Kötelmi jog III. - ált. rész folyt., különös rész – hétfői kurzus Összeállította: Jójárt Eszter

Kötelmi jog, általános rész folytatás; áttekintés Elévülés Beszámítás Kárfelelősség A vagyoni kár fogalma

Elévülés 1. Lényege: az igény érvényesítésének bírói kikényszeríthetőségét szünteti meg azért, mert a jog vélelmezi, hogy a jogosult amiatt nem érvényesítette az igényét, mert már nem fűződik hozzá érdeke. Kezdete: a követelelés esedékessé válása. Ideje általában 5 év. Perben, kifogásként (azaz külön hivatkozni kell rá) érvényesül.

Elévülés 2. Nyugvás: ha a jogosult igényét menthető okból nem érvényesítette (pl. kóma, háború, árvíz stb.), akkor nyugszik az elévülés; ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elévülés ideje meghosszabbodik egyéves, vagy annál rövidebb határidőnél három hónappal, egyévesnél hosszabb határidőnél pedig egy évvel.

Elévülés 3. Megszakadás: ha a jogosult az alábbi módok valamelyikén jelzi, hogy mégis érdeke fűződik az igényérvényesítéshez, akkor az elévülés megszakad, és újból kezdődik: a követelés teljesítésére való írásbeli felszólítás; a követelés bírósági úton való érvényesítése; a követelés megegyezéssel történő módosítása; egyezség; tartozáselismerés a kötelezett részéről; a kötelezett értesítése az engedményezésről.

Beszámítás Egynemű (pénzben kifejezhető értékű) és lejárt (esedékes) követelések esetén van helye. Elévült követelés is beszámítható, ha a szembenálló követeléssel van közös (el nem évült) létszakaszuk. Kifogás útján érvényesíthető, a beszámítás erejéig megszűnési ok.

A szerződésszegésért és a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség feltételei Jogellenes magatartás Kár mint eredmény Okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között Felróhatóság (vétkesség). A fenti feltételek együttesek! És feltétel még a károsult oldalán az önhiba és a károsulti közrehatás kizártsága.

A vagyoni kár elemei Teljes kártérítés elve, kompenzáció mint elsődleges cél. A kár lehet vagyoni és nemvagyoni (utóbbi nem is igazán kár). A vagyoni kár elemei: a vagyonban beállott tényleges értékcsökkenés, az elmaradt haszon, a kárelhárítás, kárenyhítés körében felmerült költségek.

Kötelmi jog, különös rész; áttekintés Különös rész fogalma és szerződéstipizálás Adásvételi szerződés /engedményezés; faktoring/ Csere Szállítási szerződés Közüzemi szerződés

A különös rész fogalma A polgári jog és a Polgári Törvénykönyv azon része, amely az egyes, nevesített és tipikus szerződések – többnyire diszpozitív – szabályait tartalmazza; illetve azok az atipikus (vegyes és nevesítetlen) szerződések, amelyekre szintén a tipikus szerződések speciális szabályait lehet valamiképpen alkalmazni. Az egyes szerződések szabályainak forrásai tehát: maga a konkrét, egyedi szerződés, mögöttesen a szerződési jog különös szabályai, továbbá a szerződési (kötelmi) jog általános szabályai és végül a polgári jog alapelvei.

A szerződések tipizálása 1. Tipikus és atipikus szerződések Tipikus: Ptk. által kiemelt, a kötelmi jog különös részében szereplő, alapvető, jól szabályozható, elkülöníthető, nevesített szerződéstípusok. Atipikus: Vegyes szerződés Nevesítetlen szerződés Szerződési szabadság→ típusszabadság

A szerződések tipizálása 2. A nevesített szerződéstípusok legalapvetőbb csoportosítása a főszolgáltatás szerint: adási (dare) vagy tulajdonátruházó típusú szerződések/kötelmek, pl.: adásvétel, csere ... tevékenységkifejtő kötelmek: facere (alcsoportjai: eredménykötelem pl. vállalkozás; gondossági kötelem pl. megbízás)‏ használati kötelmek (non facere): pl. bérlet helytállási kötelmek (praestare): pl. biztosítás bank- és hitelviszonyok: pl. hitel, pénzkölcsön... társasági, ill. „organizációs” szerződések

Az adásvételi szerződés 1. A tulajdon(jog) átruházására irányuló, adási típusú szerződés. Alanyai: polgári jogi jogalanyiság általános szabályai szerint bármely jogképes személy (eladó-vevő). Közvetlen tárgya: a felek főkötelezettségeit leíró magatartás, azaz a tulajdonjog átruházása és a dolog birtokba adása (eladó) a vételár megfizetése és a dolog átvétele fejében (vevő). Közvetett tárgya: forgalomképes ingó vagy ingatlan dolog, illetve kft. üzletrésze. Dolog = birtokba vehető testi tárgy; pénz és értékpapír; dolog módjára hasznosítható természeti erőforrás. Üzletrész nem dolog!, de a társasági törvény értelmében eszmei dologként adásvétel tárgya lehet! Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén alaki követelmény az írásbeliség (érvényességi kellék).

Az adásvételi szerződés 2. Tulajdonjog átruházásának két eleme: érvényes+hatályos szerződés és átadás (ingatlanoknál az átadásnak a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése felel meg). Átadás hiányában nem száll át a tulajdonjog! Reményvétel (nem lehetetlen szerződés!)‏ Kellék- és jogszavatosság, tájékoztatási kötelezettség kiemelt szerepe. Tulajdonjog-fenntartás: írásban, biztosítéki jelleg részletvételnél, birtokosi és tulajdonosi pozíció elválása, legfeljebb a teljes vételár kifizetéséig, kárveszély viselése a vevőnél! Adásvétel különös nemei: megtekintésre vagy próbára vétel minta szerinti vétel elővásárlási jog visszavásárlási jog vételi jog.

* Ismétlés: Kellékszavatosság Egyedileg (esetleg zártfajúan) meghatározott szolgáltatás fizikai kellékeiért fennálló objektív felelősség (nincs felróhatósági kimentés!)‏ A jogosult követelhet (sortartás!, költségkímélés!, jelentéktelen hiba: nincs elállás, facultas alternativa): - kijavítást vagy kicserélést; - árleszállítást vagy elállást.

Jogszavatosság Fogalma: kimentést nem tűrő felelősség azért, hogy a szolgáltatás tárgyára 3. személynek nem áll fenn olyan joga, ami a jogosult érdekét veszélyezteti, sérti, vagy kizárja Adásvétel, bérlet (jogosulti) Igények: Jog megszerzését akadályozó hibánál: Felhívás akadálymegszüntetésre v. biztosítékadásra Elállás és teljes kár megtérítésének vagy a szerz.kötésből eredő károknak a követelése Jog korlátozott megszerzése Felhívás tehermentesítésre, vagy maga tehermentesít Ezek hiányában: elállás+kártérítés követelése vagy a teher átvállalása fejében árleszállítás követelése *

Az adásvételi szerződés 3. - elővásárlási jog Elővásárlási jog jogszabályon vagy írásbeli szerződésen alapulhat; a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésest; főszabály szerint forgalomképtelen és örökölhetetlen jog az elővásárlási jog. Lényege: a partnerválasztás szabadságának korlátja, mivel (mindenki előtt) az elővásárlási jog jogosultja egyoldalú jognyilatkozat tételével jogosult a dolgot megvenni, amennyiben azt a tulajdonos el kívánja adni. Életszerű példák: társasházi külön tulajdont képező ingatlan tulajdonjogának átruházása, vagy egy kft. üzletrészének, vagy rt. részvényeinek az adásvétellel történő átruházása körében.

Elővásárlási jog 2. Elővásárlási jog alapján az elővásárlási jogot engedő fél az adott dolog eladásakor köteles először az elővásárlásra jogosulttal közölni a teljes ajánlatot. Az adásvétel a jogosult elfogadó nyilatkozatával létrejön. Elfogadás hiányában azonos, vagy az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett lehet értékesíteni a dolgot. Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés relatíve hatálytalan. A bíróságtól kérhető az adásvételi szerződés létrejöttének megállapítása az eladó és a sértett jogosult között a jogosult elfogadó nyilatkozata alapján. Elővásárlási jog csak adásvételi szerződésnél képzelhető el! Elővásárlási jog dologi (itt a nem-gyakorlás nem szünteti meg a jogot) és kötelmi hatályú is lehet. Ingatlanoknál a dologi hatályt az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés konstituálja.

Visszavásárlási jog Lényege: Az eredeti adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba foglalható olyan egyoldalú jog, amelynek értelmében az eredeti adásvételi szerződés vevőjétől meghatározott időtartamon belül az eredeti eladó a dolgot visszavásárolhatja. Itt tehát egyoldalú jognyilatkozattal jön létre a szerződés. Általában biztosítéki cél, funkció. Legfeljebb öt (5) évre köthető ki. A visszavásárlási ár, a felek ellenkező megállapodásának hiányában, megegyezik az eladási árral. Korrekció: ráfordítás-értékcsökkenés összege. Az eredeti vevő (a visszavásárlás szempontjából eladó) felel a visszavásárlási jog meghiúsításáért, illetve csorbításáért. A visszavásárlási jogra egyebekben az elővásárlási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Vételi jog (opció) Lényege: olyan írásbeli megállapodásban a dolog és a vételár megjelölésével kiköthető jog, amelynek értelmében a vételi jog jogosultja a dolog tulajdonosától a vételi jog gyakorlásával a dolgot megvásárolhatja. Itt is egyoldalú jog gyakorlása hozza létre az adásvételi szerződést. Kiköthető határozott és határozatlan időre. A határozott idő legfeljebb 5 év lehet. A határozatlan időre kikötött vételi jog, ha nem gyakorolják, 6 hónap elteltével megszűnik. Bírói mentesítés lehetősége a tulajdonos körülményeiben beállott lényeges változás folytán. (calusula rebus sic stantibus) Egyebekben a visszavásárlási jog, s utóbbi folytán az elővásárlási jog szabályai megfelelően alkalmazandóak.

Vázlatos kitérő: engedményezés, faktoring Engedményezési szerződés lényege: követelés (nem dolog, hanem relatív, konkrét adóssal szemben fennálló jog) átruházása ellenérték fejében, amely a jogosult személyében történő alanyváltozást, jogutódlást eredményez. Felek általi szerződésmódosítás, mely alanyváltozással jár. Engedményező (eredeti jogosult) – engedményes (új jogosult) – kötelezett. Faktoring, faktorálás: követelések tömeges engedményezése ellenérték fejében. (vö. követelésbehajtó cégekkel). (Tartozásátvállalás: kötelezetti pozícióban bekövetkező alanyváltozás.)

Csere Szerződés lényege: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása; dolog tulajdonjogának átruházása dolog tulajdonjoga ellenében. Felek: mindkét fél egyaránt eladó és vevő a másik fél szolgáltatásával szemben. Mögöttesen az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Szállítási szerződés 1. Lényege: speciális, ún. halasztott (idejű) adásvétel. Tömegcikkek/áruk (fajlagos, ill. zártfajú dolog) átruházása a szerződéskötéshez képest későbbi időpontban (vállalkozási elem is inkorporált, de nem egyedi a szolgáltatás, hanem tömeges.) Felek: gazdálkodó szervezetek; megrendelő-szállító Lényeges elemek: közvetett dolog+ellenérték+teljesítés ideje. Megrendelő bánatpénz ellenében a szerződéstől bármikor elállhat (visszamenőleges hatály). Adásvételtől nehéz elhatárolni ma már.

Szállítási szerződés 2. Szokás, szabvány, műszaki feltétel alkalmazása gyakori a szolgáltatás tárgyának (minőség, mennyiség, szolgáltatási mód, kifogásolás) a meghatározásánál. Eltérő szokás hiányában csomagolva és mérlegelve történik az áru átadása. Minőségmegvizsgálás helye: megrendelő telephelye, ideje: haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított 8 nap alatt megkezdeni, ehhez igazodó szavatossági igény Fuvarozó közbejöttével történő teljesítés (fuvarozó mint teljesítési segéd; fokozott jelentősége van az értesítési kötelezettségnek, regressz igény: szállító a fuvarozóval szembeni kárigényét addig érvényesítheti, ameddig a megrendelőnek helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minőségmegvizsgálási kötelezettségét teljesítette.)

Közüzemi szerződés Közszolgáltatásra irányuló adási típusú szerződés (bár vállalkozási elem itt is megjelenik, mégis a tárgy speciális szerződéssé teszi.) A szerződés tárgya: közszolgáltatás, így pl.: víz, gáz, villamos energia, folyamatos és biztonságos nyújtása a felhasználó igényeinek megfelelően időszakos díjszolgáltatás ellenében. Felek: szolgáltató és felhasználó. Szolgáltató szerződéskötési kötelezettsége: jogszabály alapján a szolgáltatás igénybevételével a szerződés létrejön (szerződési szabadság alapvető korlátja). Szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, a szerződés egyoldalú felmondása a szolgáltató részéről csak jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén lehetséges. (pl. díjfizetés elmulasztása: kivéve ivóvíznél, háborús helyzet, vezetékrendszer karbantartása…)