával összefüggő, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése b) tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozni (pl. áru, ajánlat valós megítélésének, más áruval való összehasonlításnak a megnehezítése) A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (kartelltilalom): a) tilos a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását, torzítását célzó megállapodás  pl.: vételi és eladási árak, egyéb feltételek meghatározása előállítás, forgalmazás, fejlesztés, befektetés korlátozása (ellenőrzés alatt tartása) beszerzési források felosztásának, köztük való választásnak a korlátozása piac felosztása, értékesítés kizárása stb. versenyeztetési összejátszás piacra lépés akadályozása azonos értékű / jellegű ügyek tekintetében az üzletfelek megkülönböztetése a szerződéskötést a szerződés tárgyához nem tartozó kötelezettségtől teszik függővé b) nem esik korlátozás alá a csekély jelentőségű korlátozás (a felek üzleti részesedése a piacon 10 % alatti) egymástól függő vállalkozások (egyik a másikat / mindkettőt egy 3. vállalkozás irányítja) közötti korlátozás c) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyedi kérelem alapján mentesíthet a fenti korlátozások alól (gazdaságilag indokolt célból)  ezt később visszavonhatja

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és a vállalkozásrész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevő legalább két vállalkozás előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy a vállalkozásrésznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek a nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg