A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK

A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSÉNEK HATÁSA: A TELJESÍTÉSI KÉSZSÉG ERŐSÍTÉSE 1. A polgári jog általános szerződésszegési szankcióihoz (pl. szavatosság, kártérítési felelősség) további szankciókat kapcsol be. pl. a foglalót adónak felróható meghiúsulás esetén elveszik a foglaló késedelem esetén késedelmi kötbért kell fizetni akkor is, ha nincs bizonyítható kár 2. Bizonyítási oldalról erősíti a jogosulti pozíciót, javítja perbeli helyzetét a tartozáselismerés vitathatatlanná teszi a követelés fennálltát a foglaló adása bizonyítja a szerződés létrejöttét

A SZERZŐDÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK HATÁSA: A TELJESÍTŐKÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE A jogosult szerződési érdekét biztosíték adásával, fedezet nyújtásával védik. dologi biztosítékkal: pl. zálogjog személyi biztosítékkal: pl. kezesség

A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE BIZTOSÍTÁSA (JÁRULÉKOSSÁG!!!) foglaló (243-245.§) kötbér (246-247.§) jogvesztés kikötése (250.§) tartozáselismerés (242.§) jótállás (248. §) 1. Dologi biztosíték zálogjog (251-269.§) óvadék (270-271/A§) fedezetlekötés bankszámlán 2. Személyi biztosíték kezesség (272-276.§) bankgarancia (249.§)

A FOGLALÓ FOGALMA ≠ ELŐLEG a szerződés megkötésekor, a szerződés megkötésének jeléül és a szerződés biztosítékául átadott pénzösszeg vagy más dolog. A rendeltetésnek a szerződésből kétségtelenül ki kell tűnni! ≠ ELŐLEG

ÉRVÉNYES LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELEI a szerződéskötéskori tényleges átadás szükséges, érvényes, állami úton kikényszeríthető szerződést feltételez

A FOGLALÓ JOGHATÁSAI átadása a szerződés létrejöttére utal (azt kell bizonyítani, hogy ennek ellenére nem jött létre a szerződés) biztosítékul szolgál a teljesítés felróható meghiúsulása esetére (elvész, vagy kétszerese jár vissza) kártérítési átalány: a foglaló mértékéig nem kell a kárt bizonyítani a teljesítés megtagadása esetén a foglaló veszni hagyása sem mentesít a teljesítés kötelezettsége alól

A FOGLALÓ MÉRTÉKE A Ptk. nem határoz meg konkrét határokat Korlát: a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti, de a Ptk. nem tartalmazza azokat a szempontokat sem, amelyeket mérséklésekor a bíróságnak figyelembe kell vennie. Bírósági gyakorlat (BH1996. 599): elsősorban a foglaló összegét kell figyelembe venni, és vizsgálni kell ennek a szerződés szerinti szolgáltatáshoz viszonyított arányát a feleknek a szerződés megkötéséhez és fenntartásához fűződő érdekét, valamint a teljesítés meghiúsulásának okát és körülményeit.

A KÖTBÉR FOGALMA, SAJÁTOSSÁGAI A szerződés kötelezettnek felróható nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére írásban kikötött pénzösszeg. csak a szerződés megszegése után szolgáltatják, bármely szerződésszegést szankcionálhat, kártérítési átalány szerepe van (nem kell bizonyítani a kárt, kár hiányában is követelhető), járulékosság: érvényes, hatályos, állami úton kikényszeríthető szerződést feltételez kiköthető fix összegben, vagy a szolgáltatás értékének százalékába

A KÖTBÉR EGYÉB SZABÁLYAI a jogosult érvényesítheti a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is, a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette. a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja, a késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól, a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti, a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni, bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni kötbér után kamat kikötése semmis.

A JOGVESZTÉS KIKÖTÉSE A felek írásbeli megállapodása arról, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződésalapján megilletné. Tipikus esete: a részletfizetési kedvezmény megvonása részletvételnél. A bíróság a joghátrányt mérsékelheti, a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná. Értékelni kell, hogy a szerződésszegésnek mi volt az oka, a kötelezett terhére mennyiben felróható a szerződésszegés, milyen egyéb körülmény hatott közre annak bekövetkeztében, illetve jelentősége van annak is, hogy a jogosultat a szerződésszegés következtében milyen hátrány érte.

A TARTOZÁSELISMERÉS Ptk. 242. § A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy -tartozása nem áll fenn, -bírósági úton nem érvényesíthető, vagy -a szerződés érvénytelen. A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

A JÓTÁLLÁS Ptk. 248.§ Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.

A SZERZŐDÉS BIZTOSÍTÁSA; A FEDEZET VÉDELME 1. Dologi biztosíték zálogjog (251-269.§) óvadék (270-271/A§) (fedezetlekötés bankszámlán) 2. Személyi biztosíték kezesség (272-276.§) bankgarancia (249.§)

A ZÁLOGJOGRÓL ÁLTALÁBAN KÖZÖS SZABÁLYOK

A ZÁLOGJOG FOGALMA A zálogjog alapján a jogosult a záloggal terhelt vagyontárgyból - abszolút hatállyal és - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

A ZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTHATÓ KÖVETELÉS pénzben meghatározott vagy meghatározható, bírósági úton érvényesíthető, tipikusan már fennálló, de akár jövőbeni vagy feltételes, általában polgári jogi (kötelmi) követelés (de lehet közjogi tartozás biztosítéka is)

A ZÁLOGJOG JÁRULÉKOSSÁGA érvényes, fennálló, bírósági úton érvényesíthető (alap)követelést feltételez a felelősség terjedelme ehhez igazodik, (de kiterjed a kamatokra, az igényérvényesítés költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is) a követelés átszállásával a zálogjog is átszáll a zálogjog csak a követeléssel együtt ruházható át (törvény eltérően rendelkezhet) ha a követelés megszűnik, a zálogjog is megszűnik

A ZÁLOGJOG TÁRGYA minden birtokba vehető dolog (ingatlan és ingó egyaránt) átruházható jog (pl. a szabadalmas vagyoni jogai) vagy követelés (pl. harmadik személy pénztartozása) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona, mint egész, vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető része

A ZÁLOGTÁRGY HASZNAI ÉS A ZÁLOGJOG TERJEDELME a zálogtárgy hasznaira akkor, ha a felek így állapodnak meg ha a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában (azaz jelzálog esetén), a zálogjog nem terjed ki az elvált termésre az elvált termésre is kiterjed, ha a zálogtárgyat már a termés elválása előtt végrehajtás alá vonták.

EGY KÖVETELÉS-TÖBB ZÁLOGTÁRGY-TÖBB TULAJDONOS Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál (egyetemleges zálogjog). Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak (és jogviszonyukból más nem következik), egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. (Akinek terhére ezt az arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti.)

A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE SZERZŐDÉS Mindig írásban!!! (egyes fajtáknál közjegyzői okirat) JOGSZABÁLY (pl. fuvarozó, vállalkozó törvényes zálogjoga, az MNB-ről szóló tv.62. § (1) Az MNB-t jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg). BÍRÓSÁGI VAGY (jogszabályi rendelkezés alapján) MÁS HATÓSÁGI HATÁROZAT (végrehajtást elrendelő adóhatósági határozat)

A BIZTOSÍTOTT JOGVISZONY ÉS A ZÁLOGJOGVISZONY, HA A SZEMÉLYES ÉS A DOLOGI ADÓS AZONOS ZÁLOGJOGOSULT (záloghitelező) kielégítési jog a zálogtárgyra nézve ZÁLOGKÖTELEZETT dologi kötelezett (dologi adós) TŰRÉSI KÖTELEZETTSÉG zálogjogviszony A B alapjogviszony (pl. kölcsön) JOGOSULT (HITELEZŐ) A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETELÉSE SZEMÉLYES KÖTELEZETT (ADÓS) AKTÍV MAGATARTÁS

…, HA A SZEMÉLYES ÉS DOLOGI ADÓS KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLY - a zálogtárgyat C megvette A-tól, vagy - a zálogtárgyat eleve C adta ZÁLOGKÖTELEZETT TŰRÉSI KÖTELEZETTSÉG C ZÁLOGJOGVISZONY A B alapjogviszony SZEMÉLYES KÖTELEZETT (ADÓS) AKTÍV MAGATARTÁS JOGOSULT, ZÁLOGJOGOSULT

A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE 2. A FELEK ÍRÁSBELI MEGÁLLAPODÁSA ALAPJÁN (már a kielégítési jog megnyílta előtt is) 2.1. KÖZÖS ÉRTÉKESÍTÉS feltételei: legalacsonyabb ár (vagy számítási módja), határidő 2.2. A JOGOSULT MAGA ÉRTÉKESÍTI feltételei: határidő a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik 2.3. 3. SZEMÉLY MEGBÍZÁSA AZ ÉRTÉKESÍTÉSSEL záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személy 1. ÁLTALÁNOS MÓDJA bírósági határozat alapján, végrehajtás útján (ha jogszabály kivételt nem tesz, pl.: fuvarozó törvényes zálogjoga, MNB törvényes zálogjoga)

A ZÁLOGKÖTELEZETTET VÉDŐ SZABÁLYOK Semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.(lex commissoria tilalma)) Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét, de értékesítés csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges. A zálogtárgy értékesítése előtt a kötelezettet értesíteni kell az értékesítés módjáról, helyéről és idejéről. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni. Semmis a zálogjog megszűnése előtt kötött az a megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti.

KIELÉGÍTÉSI SORREND Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében (rangsor) illeti meg. (A kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik). Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét.

A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSE ÁLTALÁBAN 1 A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSE ÁLTALÁBAN 1. A személyes kötelezett vagyonából sor kerül a kielégítésre. 1. A biztosított követelés teljesítése a személyes kötelezett részéről. 2. A személyes kötelezett által adott zálogtárgyból a jogosult (végrehajtás útján vagy a felek megállapodása szerint) kielégíti a követelését.

A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSE ÁLTALÁBAN 2. A követelés kielégítése nélkül a zálogtárgy elpusztul (Ha az elpusztulásért vagy értékcsökkenésért a tulajdonos felelős, továbbá, ha a zálogtárgyat biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le, és a kárért a jogosult nem felelős, a tulajdonostól, illetőleg a biztosíték adására kötelezettől megfelelő új zálogtárgyat vagy további fedezetet lehet követelni. A pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti.) a követelés a zálogjog átruházása nélkül átszáll

A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSÉNEK SAJÁTOS ESETEI 3 A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSÉNEK SAJÁTOS ESETEI 3. Harmadik személy zálogtárgyából vagy egyébként vagyonából a követelést kiegyenlítik a) Harmadik személy tulajdonában lévő zálogtárgyból kerül sor a kielégítésre A zálogjog megszűnik, a zálogjogosult – mivel ő kielégítést kapott – már nem léphet fel követeléssel, DE: a követelés átszáll a zálogtárgy tulajdonosára (a követelés egyéb biztosítékaival CESSIO LEGIS) b) Nem a zálogtárgyból, hanem egyébként egy harmadik személy elégíti ki a követelést A követelést kielégítőnek megtérítési igénye lesz, ennek erejéig átszáll rá a zálogjog ( a zálogjog tehát relatíve, a korábbi jogosultra nézve szűnik csak meg)

A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSÉNEK SAJÁTOS ESETEI 4 A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSÉNEK SAJÁTOS ESETEI 4. A CONFUSIO: A JOGOSULTI ÉS A KÖTELEZETTI POZÍCIÓ ÖSSZEOLVADÁSA a) A zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, így saját dolga biztosítaná saját követelését. A ZJ megszűnik. b) A zálogtárgy tulajdonosa megszerzi a saját dolgával biztosított követelést. A ZJ megszűnik. DE: ha a zálogtárgy más, későbbi rangsorú zálogjogokkal is terhelve van, e zálogjogosultakkal szemben ún. tulajdonosi jelzálogjoga fennmarad, ha nem ő a zálogjogosultakkal szemben a személyes kötelezett.

A ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSÉNEK SAJÁTOS ESETEI 5. Külön törvényi rendelkezések A zálogjog megszűnik, ha törvény - a végrehajtási vagy - más eljárás körében így rendelkezik.

A ZÁLOGJOG II. A ZÁLOGJOG FAJAI

A FELOSZTÁS LEHETSÉGES SZEMPONTJAI 1. JÁRULÉKOS VAGY ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOG (Van-e személyes kötelezett?) 2. A ZÁLOGTÁRGY BIRTOKLÁSA ALAPJÁN 3. A ZÁLOG TÁRGYA SZERINT

JÁRULÉKOS ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOG Egy követelés biztosítékaként, ahhoz kapcsolódva létrehozott, a biztosított követelés jogi sorsát osztó zálogjog A zálogjog a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terheli. A zálogjogosult - a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig - kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.

A ZÁLOGTÁRGY BIRTOKLÁSA ALAPJÁN JELZÁLOG KÉZIZÁLOG A zálogtárgy a zálog-kötelezett birtokában marad, a zálogjogot egy közhiteles nyilvántartásba jegyzik be (ingatlan-nyilvántartás, a MOKK-nál vezetett zálogjogi nyilván-tartás A zálogtárgy átkerül a zálogjogosult, vagy egy harmadik személy, mint zálogtartó birtokába

dolgok, jogok, követelések együtt, mint egész A ZÁLOG TÁRGYA SZERINT DOLGOKON VAGYONON dolgok, jogok, követelések együtt, mint egész KÖVETELÉSEN ÉS JOGON KÉZIZÁLOG - csak ingó JELZÁLOG - ingó - ingatlan JELZÁLOG TÍPUSÚ

A JELZÁLOGJOG RANGHELYE 3 MFt zálogjogi határérték 3. ranghely 4 MFt 2. ranghely az ingatlan forgalmi értéke 10 MFt 5 MFt 1. ranghely

RENDELKEZÉS A ZÁLOGJOG RANGHELYÉVEL Ranghely előzetes feljegyzése A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásban feljegyeztetheti, hogy az ingatlant egy éven belül a feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összeg erejéig jelzálogjoggal kívánja megterhelni. A feljegyzésben meghatározott határidő alatt bejegyezni kért zálogjog a feljegyzés rangsorban elfoglalt helyéhez (ranghely) igazodó ranghelyet kap. A megszűnő jelzálogjog ranghelyén új jelzálogjog alapítása A tulajdonos a megszűnő jelzálogjog ranghelyén és a megszűnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog törlésével egyidejűleg, annál nem terhesebb új jelzálogjogot alapíthat. A ranghely fenntartása A tulajdonos a megszűnő jelzálogjog ranghelyét egy év tartamára fenntarthatja. Lemondás a ranghellyel való rendelkezésről A tulajdonos erről a jogáról harmadik személlyel vagy a lemondással érintett ranghelyet követő ranghelyen bejegyzett zálogjogosulttal szemben mondhat le. Ilyen esetben a tulajdonos a ranghellyel kapcsolatos jogait csak annak hozzájárulásával gyakorolhatja, akivel szemben arról lemondott.

AZ ÓVADÉK FOGALMA Az óvadék a dologi biztosítékok egyik fajtája, amikor a felek abban állapodnak meg, hogy a jogosult a részére átadott óvadékból közvetlenül kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít

AZ ÓVADÉK 270. § (1) Valamely követelés biztosítására - pénzen, - bankszámla-követelésen, - értékpapíron és - egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. (Az óvadék sajátos zálogjog)

AZ ÓVADÉK TÁRGYÁNAK ÁTADÁSA minden olyan eljárás, - amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül vagy - a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is. Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.

AZ ÓVADÉK HASZNÁLATA, RENDELKEZÉS AZ ÓVADÉK TÁRGYÁVAL A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. A jogosult köteles legkésőbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát.

ELHATÁROLÁS: óvadék - kötbér nincs kárátalány szerepe (a kárt bizonyítani kell) kárátalány (a kötbér mértékéig nem kell bizonyítani) előre, a szerződésszegés előtt adják, és abból a követelés közvetlenül kielégíthető utólag, a szerződésszegés bekövetkeztekor jár

ELHATÁROLÁS: óvadék - foglaló nincs kárátalány szerepe (a kárt bizonyítani kell) kárátalány (mértékéig nem kell bizonyítani) csak a bizonyított kár mértékéig tartható meg szerződésszegéskor kétszeres összeg követelhető

ELHATÁROLÁS: óvadék - zálogjog tárgya törvényileg korlátozott bármely birtokbavehető dolog, átruházható jog, követelés lehet a tárgya közvetlen kielégítésre ad lehetőséget főszabályként bírósági végrehajtás révén kerülhet sor kielégítésre a követelés mértéke később, a szerződésszegéskor válik ismertté többnyire már a zálogjog alapításakor ismert a követelés lehetséges mértéke

KIELÉGÍTÉS AZ ÓVADÉKBÓL Ha az óvadék tárgya - pénz, - bankszámla-követelés, - nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz, kielégítési joga megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, Egyéb értékpapír és pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták.

A KEZESSÉG Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. KÖTELEZŐ ÍRÁSBELISÉG!

A KEZESSÉG FAJAI EGYSZERŰ (SORTARTÁSOS) KÉSZFIZETŐ Mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kezestől hajtsa be. Estei: a felek így állapodtak meg a kezességet kár megtérítésére vállalták a kezességet bank vállalta

A KEZESI JOGVISZONY KEZES KEZESSÉGI SZERZŐDÉS KÖTELEZETT JOGOSULT

A KEZESSÉG TARTALMA A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; Érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

A KEZESI JOGVISZONY TARTALMA, folytatás Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.