Kötelmi jog – különös rész előadó: dr. Osztovits András Polgári jog 4. Kötelmi jog – különös rész előadó: dr. Osztovits András

Kötelmi jog – különös rész Félév tematikája: Dologszolgáltató szerződések Tűrésre kötelező szerződések Tevőleges szolgáltatási kötelezettséget jelentő szerződések Helytállási kötelezettség szerződései Szellemi alkotások joga

Kötelmi jog – különös rész Kötelező tananyag: Bíró György (szerk.): Szerződési alaptípusok. Novotni Kiadó, 2003, Miskolc Lontai Endre és tsai.: Magyar polgári jog - Szellemi alkotások joga. Eötvös Kiadó, 2006, Budapest Ajánlott irodalom: Nochta Tibor és tsai.: Magyar polgári jog - Kötelmi jog – különös rész. Dialóg Campus, 2008, Pécs Osztovits András: Európai fogyasztóvédelmi magánjog. Hvgorac, 2006, Budapest

Szerződési alaptípusok kialakulása Kontinentális jog – angolszász jog Szerződési alaptípusok csoportosítása: Jogforrásuk szerint 1. Ptk-ban nevesített szerződések 2. Egyéb jogszabályokban nevesített szerződések 3. Jogszabályokban nem nevesített, atipikus szerződések 4. Bírói és ügyvédi gyakorlat által elismert szerződések

Szerződési alaptípusok csoportosítása II. Tartalmuk szerint: 1. Dologszolgáltató (dare) szerződések 2. Tűrésre kötelező (non facere) szerződések 3. Tevőleges szolgáltatási kötelezettséget jelentő (facere) szerződések 3.1. eredmény kötelmek 3.2. gondossági kötelmek 4. Helytállási (praestare) kötelezettség szerződései

Dologszolgáltató (dare) szerződések Adásvételi szerződés Közüzemi szerződés Kölcsönszerződés Szerencsejáték szerződés Ajándékozási szerződés Csere szerződés Szállítási szerződés Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés

Adásvételi szerződés Tulajdonjog visszterhes átruházásának típusszerződése – a vagyoni forgalom legáltalánosabb szerződéstípusa Fogalma: adásvételi szerződés alapján az eladó köteles valamely dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot vevő birtokába adni, míg a vevő köteles a dolgot átvenni és a vételárat megfizetni.

Adásvételi szerződés Alanyai: eladó – vevő csak jogképes személyek, eladó csak a dolog tulajdonosa lehet! Tárgya: mindenekelőtt forgalomképes dolgok – ingók és ingatlanok egyaránt ingatlanok esetében: önálló ingatlanok, illetve eszmei ingatlanhányadok is lehetnek Alaki követelmények: csak akkor kötött alakszerűséghez, ha ezt a jogszabály megköveteli – ingatlanok esetében LB XXV. sz. Elvi Döntése: szerződés lényeges tartalmi elemei: felek személye, tulajdonjog átruházására irányuló közös akaratnyilatkozat, vétel tárgya, vételár)

Adásvételi szerződés Eladó jogai és kötelezettségei: 1. köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. 2. köteles az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. 3. viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. 4. szavatol a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért

Adásvételi szerződés Adásvétel különös nemei: Megtekintésre való vétel Próbára való vétel Elővásárlási jog Visszavásárlási jog Vételi jog Részletvétel Minta szerinti vétel

Adásvételi szerződés Megtekintésre való vétel Felek azzal a felfüggesztő feltétellel kötik meg a szerződést, hogy a vevő a vétel tárgyát megtekinti, és ezután a megállapított határidő alatt nyilatkozik, hogy azt megveszi-e. E határidő elmulasztása esetén a szerződés nem válik hatályossá. 2. Próbára való vétel Vevő a dolgot kipróbálásra átveszi, és ha az eladó által kitűzött határidőig nem nyilatkozik, akkor az adásvételi szerződés hatályos lesz.

Adásvételi szerződés 3. Elővásárlási jog Olyan, a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozó hatalmasság, amelynek gyakorlásával egyoldalú nyilatkozattal e jog jogosultja megvásárolhatja a dolgot – legalább olyan feltételekkel, mint egy harmadik személy vevő – ha az eladó azt el kívánja adni e harmadik személynek. (Kizárólag adásvétel útján történő tulajdonjog átruházásához kapcsolódó alakító jog az elővásárlási jog!)

Adásvételi szerződés 4. Visszavásárlási jog A tulajdonos igazából nem kívánja dolgát eladni, de arra rákényszerül. Visszavásárlási jog garantálja hogy ha körülményei bizonyos időn belül megváltoznak, az eladó egyoldalú nyilatkozatával visszavásárolhassa tulajdonát.

Adásvételi szerződés 5. Vételi jog (opció) Olyan hatalmasság, amely alapján a jogosult egyoldalú nyilatkozatával a dolgot megvásárolhatja – jogszabály, vagy megállapodás alapján – akkor is, ha azt a tulajdonos nem kívánja megvenni. írásban, a vételár és a dolog megjelölésével kell kikötni Határozatlan időre kikötött vételi jog 6 hónap elteltével megszűnik Legfeljebb öt évre köthető ki

Csere szerződés - a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, - az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. - ebben a jogviszonyban mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.

Szállítási szerződés a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. a megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni. a szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább három nappal előbb értesíteni. fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles - a szállító érdekében - a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni.

Közüzemi szerződés A szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást - így különösen gázt, villamos energiát és vizet - nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre. a szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé. a szolgáltató a felhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. a szolgáltató a szerződést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel.

Ajándékozási szerződés Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges. Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.

Ajándékozási szerződés Ajándék visszakövetelése: A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Ajándékozási szerződés Visszakövetelésnek nincs helye: amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.