Avagy a magyar reneszánsz második korszakának nagy alakja! Balassi Bálint Avagy a magyar reneszánsz második korszakának nagy alakja!

Balassi Bálint 1554. október 20.- 1594. május 19.

Helye irodalmunkban A magyar nyelvű líra első világirodalmi rangú képviselője. 8 nyelven beszélő tudós költő. „Sas volt ő az apró madarak előtt.”(Rimai János) Élete igazi nyugtalan reneszánsz élet: feudális nagyúr, de a feudális társadalom üldözöttje is. Otthontalan költő, s mint ilyen a feudális társadalom minden rétegével kapcsolatba került.

Élete: 1554. október 20-án született Zólyomban. Apja gyarmati Balassi János, aki ekkor a zólyomi vár főkapitánya . Az ifjú Bálintnak egy esztendeig Bornemisza Péter volt a nevelője, tudományokban, vitézi dolgokban oktató mestere.  1565 őszétől, apja kereskedelmi kapcsolatai révén, három-négy esztendőre Nürnbergbe került, ahol, mint magántanuló, középszintű iskolát végzett. Az egyetemre járás azonban kimaradt az életéből, mert apját1569 őszén Pozsonyban, hamis vádak miatt fogságba vetették. 

Balassi János 1570 tavaszán,  megszökött a fogságból s 1572 nyaráig Kameniec várában éltek. Az ifjú Bálint itt fordította le ( németből), „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, amelyet1572ben, Krakkóban kinyomtattak.  1575-ben A Báthori István ellen indított hadjáratban vett részt, de már Erdélynél elfogják. A fejedelem barátjaként kezeli (Báthory udvarában ismerkedik meg az olasz reneszánsz kultúrával) ,és mikor lengyel királlyá választják,1 évre magával viszi Lengyelországba. Itt ismerkedik meg a lengyel reneszánsz kultúrával. Apja 1576. május 6-án Vágbesztercén meghal . Nagybátyja mindenből kisemmizi, reménytelen pörösködésbe kezd, anyagilag tönkre megy. Házassági szándékkal több hajadonnak udvarolt, akikhez, az akkori szokásokat követve, bókoló verseket írt. Ezek a kor divatos dallamaira szerzett, az udvari szerelem normáit követő, sőt a petrarkizmus és a neoplatonizmus néhány elemét is felvillantó versek, amelyek között a magyar virágének-frazeológia is helyet kap

 1578 táján újra találkozott Losonczy Annával, akivel gyermekkoruk óta ismerték egymást, és belészeretett. Anna ekkor Ungnád Kristóf egri várkapitány felesége. Az asszony egy ideig viszonozta a költő érzelmeit, aki talán azért, hogy szerelme közelében lehessen, s egyúttal vitézi hírnevet is szerezhessen, egri szolgálatra jelentkezett.  Ő ihlette az Anna- és Júlia -verseket. Ám Anna ekkora hagyja el a végvárat férjével. Balassi a haditanácstól áthelyezést kér Lengyelországba , de elutasítják. Ezután a végvárban éli a vitézek kicsapongástól és féktelenségtől sem mentes életét.

1584 karácsonyán, Sárospatakon feleségül vette megözvegyült unokahúgát, Dobó Krisztinát, s egyúttal időlegesen elfoglalta az ottani várat is. Ez a tette viszont főbenjáró véteknek számított, hiszen Sárospatak zálogbirtokként is a király tulajdona maradt. Ezzel a felségárulás és a vérfertőzés bűnét is elkövette. 1585 őszén megszületett fia, János 1586 áttér a katolikus hitre. Okai sokrétűek:pl. a Habsburgokhoz való közeledés szándéka – menteni a menthetőt 1587 nyarán, a zaklatott élettel elégedetlen felesége hűtlen lett hozzá, s házasságukat később érvénytelennek nyilvánították

1587 novemberében megözvegyült Losonczy Anna. Balassi újult erővel látott a versírásnak, s megalkotta a míves belsőrímekkel ékesített Balassi-strófát. Szerelmes verseiben Losonczy Anna a versciklus főszereplőjeként nem evilági asszony többé, hanem a fiktív, Júlia névvel felruházva, istenasszonnyá magasztosul .1589-re kiderült, hogy a megnyerhetetlen asszony nem hozzá, hanem Forgách Zsigmondhoz fog feleségül menni. 1589 őszén elhagyta az országot, s Lengyelországba ment. Krakkóban és Dębnóban, Wesselényi Ferencnél vendégeskedett. Ám az elterjedt nézettel szemben semmi nem bizonyítja, hogy a vele egyidős magyar főúr feleségével, Szárkándy Annával szerelmi viszonya lett volna. Éppen ezért a tíz versnyi önálló gyűjtemény, a Célia-versek ihletőjét sem benne kell keresnünk. Halála:. Esztergom 1594-es ostroma során, 1594. május 19-én egy gyalogos roham közben egy szakállas ágyú golyója mindkét combját elroncsolta. Az orvosok amputációval még megmenthették volna, de ő nem fogadta el, mondván egy vitéz nem élhet lábak nélkül. Vérmérgezésben és vérveszteségben halt meg.

Költészete Poeta doctus Költői tudatossággal törekedett életművének megszerkesztésére→Balassi-kódex Nevéhez fűződik a Balassi –strófa megalkotása is. Műveit tematikusan csoportosítjuk(szerelmes, vitézi, istenes versek)

Korai költészetében a magyar énekszerzés hagyományait követi Korai költészetében a magyar énekszerzés hagyományait követi. A vers szerves része a szöveghez megadott nótajelzés( ad notam). Költészetének újdonsága, a szövegvers felé történő elmozdulás.( Ez verstörténeti fordulatnak tekinthető a magyar líra alakulásában.) A versek zeneisége, a költői képek szerepe felerősödik, a mű fokozatosan eltávolodik a valóságos élethelyzettől, s átlép a fikció világába.

Kompozíciós megoldások: Költészetének első szakaszában inkább a szimmetria, a három pillérű kompozíció a domináns Később az aranymetszés szabályát érvényesítő szerkezet. ( Az Egy katonaének esetében mindkettőt láthatjuk)

Szerelmi költészetének Jelentősége: ő szervezte először ciklusba szerelmes verseit. Balassit a magyar szerelmi költészet megteremtőjeként tisztelhetjük. Verseiben érzékelhető a reneszánsz ember öntudata, a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti. szerelmi költeményeinek tekintélyes része fordítás, művein érezhetjük az itáliai reneszánsz s főleg Petrarca hatását. Balassi szerelmi költészetének gyökerei a lovagi költészetig, trubadúrlíráig nyúlnak vissza – a hölgy eszményítése, udvarlás, bókolás hangja, távolságtartó attitűdje miatt. Helyet kapnak benne a virágénekek  kedvelt virágmetaforái (rózsám, violám). A női test szépségének kiemelésében, finom hangú erotikus célzások is szerepet kapnak. (konkrét mű elemzése – órán!)

„Katonaköltő”-vitézi versei A közhiedelemmel ellentétben Balassinak csupán egyetlen "katona verse" van, ez az „Egy katonaének”. A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a ”Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretett ” című költeményében. Egy katonaének: in laudem confiniorum – A végek dicsérete(Balassa-kódex 61. vers) a költő legismertebb verse 1589-ben, lengyelországi bujdosása idején keletkezett. (részletes elemzése órai munka)

Istenes versei Több kutató szerint Balassi istenes versei művészileg is a legértékesebbek. Vallásos lírája reneszánsz jellegű: a magánember háborgásai, panaszai szólalnak meg benne.

Vége Készítette: Szöllősi Péter 10.a Jóváhagyta: Valuchné Váradi Zsófia Debrecen, 2009. 09. 17.