Polgári jog

A polgári jog fogalma A polgári jog azon jogszabályok összessége, amely a társadalom tagjainak vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Szabályozási módszer: - mellérendeltség - egyenjogúság

A polgári jog alapelvei Alapelvek: azon iránymutató eszmék, amelyek iránytűként szolgálnak a jogalkotónak, a jogalkalmazónak, a jogviszonyokat létesítő embereknek és szervezeteknek. Vannak nevesített alapelvek, és olyanok, amelyek nem említettek szó szerint, de áthatják az egész polgári jog rendszerét, a szemléletet tükrözik.

Alanyi jogok szabad gyakorlásának elve Igazságosság Jóhiszeműség és tisztesség elve Jóhiszemű: aki nem tud, és kellő körültekintés mellett sem tud a látszattal ellentétes valóságról Rosszhiszemű: aki tud, vagy kellő körültekintés tanúsítása mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes valóságról Tisztesség: nem elegendő a magatartás látszólagos jogszerűsége, erkölcsösnek is kell lennie Rendeltetésszerű joggyakorlás elve és a joggal való visszaélés tilalma Minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad gyakorolni, csak akkor számíthat törvényes elismerésre és védelemre Joggal való visszaélés: olyan tilalmazott magatartás, amikor a személy a valamely alanyi jogát mások rovására, ok nélküli zaklatására használja fel Együttműködés elve A feleknek egymás érdekeinek kölcsönös előmozdításával kell eljárniuk, az érdekütközések és a károsodások megelőzése céljából Egyes részterületeken érvényesülő elvek Visszterhesség elve Szerződési szabadság elve Tulajdon sérthetetlenségének elve Végintézkedési szabadság elve

A PTK szerkezete 1959. IV. tv Öt főrész és egy záró rész Bevezető rendelkezések Személyek joga Tulajdonjog Kötelmi jog Öröklési jog szabályai Záró rendelkezések

Személyi jog

A személy fogalma A személy fogalma arra ad magyarázatot, hogy kik lehetnek a polgári jogviszony alanyai. Személy: Természetes személy (ember) Jogi személy (vállalat, szövetkezet, kft, egyesület, állam…) A személyeknek jogképességük van.

A jogképesség fogalma Az embernek és a jogi személynek az a képessége, hogy a polgári jogviszony alanya lehet. (jogok és kötelességek alanya lehet) Bizonyos eseten a jogképességhez egyéb más feltételek is szükségesek. A jogi személy jogképessége az emberéhez képest korlátozott, mert csak azokra a jogokra és kötelezettségekre terjed ki, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez köthetők.

A cselekvőképesség fogalma Cselekvőképessége csak az embernek van. Jelentése: az ember saját akarat-elhatározásából, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Egyben szerződőképességet s jelent A cselekvőképesség feltételezi az ember belátási képességének épségét is (nagykorú ember képes ügyei vitelére)

Belátási képességet kizárhatja, korlátozhatja: Elmebeli állapot Szellemi fogyatékosság Kórós szenvedély A cselekvőképesség nem jelent automatikusan szerzőképességet is!

Az ember mint jogalany - jogképesség ÁLTALÁNOS, EGYENLŐ, FELTÉTLEN Általános: minden élő ember jogképes a születésétől a haláláig Feltételen: minden embert megillet a jogképesség, azt feltételhez kötni nem lehet Egyenlő: bármilyen vonatkozásban (életkor, nem, nemzetiség, vallás…)

A jogképesség nem alanyi jog, ezért róla lemondani nem lehet, az arról lemondó szerződés semmis. Kezdete: élve születés befejeződése Vége: halál (agyhalál) Feltételes jogképesség: méhmagzat (ha élve születik, akkor a fogamzás időpontjától – születéstől visszaszámolt 300 nap – jogképes)

Az ember mint jogalany - cselekvőképesség Általános szabály: minden ember cselekvőképes,kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza. Életkor alapján: Cselekvőképtelen: 14 év alattiak Korlátozottan cselekvőképes: 14 – 18 év közötti Cselekvőképes: 18 év feletti A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelenek ügyeiben a törvényes képviselőjük (szülő, gyám, gondnok) jár el. Nagykorút bíróság ítéletével korlátozottan cselekvőképesnek, vagy cselekvőképtelennek nyilváníthat

A személyiségi jogok polgári jogi védelme Az embernek személyisége van, ezért a személyiségi jogok rendkívül összetettek. A személyiségi jogok vannak a legszorosabb kapcsolatban az emberi jogokkal. Kapcsolat: - emberi jogi egyezmények - Alkotmány XII. fejezete - polgári jogi alapelvek

Személyiségi jogok sérelmének esetei Emberek hátrányos megkülönböztetése nem, nemzetiség, bőrszín, felekezet, meggyőződés, nem hovatartozás… miatt Személyes szabadság korlátozásának tilalma Lakóhely, tartózkodási hely, munkahely szabad megválasztásának joga Nyomós közérdekből korlátozható (arányosság, szükséges mérték) Jogellenes korlátozása sok bűncselekmény tényállási eleme Az élet, testi épség, egészség megsértésének tilalma Névvédelem A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme Jó hírnév: társadalmi, közéleti, gazdasági ismertséget, elfogadottságot jelent, amely a személyre nézve kedvező. A becsület: az egyéni értékek elismerését jelenti a társadalom részéről

A képmás és a hangfelvétel védelme Nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (de, közszereplő, vagy tömegfelvétel) Titokvédelem az emberek szűk köre előtt ismert adat, információ, amelynek egy zárt körből való kikerülése sérti az adott személy érdekét. A titokkal rendelkezni jogosult személy dönthet a titoknyilvánosságra hozataláról. (levéltitok, magántitok – orvosi, ügyvédi, adó-, banktitok -, üzemi, üzleti. A magánlakás védelme Mindig valamely ingatlan tulajdoni vagy birtokviszonyaihoz kapcsolódik. Nyomós közérdekből korlátozható.

A személyiségvédelem polgári jogi eszközei A jogsértés tényének bírósági megállapítása A jogsértés abbahagyására és a jogsértéstől való eltiltásra kötelezés Elégtétel adására kötelezés A sérelmes helyzet megszüntetésére, helyreállítására, megsemmisítésére kötelezés Kártérítés Bírság

Tulajdonjog

A tulajdon fogalma és jelentősége Az állam a jog eszközeivel mindenkivel szemben védelemben részesíti a tulajdont. A tulajdonjog a polgári jog kiemelkedő jogintézménye. Alapvetően szabályozza a vagyoni viszonyokat. (egyéb, más járulékos jogintézmények nincsenek nélküle)

A tulajdonjog alanya A tulajdonjog tárgya Alanya: a tulajdonos Bármilyen ember és jogi személy lehet, mivel a személyek jogképessége magában foglalja a tulajdonosi képességeket is. Tárgya: a dolog Mi a dolog? Fogalmát a PTK nem határozza meg, csak annyit mond: minden birtokba vehető dolog tulajdon tárgya lehet. Birtokba vehető minden, ami emberi uralom alá hajtható, megfogható, testi jellegű, és az ember számára elfogyasztható.

Dolog csoportosítása: többféleképpen lehet

A tulajdonjogviszony tartalma Jogok és kötelezettségek összessége alkotja. Jogosultságok: Birtoklás, birtokvédelem Használat, hasznok szedése rendelkezés Kötelezettségek: Teher- és kárveszélyviselés Szükséghelyzetben az okozott kár tűrése

Birtokjog

A birtok fogalma és fajai Fogalmát a PTK nem határozza meg. Lényege: tényleges hatalom egy dolog felett. Tulajdonos: „A dolog az enyém, megillet a rendelkezési jog” Birtokos: „A dolog nálam van.” Birtokos: akinél a dolog van, aki a dolgot magához veszi, vagy más módon hatalmába keríti.

A birtok fajtái Saját – idegen Törvényes – törvénytelen Saját: aki a dolgot sajátjaként tartja birtokában (pl. tulajdonos, tolvaj) Idegen: ha a birtoklás más személy engedélyén múlik (pl. bérlő, záloghitelező) Törvényes – törvénytelen Törvényes birtokos: érvényes jogcíme van a birtoklásra (pl. tulajdonos, bérlő) Törvénytelen birtokos: akinek nincs érvényes jogcíme a birtoklásra (pl. tolvaj, önkéntes lakásfoglaló) Jóhiszemű: aki alapos okkal hiszi azt, hogy a birtokláshoz érvényes jogcíme van Rosszhiszemű: aki leve tudja, hogy a birtokláshoz nincs érvényes jogcíme

A birtok megszerzése és megszűnése Megszerzés: a dolog feletti tényleges hatalom megszerzése Közvetlenül Jelképes átadással Megszűnés: a tényleges hatalom megszűnésével

A birtokvédelem eszközei Hatósági úton történő birtokvédelem útjai: 1. sommás vagy egyszerű - a birtoklás tényén alapszik - nem foglalkozik a birtoklás jogcímével - gyors jogi segítségnyújtás eszköze -jegyző, 3 nap 2. rendes - a birtokláshoz való jogon alapszik - azt kell bizonyítani, hogy erősebb joga van a birtokláshoz, mint annak, aki őt a birtoklásban zavarta

A birtokvédelem eszközei: 1. birtokvédelem igazgatási úton (egyszerű, jegyzői) 2. birtokvédelem bírói úton (rendes birtokvédelem) 3. birtokvédelem önhatalommal Mindhárom eszköz a tilos önhatalommal szemben nyújt védelmet. Tilos önhatalom: ha valaki a birtokost a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztja, vagy a dolog birtoklásában zavarja. Birtokháborítás tehát: A birtoktól való megfosztást és a birtoklásban zavarást együttesen.

Birtokháborító: akinek a magatartása a tilos önhatalmat megvalósítja. Főszabály: a birtokost mindenkivel szemben megilleti a birtokvédelem (kivéve akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte).

Birtokvédelem önhatalommal (jogos önhatalom) A jogrend általában tiltja az önbíráskodást, és elvárja, hogy az emberek jogikat törvényes úton érvényesítsék. (=főszabály) kivétel lehetséges: 1. Birtok ellen irányuló támadás elhárítására A támadás kevesebb, mint a birtokháborítás A birtokos akár erőszakkal is meghiúsíthatja a támadást 2. a dolog önsegéllyel való visszaszerzésére is irányulhat Csak akkor van helye, ha a bírói vagy igazgatási út igénybevételével járó időveszteség a az eredményes birtokvédelmet meghiúsítaná.

Birtokvédelem igazgatási úton Eldöntésére a jegyzőnek van hatásköre Ha birtoklás jogcíme nem vitás, és a birtokháborítástól kevesebb mint egy év telt el A kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy birtokos volt, valamint, hogy a birtoklásában zavarták A jegyző helyreállítja az eredeti állapotot: A birtoksértőt e magatartástól eltiltja Kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a védelemért folyamodó nem jogosult a birtoklásra Vagy a birtoklása megzavarását köteles volt eltűrni Határoz a költségek kérdésében is 3 napon belül végrehajtandó a határozata (akkor is, ha a végrehajtást sérelmesnek tartó fél a bírósághoz fordul)

A bíróság a birtoklás jogcíme alapján dönt Esetei: Birtokper A bíróság a birtoklás jogcíme alapján dönt Esetei: Ha a birtokháborítás óta több mint egy év eltelt Ha a birtokos birtokláshoz való jogcíme eleve vitás Ha valamelyik fél a jegyző határozatát sérelmesnek tartja

A felelős őrzés Ha valaki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles lenne. Az őrzőhöz úgy kerül a dolog, hogy annak őrzéséről előre nem állapodtak meg a jogosultak.

Jellemzők: Mindig más ember érdekében történik Az őrzés átmeneti, rövid ideig tart Az őrzés ideje alatt az őrző a dolgot nem használhatja, csak abban az esetben, ha az a dolog fenntartásához szükséges Ha a tilalom ellenére mégis használja a dolgot, felel mindazon károkért, amely anélkül nem következett volna be Jogosult azon költségei megtérítésére, amelyek az őrzéshez szükségesek voltak A dolgot a költségei megtérítéséig visszatarthatja

Kötelmi jog

A szerződés fogalma Két vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata valamely joghatás létrehozására. Szerződést a polgári jog bármely alanya köthet.

A szerződés alanyai Felek: JOGOSULT (aki a szolgáltatást követelheti) KÖTELEZETT (valamely szolgáltatással tartozik) Egyenrangúak Mellérendelt jogviszony

A szerződés létrejötte A felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata alapján. Szükséges a lényeges kérdésekben megegyezniük, és Bármelyik fél által lényegesnek tartott kérdésekben is megállapodniuk. Nem kell a feleknek olyan kérdésekben megállapodniuk, amelyet jogszabály rendez.

A szerződés tartalma Szerződési szabadság: a felek a szerződés tartalmát szabadon határozzák meg, de Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, és az is, amely jó erkölcsbe ütközik.

A szerződés alakisága Egyes esetekben bizonyos alaki feltételeknek teljesülniük kell. Szóban akkor köthető, ha a törvény nem ír elő kötelező írásbeliséget. A ráutaló magatartással kötött szerződéseket sem kötelező írásba foglalni. Vannak olyan szerződések, amelyek kizárólag írásban érvényesek.

Az írásos szerződéseknél az alakiság megsértésével kötött szerződések érvénytelenek.

A szerződésszegés fogalma Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. Esetcsoportok: Kötelezetti késedelem Jogosulti késedelm Hibás teljesítés

Kötelezetti késedelem Ha a szerződésben magállapított vagy kétségtelenül megállapítható határidő eredménytelenül eltelt, vagy a kötelezett a kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. Jogkövetkezmények: - a jogosult változatlanul követelheti a teljesítést - a jogosultat megilleti az elállás joga, ha a szerződés teljesítése többé nem áll érdekében és azt bizonyítani tudja - a kötelezett kártérítéssel tartozik, ha a jogosultat kár is érte, és a kár a kötelezett felróható magatartásából adódott

Jogosulti késedelem A jogosulti késedelem akkor áll be, ha a jogosult a kötelezett szerződésszerűen felajánlott teljesítését nem fogadja el. Jogkövetkezmények: - függetlenül a késedelme kimentésétől köteles a kötelezett felelős őrzésből eredő költségeit megtéríteni - viseli a dolog megsérülésének, elvesztésének, megrongálódásának, elpusztulásának veszélyét - teljes kártérítéssel tartozik a kötelezettnek, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható - kizárja vagy megszünteti a kötelezett egyidejű késedelmét

Hibás teljesítés (szavatosság) A teljesítés szerződésszerű (hibátlan), ha: A szolgáltatás tárgya alkalmas a rendeltetésszerű használatra, a szerződésben kikötött vagy a kötelezett által ismert célnak megfelel A kötelezett hibásan teljesít, ha h a dolog nem felel meg teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak Szavatossági igények:

Szavatossági igények: A jogosult választása szerint kérhet: Kijavítást vagy árleszállítást Kérheti a dolog kicserélését is Elállhat a szerződéstől (érdekmúlás esetén), különösen, ha a hiba nem javítható ki

Megbízás nélküli ügyvitel Olyan magatartás kifejtése más személy javára, aki erre nem adott megbízást. Ptk: „aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy, arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint annak érdeke és feltehető akarata megkívánja akinek javára beavatkozott”.

Tehát: Még nincs szerződés (függő jogi helyzet) 1. az ügy urának utólagos jóváhagyásával szerződéssé alakul, ekkor a megbízás szabályai érvényesülnek 2. jóváhagyás hiányában az eljáró személy álképviselő lesz

Megbízás nélküli ügyvivő jogi helyzete Az ügyvivő - köteles haladéktalanul értesíteni azt a személyt akinek az ügyében beavatkozott. - köteles továbbá gondos és szakszerű ügyellátást tanúsítani Helyénvaló beavatkozás: - megbízott jogállása illeti meg - költségtérítésre igényt tarthat - díjazás illeti meg Nem helyénvaló beavatkozás: - díjazásra nem tarthat igényt

A polgári jogi felelősség

Funkció A jogellenes magatartás kielégítéséről való gondoskodás, amelynek egyik lehetséges eszköze a kártérítés. Elemek: Jogellenes magatartás Kár Okozati összefüggés a magatartással NEM szükségszerű elem a felróhatóság!!!

Jogellenes magatartás A felelősség szempontjából minden károkozás, ami nem minősül jogszerűnek, amit a jogszabály kifejezetten nem enged meg jogellenes. Jogellenességet kizáró körülmények: Jogos védelem Szükséghelyzet A károsult beleegyezése

A károkozó magatartás lehet: Tevőleges (aktív) Nem tevés (passzív)

Kár Legáltalánosabb értelemben minden olyan hátrány, amely valakit valamilyen károsító esemény folytán személyében vagy vagyonában ér. Lehet: Vagyoni Nem vagyoni

A kár elemei: A felmerült, tényleges kár Indokolt költég(ek) A károsult vagyonában beállt értékcsökkenés Azzal az értékkel egyenlő, amelytől a károsult a dolog elpusztulása, megsérülése, vagy elvesztése, megrongálódása folytán elesett Indokolt költég(ek) A vagyoni és nem vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költség, amely szintén csökkenti a károsult vagyonát Elmaradt haszon Az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nem következett volna be

Okozati összefüggés Megállapítható, ha a jogellenes magatartás nélkül a kár nem következett volna be, A jogellenes magatartást a cselekvőnek vagy a mulasztónak a terhére lehet róni, továbbá A jogsértő magatartást szankció alkalmazásával befolyásolni lehet

Felróhatóság objektív szemlélet: PTK: „aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni” A vétőképesség a felelősségre vonás megállapíthatóságának feltétele. Alapja a belátási képesség, de nem azonos a cselekvőképességgel. Szubjektív elem: PTK: „mentesül a felelősségre vonás alól, ha bizonyítja, hogy a kár elhárítása érdekében úgy árt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Speciális felelősségi alakzatok Alkalmazott (szövetkezeti tag): Ha az alkalmazott a munkaviszonyával kapcsolatosan harmadik személynek kárt okoz, akkor a jogosulttal szemben a munkáltató felelős. A felelősségi szabályok akkor alkalmazhatók, ha a károkozó alkalmazottja a munkáltatónak, és károkozás a munkaviszonnyal összefüggésben történt

Felelősség a megbízott károkozásáért A megbízó a megbízottal közösen felel. A megbízó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában , utasításokkal való ellátásában, felügyeletében mulasztás nem terheli.