HASZON VAGY HASZNOSSÁG? A SZOLGÁLÓ GAZDASÁG ALAPELVEI Baritz Sarolta Laura OP

Gondolkodásmód „A közgazdaság nem fizikai törvények által irányított gépezet, a társadalmi és gazdasági rend megteremtője nem a piac ármechanizmusa, hanem az emberi értelem és akarat.” Muzslay, I., 1995 „…mindenképpen a vezetők és az alkalmazottak ‘gondolkodásmódjának’ megváltozására van szükség ahhoz, hogy a vállalati társadalmi felelősség egy szervezeti eszközből szervezeti céllá, feladattá váljon.” Kerekes, S. – Wetzker K., Harvard Business Manager, Magyar kiadás 2007

Az ember van a gazdaságért A gazdaság van az emberért Gondolkodásmód Az ember van a gazdaságért A gazdaság van az emberért Alternatív közgazdaságtan Daly, Lutz, Lux, Schumacher Muzslay Egyház társadalmi tanítása Főáramú közgazdaságtan Samuelson, Friedman, Arrrow

Pénzt vagy életet? Pénz és élet Gondolkodásmód „Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik öt talentumot nyertem rajta” (Mt 25,14-30) „Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak” (Lk 16,9-13)

ÉN – AZ ÉN – TE Martin Buber: ÉN és TE individualizmus perszonalizmus Gondolkodásmód ÉN – AZ ÉN – TE tömeg közösség Martin Buber: ÉN és TE individualizmus perszonalizmus

ERÉNYETIKA - UTILITARIZMUS GONDOLKODÁSMÓD ERÉNYETIKA - UTILITARIZMUS PIAC ÖNÉRDEK PROFIT

I. ÖNÉRDEK

ERÉNYETIKA - UTILITARIZMUS ÉSZ, ÉN, JÓ, BOLDOGSÁG, ERÉNY PARADIGMAVÁLTÁS AZ EMBERI GONDOLKODÁSBAN ÉSZ, ÉN, JÓ, BOLDOGSÁG, ERÉNY ALAPVETŐEN MÁST JELENT Arisztotelész Aquinói Szt Tamás Beccaria Genovesi KÖZJÓ Bentham Mill Smith Pmax A gazdaság célja

ÉSZ spekulatív, felismeri az ÖRÖK TÖRVÉNYT, Erényetika ÉSZ spekulatív, felismeri az ÖRÖK TÖRVÉNYT, TERMÉSZETTÖRVÉNYT, ERKÖLCSI TÖRVÉNYEKET JÓ objektív, a lét= jó (Ter 1,3-31) ÉN - az ember természete szerint kiteljesedésre tör; - a létezés jellemzi a birtoklás helyett; - valódi szükségleteiben a másik ember jólléte is benne van, ÉN –TE kapcsolatok BOLDOGSÁG eudaimonia – az ember végső célja - egyéni tökéletesedés, a jó tevése által érjük el, - a közjóért való munkálkodás, - lelki élet ERÉNY jóra való cselekvési készség, a cselevés motiválója ”a hátán hordozza az örömöt” (Scheler, M.) Okosság,igazságosság, lelkierő, mértékletesség (Aquinói)

TEHÁT AZ EMBER SAJÁTOS CÉLJA: Erényetika TEHÁT AZ EMBER SAJÁTOS CÉLJA: - SAJÁT TÖKÉLETESSÉG (ERÉNYEK) - MÁSOKÉRT VALÓ MUNKÁLKODÁS (KÖZJÓ) - LELKI ÉLET (NE, S.Th.) Ez az ember önmaga legészszerűbb szeretete objektív ÖNÉRDEK=ÖNSZERETET Erich Fromm

önző módon önérdekkövető (Kocsis, T.) Utilitarista fordulat Max Weber, Mandeville, Hirschman szubjektív ÖNÉRDEK = ÖNZÉS önző módon önérdekkövető (Kocsis, T.) „Az utolsó háromszáz évben az önérdek fogalma egyre gyorsabb ütemben szűkült le… azonossá vált az önzés fogalmával, a materiális gyarapodásban, hatalomban és sikerben megtestesülő érdekkel, az objektivista önérdek megközelítést a helytelen szubjektivista megközelítés váltotta fel. Az önérdek már nem az emberi természet és szükségletek alapján lett meghatározva… Azt hiszi, hogy saját érdeke szerint cselekszik, amikor valójában legfőbb érdeke a pénz és siker,becsapja önmagát; legfontosabb emberi lehetőségei beteljesedés nélkül maradnak…” (Erich Fromm, 1993)

ÉSZ redukálódik a tapasztalható felismerésére, materialista Utilitarizmus ÉSZ redukálódik a tapasztalható felismerésére, materialista ÉN közösség helyett önmagára irányul; az vagyok, amit birtoklok, ÉN – TE helyett ÉN – AZ kapcsolatok JÓ ami hasznot hoz nekem (szubjektív önérdek) ami növeli a gyönyört és élvezetet bennem (hedonizmus) BOLDOGSÁG hedonizmus elv, haszonelv: az élvezetek és haszon maximálása (nem észszerű!) ERÉNY a jóra való cselekvési készség helyett a birtoklás, hatalom, mértéktelenség a cselekvés motiválói

Hol van a haszon és az élvezet helye? „Annyiban jó ugyanis valami, amennyiben kívánatos és vágyóképesség változásának végpontja” […] „Ennek megfelelően azt a kívánatos dolgot, amely a vágyóképesség változását relatív értelemben (ti. úgy, mint eszközt a végső határpont elérésére) lezárja, hasznos jónak nevezzük. Azt pedig, amit mint végsőt kívánunk, s ami, mint egy bizonyos dolog, amelyre a vágyóképesség törekszik, teljesen lezárja a változást, erkölcsi jónak mondjuk. Az pedig, ami a vágyó- képesség változását a kívánt dologban való meg- nyugvásként zárja le, nem más, mint a gyönyörködtető jó” […] „Azok a sajátosan gyönyörködtető javak, amelyek egyedül az élvezet miatt kívánatosak, noha olykor haszontalanok és erkölcstelenek. Hasznos javaknak pedig azokat nevezzük, amik önmagukban nem hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak lennének, hanem azért kívánatosak, mert más jó elérésének eszközei. Ilyen például a keserű orvosság bevétele. Erkölcsi javaknak pedig azokat mondjuk, amelyek önmagukban hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak”[...]„A jó ugyanis elsődlegesen az erkölcsi jóról állítható, a gyönyörködtető jóról másodlagosan, a hasznos jóról pedig harmadsorban.” (STh. I. q 5., a 6.)

1. 2. 3. 1. 2. 3. A JÓ-K HIERARCHIÁJA Haszonból Hasznosság Hol van a haszon és az élvezet helye? A JÓ-K HIERARCHIÁJA 1. Első a jó-k között: erkölcsi jó (erény), önmagában jó, célértéke van. A gyönyörködtető jó (~élvezet, kellemes, szépség) az erkölcsi jó után helyezkedik el, 1. 2. 2. 3. Haszonból Hasznosság A hasznos jó eszköz, másvalamit szolgál, utolsó a jó-k között. Eszköz értéke van. Ilyenek: külső javak anyagi javak (Arisztotelész) 3.

Hol van a haszon és az élvezet helye? Erényetikai jó Utilitarista jó CÉL Erkölcs, erény, öröm élvezet Haszon, élvezet Erkölcs, erény ESZKÖZ Hasznosság SZUBJEKTÍV ÖNÉRDEK OBJEKTÍV ÖNÉRDEK

II. PIAC

< A KÉTDIMENZIÓS GAZDASÁG A KÖZJÓ RÉSZEI: Önmagukért (Alford-Naughton, 2004) A KÉTDIMENZIÓS GAZDASÁG A KÖZJÓ RÉSZEI: ALAPVETŐ JAVAK (Hasznos jó, eszköz) beruházási javak pénzeszközök marketing stratégia profit Más javak eléréséhez törekszünk rájuk KIEMELKEDŐ JAVAK (VÉGTELEN ÉRTÉKEK) (Erkölcsi jó, cél) (Gyönyörködtető jó, cél) társadalmi felelősség, a természet önértéke, bizalom, igazságosság, rekreációs értéke, szolidaritás pozitív externáliák önmérséklet, élet egy része Önmagukért törekszünk rájuk. < 2. 1. A piaci mechanizmusok az alapvető javak körében érvényesek Quadragesimo Anno 88, Centesimus Annus 40., Amartia Sen, Muzslay, I., reciprocitás, társadalmi tőke, boldogság paradoxon (jóllét)

KIEMELKEDŐ JAVAK →VÉGTELEN ÉRTÉKEK A piac törvényei nem érvényesek rájuk nem korlátosak, nem versenyzők; A Pareto optimum törvénye nem érvényes rájuk; Költség-haszon típusú elemzések nem végezhetők rajtuk. (Lesourd, Schillizi nyomán)

Jólét → jóllét Boldogság paradoxon, kapcsolati javak H”= f(I,R) Végtelen értékek Easterlin, Kahneman, Bruni Boldogság paradoxon, kapcsolati javak Hi X (critical point) Ii RI H”= f(I,R) Jólét → jóllét H = happiness I = income, marketed goods R = relational goods

Reciprocitás, hagyományok, szokások, család, háztáji Végtelen értékek Scitovsky Tibor, Polányi Károly Reciprocitás, hagyományok, szokások, család, háztáji "A piaciakon kívül számos olyan termék és szolgáltatás is van, amely nem megy át a piacon. Ezek ingyenességét, kölcsönösségen alapuló egyenlő elosztását szokások, hagyományok, társadalmi nyomás, a családi szervezet, vagy a jog biztosítja. …A becslések azt mutatják, hogy a családon belül és a család számára végzett nem piaci tevékenységek értéke eléri a családi jövedelem felét…” (Scitovsky, T., Örömtelen gazdaság, 1990)

VÉDŐOLTÁS Pozitív externáliák CSÖND Végtelen értékek Herman E. Daly Pozitív externáliák CSÖND VÉDŐOLTÁS „Mi talán azt reméljük, hogy az embereknek örömet okozna, hogy megtehették ezt a kis szívességet az embertársaiknak, a közgazdászok azonban azt feltételezik, hogy jelentős számú ‘potyautas’ jelenne meg… Ha az egyén identitását a közösségi kapcsolatok határoznák meg, a potyautasság ritkán fordulna elő." (Daly, H.E.–Cobb J.B.: For the Common Good…1989)

Végtelen értékek Amartia Sen Közjavak, magánjavak Értékek a makrogazdaságban: méltányosság, igazságosság, szolidaritás ”A piaci mechanizmus olykor még a hatékonyság elérésében sem igazán hathatós, kiváltképp a közjavaknak nevezett dolgok esetében… A piaci mechanizmus logikája a magánjavakra méretezett (mint az alma és az ing), nem pedig a közjavakra…” (Sen, A.: A fejlődés, mint szabadság, 2003)

Társadalmi tőke Bourdieu, Putnam, Végtelen értékek Fukuyama, Madison Kopp Mária Végtelen értékek Társadalmi tőke Bizalom Kapcsolati hálók Reciprocitás Szolidaritás …

A dolgok ész-szerű rendje SZOLGÁLÓ GAZDASÁG Erkölcsi jó Gyönyör- ködtető jó K Ö L R C E S Végtelen értékek (Kiemelkedő javak) Környezet Társadalom Kultúra, Tudás Hasznos jó Hasznos javak (Alapvető javak) Piacgazdaság Egyéni jó Közjó Jó világrend GONDOLKODÁSMÓD GAZDASÁG

AZ EGYHÁZ TÁRSADLMI TANÍTÁSA QUADRAGESIMO ANNO (1931), XI. PIUS QA 88:„Pedig a szabad verseny, noha szilárd határok közé szorítva helyes és kétségkívül hasznos dolog, arra teljességgel képtelen, hogy a gazdaságot szabályozza: jól, sőt túl jól bizonyították ezt eredményei azóta, hogy az individualizmus eltévelyedett szellemi termékeit elkezdték átvinni a gyakorlatba. Ezért elháríthatatlanul szükséges a gazdaságot ismét az igazi és működőképes irányítási elv alá vetni és alája rendelni…Valami magasabb rendű és nemesebb erőt kellene tehát találni, amely ezt a hatalmat szilárdan és tisztán érvényesülve kormányozná: ez pedig nem más, mint a társadalmi igazságosság és a társadalmi szeretet.”

AZ EGYHÁZ TÁRSADLMI TANÍTÁSA CENTESIMUS ANNUS (1991), II. JÁNOS PÁL CA 40: „Itt a piacnak egy másik korlátját is felfedezhetjük: vannak közösségi és minőségi szükségletek,amelyeket nem lehet a piaci mechanizmusokkal kielégíteni; vannak olyan javak,amelyek természetükből eredően nem is lehetnek adás-vétel tárgyai. Természetesen a piaci mechanizmusok komoly előnyökkel is bírnak, többek között elősegítik az erőforrások jobb hasznosítását, kedvezően hatnak az árucserére, és mindenekelőtt a személy akaratát és szándékait helyezik a középpontba, amelyek szerződésben találkoznak egy másik személy akaratával és szándékaival. Viszont magukon hordozzák a piac ’bálványozásának’ veszélyét, amely tagadja olyan javak létezését, amelyek természetükből eredően nem áruk és nem is lehetnek csupán áru.”

III. PROFIT A HASZONTÓL A HASZNOSSÁGIG

Cél: Közjó Cél: Pmax Profit és érték viszonya EIRIS! Profit szolgál értéket Közösségi Gazdaság Keresztény vállalatok Alternatív kapitalisták Társadalmi vállalkozók Stratégiai iskolák Klasszikus Rt. Kö- zös- ségi vállal- kozások Másért vállalkozók Értékalapú szervezetek Érték szolgál profitnövelést „Rendes”, helyi vállalkozások Cél: Pmax Tóth, G.: A valóban felelős vállalat

A PROFIT TRÓNFOSZTÁSA Szemlélet- váltás célérték helyett eszköz érték haszon helyett hasznosság uralkodás helyett szolgálat Helye: alapvető javak között A gazdálkodás célja: a közjó, a profit ezt szolgálja

Vállalatgazdálkodási cél: közjó Alford-Naughton, 2004 VÁLLALATI KÖZJÓ MODELL kiemel- kedő célok/ javak személyes fejlődés a cég minden egyes tagjának teljes fejlődése munkaközösség a cég vagy munka-közösség tagjainak közösségi fejlődése anyagi feltételek profit, befektetés ingatlan, gépek, stb. ügyviteli feltételek tulajdonosi szerkezet munkatervezés, bér- politika alapvető célok/ javak magáncélok, magánjavak közcélok, közjavak

AZ EGYHÁZ TÁRSADLMI TANÍTÁSA - profit szerepe „Alapvető jóként a profit nélkülözhetetlen eszköz az egyéb célok megvalósításában, s mint ilyen, szabályozhatja a vállalati tevékenységet. Azonban meg kell maradnia az üzleti tevékenység eszközének, s nem válhat annak végcéljává”(Alford - Naughton,2004) CA 35:„A vállalkozás célja ugyanis nem kizárólag a haszonszerzés, hanem cél maga a vállalkozás is, mint emberek közössége, mert az emberek különböző módon törekednek alapvető szükségleteik kielégítésére, és az egész társadalom szolgálatára alkotnak ilyen sajátos csoportot. A profit tehát szabályozó szerepet tölt be a vállalkozás életében, de nem kizárólagos. Itt ugyanis más emberi és erkölcsi tényezőket is számításba kell venni, amelyek - legalábbis hosszú távon - ugyanúgy lényegesek a vállalkozás életében.”

UTILITARISTA GONDOLKODÁSMÓD ERÉNY ETIKA ALAPÚ GONDOLKODÁSMÓD SZUBJEKTÍV ÖNÉRDEK HASZON PROFIT: CÉL ÉRTÉK: ESZKÖZ PIAC: KORLÁTLAN ERÉNY ETIKA ALAPÚ GONDOLKODÁSMÓD OBJEKTÍV ÖNÉRDEK HASZNOSSÁG PROFIT: ESZKÖZ ÉRTÉK: CÉL PIAC: KORLÁTOZOTT

Gondolkodásmód

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!