KISVÁLLALKOZÁSI ISMERETEK Dr Szalók Csilla 2013. április 12.
A gazdálkodás szintjei , szereplői háztartás vállalkozás állam háztartás állam vállalkozás
A háztartás 1. Nem azonos a családdal Gazdasági szerepe az, hogy a végső felvevő munkaerő újratermelő Tagjai:elsősorban fogyasztók
A háztartás 2. Fogyasztói magatartás: /fogyasztás/ hasznosság haszon élmény boldogság
Szükséglethierarchia
Abraham Maslow Amerikai pszichológus 1943-45-ben dolgozta ki rendszerét 1945-ben a Motivation and Personality című művében jelent meg
Maslow szerint az emberi szükségleteket hiearchikusan lehet rangsorolni A piramis alján az alapszükségletek helyezkednek el, a létfenntartáshoz kapcsolódók /éhség,szomjúság/ A létfenntartás megteremtése magával hozza a biztonsági szükségletek kialakulását /a megszerzett megóvása/
A szociális szükségletek az ember társas lény mivoltából adódnak ,kapcsolattartási összetartozási szükségletek: szeretet,gyengédség /munkahelyi,baráti kapcsolatok/ Az ember igyekszik a helyét megtalálni a társadalomban,elismertetni egyéniségét, képességeit /hírnév,becsvágy,önbecsül/
NÖVEKEDÉS ALAPÚ SZÜKSÉGLETEK A piramis csúcsán az önmegvalósítás szükséglete áll,képességeink,tehetségünk kiaknázása kognitív szükséglet: tudni,megismerni esztétikai szükséglet:rend,szépség önmegvalósítás szükséglet
Milyenek az önmegvalósító emberek? hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot, elfogadóak önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban, spontánok gondolataikban és érzelmeikben, természetesek és mesterkéletlenek,
problémaközpontúak, függetlenek és autonómok, állandóan készek az események friss látásmódjára, gyakran tapasztalnak egyféle „óceanisztikus” érzést, a természettel való egység élményét, amely túllép időn és téren,
a tevékenységek folyamatát önmagáért is méltányolják, humorérzékük filozofikus, gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú, kreativitásuk és találékonyságuk friss és gyakran a gyermekekéhez hasonlít, belső függetlenségüket őrzik attól a kultúrától, melyben élnek, erősek, függetlenek, és a saját meglátásaik által irányítottak, ezért néha szeszélyesek is lehetnek
Az önmegvalósításhoz vezető viselkedések úgy élni az életet, mint a gyerekek, teljes elmélyedéssel, és összpontosítással inkább új dolgokat kipróbálni, mintsem ragaszkodni a biztos módszerekhez, inkább az érzésekre hallgatni, és nem a tekintélyre, vagy a többség hangjára a tapasztalatok értékelésében,
őszintének lenni, kerülni a színlelést és a szerepjátszást, felkészülni arra is, hogy lehet, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével, felelősséget vállalni, amit eldöntöttünk, hogy megtesszük, azt véghez is kell vinni.
Fogyasztás- Megtakarítás hajlandósági tényezők társadalmi helyzet vagyoni helyzet jövedelem
„TERMÉKEK” normál”termékek”/jövedelem nő –igény nő/ luxus „termékek”/jövedelemnél igény jobban nő alárendelt”termékek”/jövedelem növekedésnél kevesebb kell/
A turisztikai fogyasztás függ: diszkrecionális jövedelemtől motivációtól szabadidőtől
Az állam Politikai állam Gazdasági szerep /piaci koordináció/ külső környezet alakítás szociális háló bürokratikus koordináció
Állami vállalat Közüzemek Szabályozók,utasítások Naturális irányítás Informálás Adók,támogatások
A vállalkozás lehetséges meghatározásai Köznapi értelemben:cselekvés, tevékenység, folyamat,szervezeti, jogszabályi keret, melyben a vállalkozás, mint tevékenység zajlik Tágabb értelemben: valamilyen cél elérésére szervezett emberi tevékenység Szűkebb értelemben: megfelelően strukturált gazdasági egység, mely a szükséges termelési tényezőket (pl. tőke, munkaerő) céljának megfelelően szervezi, ill. alakítja
A piacon működnek Kereslet Kínálat Ár Verseny
A vállalkozások jellemzői Profittermelés Szükségletek kielégítése Piaci viszonyok között autonóm tevékenységet végeznek Kockázatot vállalnak
A vállalkozás szereplői tulajdonosok,befektetők kockázatvállalók menedzserek alkalmazottak
A kisvállalkozás jellemzői Szűkebb területi piacot szolgálja,mert a helyi viszonyokat jobban ismeri Piaci részesedése számarányuknál kisebb,de lehet,hogy az adott működési területükön meghatározó A vezető többnyire a tulajdonos A döntés a tulajdonos kezében van
Minden ügyet a tulajdonos intéz Minden alkalmazottat ismer Kielégíti azokat a piaci igényeket amelyeket nagyvállalkozás nem tud vagy nem akar Rugalmas a gyorsan változó igényekhez való alkalmazkodásban és az ötletek gyors megvalósításában
Vállalkozás-kategória KKV küszöbértékek Magyarországon Vállalkozás-kategória Létszám: Éves munkaegység (AWU) Éves forgalom Éves mérlegfő-összeg Középvállalkozás ‹250 ≤ 50 millió € (1999-ben: 4 milliárd Ft 2004-ben: 40 millió €) ≤ 43 millió € (1999-ben: 2,7 millió € 2004-ben: 27 millió €) Kisvállalkozás ‹50 ≤ 10 millió € (1999-ben: 700 millió Ft 2004-ben: 7 millió €) (1999-ben: 500 millió Ft 2004-ben: 5 millió €) Mikro-vállalkozás ‹10 ≤ 2 millió € (korábban nem volt meghatározva) vagy vagy vagy
A falusi szálláshelyek a 239/2009 (X. 20. ) korm. rend A falusi szálláshelyek a 239/2009 (X. 20.) korm. rend. szerint az „egyéb szálláshely” kategóriába tartozik, melyekben az előírás szerint a szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat lehet. (2§ (h)) Falusi szálláshely fogalma a korm.rend szerint (2§ (i)): „a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.”
Falusi turizmusban résztvevő vállalkozások Falusi szállásadók /akik nem kiemelten gyógyhelyeken,nem kiemelt üdülőhelyen folytatnak magánszállásadási tevékenységet Egyéni vállalkozások falun kereskedekmi szálláshelyek kereskedelmi vendéglátó helyek kiskereskedelmi üzletek szolgáltatói tevékenységgel foglalkozók
Társas vállalkozások kereskedekmi szálláshelyek kereskedelmi vendéglátó helyek kiskereskedelmi üzletek szolgáltatói tevékenységet végzők
Segíti munkájukat A falusi szállásadók együttműködését szervező Falusi Turizmus Országos Szövetsége Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetek Szakmai érdekképviseleti szervezetek Önkormányzatok
A vállalkozó szerepe a vállalkozás létesítésében A vállalkozó olyan személy aki racionális döntéshozó kockázatot vállal vezeti a vállalkozását
A vállalkozói tevékenységet a profitszerzés érdekében végzi Képes gyors döntéseket hozni Tevékenysége nem kizárólag rutinszerű
Rendelkezik éleslátással,hogy felismerje az új lehetőségeket Rendelkezik olyan képességekkel,képzelőerővel,hogy kimozduljon a napi megszokott gyakorlatból
A vállalkozó egyéb jellemzői Önbizalom Leleményesség Innováció és kreativítás Kezdeményezőkészség Függetlenség Vezetőkészség
A vállalkozói döntésre ható tényezők Külső hatások Belső hatások A térség adottságainak kiemelt szerepe /a falu évszázados természeti,kulturális és gazdasági hagyományai/ /Falu-kistérség-régió/ A lakossági fogadókészség
A turizmus rendszere Forrás: Lengyel Márton (2005): A turizmus általános elmélete
Üzleti tervezés feladata a válalkozás létesítésében,működésében A tervkészítés célja Üzleti cél Befektetés Gazdasági előrejelzés Megtérülés
2. A vállalkozás bemutatása A vállalkozás neve A vállalkozás címe A vállalkozás szakjegye A vállalkozás jogi formája A vállalkozás nagyság ( pl. szállodánál szobaszám) A vállalkozás tevékenységi köre (i) A vállalkozás színvonala A befektetés tőkenagysága A tőke tulajdonosi összetétele A működés (tervezett) beindulás
A vállalkozás bemutatása Falusi szálláshelynél: Szálláshely típusa, helymeghatározás Színvonal – kategória /napraforgó/ Szobaszám – ágyszám Vendéglátás – vendégasztal a férőhelyek száma igazodik a szobaszámhoz Egyéb szolgáltatások
3. Piacelemzés Makró környezeti tényezők Aktuális idegenforgalmi helyzet Mikró környezet – versenytársak Versenytárs elemzés Vevőkör – vendégkör ( szegmentálás, előrejelzések)
4. Befektetés és finanszírozása Beruházás tőkeigénye A szükséges tőke összetétele - Saját tőke megléte - Hitel felvétele vagy üzlettárs bevonása A befektetés szerkezeti összetétele A beruházás anyagi, műszaki összetétele
5. Marketingterv Marketing stratégia Árpolitika Reklám - propaganda Értékesítés ösztönzés Marketing költségvetés Bevételi terv Kockázatbecslés – GYELV analízis
6. Működési terv Szervezeti felépítés A munkaerő szükséglet és összetétele Bértervezés Egyéb munkaszervezési kérdések
7. Pénzügyi előrejelzés Bevételi számítás Költségszámítás Eredményszámítás – Eredménykimutatás (Kötelező melléklet) Fedezetpont számítás A pénzügyi előrejelzések gazdasági mutatói A pénzügyi előrejelzések szöveges értékelése
8. Egyéb megfontolások: mezőgazdasági termelés, állattartás ,kerékpárkölcsönzés stb.
I. ELŐKÉSZÍTÉS 3. sz. melléklet E l g o n d á s Szolgáltatási ágakra Piac- elemzés Keresleti piac Kínálati piac - verseny- helyzet Munkaerőpiac Tőke piac Elhatározás a vállalkozásra Nagyságára Szolgáltatási ágakra Szín vonalára Alapítási tőke A tőke- szükséglet megállapítása Helyére Működő tőke Egyedül Hitellel Üzlettársakkal Döntés a vállalkozás jogi formájáról Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Rt., Kft., Bt., Kkt. Falusi szálláshely Hitelezési eljárás Előzetes üzleti terv Hitelkérelem benyújtása Hitelnyújtás I. ELŐKÉSZÍTÉS 3. sz. melléklet
II. Megvalósítás A működés megkezdése Műszaki tevékenység Kivitelezés Építési engedélyezés Üzembe helyezés A működés jogi feltételei Marketing terv Osztályba sorolás Működési Minősítés nyilvántar- tásba vétel Pénzügyi stratégia Árstratégia Értékesítési politika Bevételi költségvetés Belső munkaszervezés Szervezet-struktúra, Humánpolitika: létszám – szakképesítés - bérezés Működési jogszabályok Elemzési mutatók Bevétel - Fedezet Költség Eredmény C - F Mérleg A működés megkezdése
III. Működés - gazdálkodás Értékesítés - Árbevétel Anyagköltség - ELÁBÉ Ár ÁFA Élőmunka gazdálko- dás Eszköz- Bérezés Járulékok Egyéb Személyi jellegű Költség- Létszám ÉCS 1-2 éves leírás Javítás karban- tartás jellegűi ráfordítások Egyéb költség Üzemelés - igazgatás Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek Bevétele és ráfordítása Pénz Pótlás Eszközökkel Kapcsolatos költségek Adózatlan eredmény Nyereségadó Fedezet - Árrés
Köszönöm a figyelmet!