Város és vidéke elmozdulás a közösségi kormányzás felé Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGTC – Pons Danubii konferencia Február 21. Tata

I. Mi a probléma?

Alkalmazkodási kényszer • Kvantitatív módon is kimutatható éghajlati módosulás. • Ökoszisztéma szolgáltatások degradációja. • Erőforrás- és ásványkészlet szűkösség. • Ivóvíz ellátási és élelmezési kockázatok. • Társadalmi egyenlőtlenség lendületes növekedése. • A pénzügyi, gazdasági, politikai, informatikai, kommunikációs erőforrások erőteljes koncentrációja. • A természeti erőforrások feletti rendelkezés jogának felülírása a tőkeérdekek által. • Az intézményesített bizalmi tőke megrendülése. • Geopolitikai instabilitás fokozódása.

Megbomlott egyensúly • A globális és hazai szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. • A valódi ok a természeti és társadalmi erőforrások túlfogyasztása. • A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását. • A változások nem a földi életet, hanem „csak” annak ma ismert rendszerét veszélyeztetik. • Fel kell ismernünk az egymásba foglalt rendszerek természetét: a gazdaság a társadalom alrendszere, amely pedig a természet adta kereteken belül működhet. • Nem környezetvédelmi intézkedésekre, hanem teljes társadalmi-gazdasági megújulásra van szükség.

II. A fenntarthatóság kultúrája

Értékváltásra van szükség A jövőbeni fejlődést nem lehet a természeti erőforrások korlátlan felhasználására, a társadalmi erőforrás- megújító intézményrendszer leépülésére, illetve a pénzügyi eladósodásra alapozni. • A legfőbb cél a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést. • A belátáshoz viszont kellő tájékozódás, összefüggésekben, rendszerben történő gondolkodás szükséges.

Értékőrzés és értékkövetés I. • Befektetés a humán tőkébe: vissza kell találnunk a család, a gyermek, az idős, elesett emberek tiszteletéhez, a pazarlás helyett át kell térnünk a takarékos, értékvédő fogyasztásra. • Helyre kell állítanunk az iskolázottság, a tapasztalatokon alapuló bölcsesség, a képességek és az elért sikerek megbecsülését. • Befektetés a társadalmi tőkébe: a kisközösségi öntudattól a nemzettudatig terjedő – önbizalomra és egymásba vetett bizalomra támaszkodó – életérzés megerősödése szükséges.

Értékőrzés és értékkövetés II. • Befektetés a természeti tőkébe: természeti kincseink megőrzése és tartamos használata, melynek során meg kell határoznunk a létalapok igénybevételének megkerülhetetlen kritériumait, melyeknek a létalapok versengő igénybevételére kell útbaigazításul szolgálniuk. • Befektetés a gazdasági tőkébe: A hitelezőinktől, a külpiacoktól, a transznacionális befektetőktől, uniós támogatásoktól való függésünk mérséklése, és a nemzeti vagyon gyarapítása. • A helyi természeti, társadalmi, kulturális adottságokat figyelembe vevő, sok lábon álló helyi gazdaságok szövedékének kialakítása.

III. Alkalmazkodási stratégia

Sérülékennyé váltunk • • Az éghajlatváltozás és az erőforrás-válság nem új keletű jelenség, ám ahogy eltávolodtunk a természeti létalapjainktól, alkalmazkodóképességünket – különösen a gyors változásokhoz – jószerével elvesztettük. • A modern társadalmak civilizációs vívmányai rendkívül sérülékenyek a külső környezet változásaira, függetlenül attól, hogy e változásokat az emberi tevékenység idézte elő, vagy sem. • A gyors változások tehát – azok okától, mértékétől és bizonytalanságaitól függetlenül – biztonságpolitikai kérdéseket vetnek fel, melyekre átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós választ.

Nemzeti alkalmazkodási stratégiára van szükség  Összkormányzati szinten koordinált stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési tervekre van szükség  Elsődleges nemzetbiztonsági szempontok: - az élelmiszer önrendelkezés biztosítása - az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása - az energiafüggésünk csökkentése - vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása - katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése - kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra - demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése - a lakosság környezeti- és klímatudatosságának fejlesztése az oktatás minden szintjén

Miért kell stratégia az éghajlatváltozásra? > Kárpát-medencei létalapjaink – gazdag vízkészleteink, termőföldjeink, erdeink, változatos élővilágunk – tartós megóvása nemzetstratégiai jelentőségű. > Az éghajlatváltozás hatásai olyan komplex problémakört alkotnak, mely kihívásokra hatásos választ csak összehangolt, távlatos koncepciók adhatnak. > A klímavédelem horizontális szempontjai szinte minden gazdaságfejlesztési, regionális fejlesztési programban meg kell jelenjenek > A NÉS cél- és eszközrendszere lehetővé teszi az EU pénzügyi források éghajlatvédelmi célú felhasználásának tervezését, fókuszált megvalósítását és nyomon követését.

Stratégiai tervezés a NAK-ban Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia Éghajlati szemléletformálási terv Klímadialógus – internetes véleménycsere platform NÉS-2

Holisztikus látásmód Rendszerszemlélet Gazdaság Társadalom Természet KitettségÉrzékenység Sérülékenység Gazdasági paraméterekTársadalmi mutatókTermészeti jellemzők

Az éghajlatváltozás hatásainak feltárása VizekTalajBiológiai sokféleségErdőkEmberi egészség MezőgazdaságÉpített környezetKözlekedésHulladékgazdálkodás Energetikai infrastruktúra TurizmusKatasztrófavédelem

Alkalmazkodási modell sematikus ábrája Csete (2012) Valószínűsít- hető lokális időjárási jelenségek Életminőségre gyakorolt hatások számbavétele Térségi szinten lehetséges válaszok megadása Feladatok, megvalósítási stratégiák Cselekvési programok, visszacsatolások Célrendszer: fenntarthatóság megteremtése

IV. Városnak és vidéknek egy a sorsa

Város és vidék szembeállításának célja és kockázatai • Mindenkori célja a nemzeti közösséget megosztó, az érdekkülönbségeket felnagyító és előtérbe helyező szabályozási falak felhúzása, mely végső soron kiszolgáltatottá teszi az egymástól elválasztott közösségeket. • A magyar élelmiszergazdaság állapota alapvető módon meghatározza a városi közösségek életminőségét – emelkedő élelmiszerárak, egyre silányabb termékek. • Miközben a városi közösségek egyre többet kénytelenek költeni élelmiszerre, addig a magyar falu a mezőgazdasági tevékenységből egyre kevesebb bevételhez jut. • Amennyiben a falusi közösségek elveszítik megtartó erejüket, akkor nem csak az élelmiszer-előállítás kerül veszélybe, hanem olyan társadalmi konfliktusok is felerősödnek, amelyek kezelésére az országnak nincsenek eszközei.

Újra kell gondolni, hogy hol élünk, hogyan és miből • A saját erőforrások fenntartható használatára ösztönző, helyi közösségek megerősítését szolgáló gazdaságpolitikára van szükség. • A családi gazdaságok és kisvállalkozások számára méltányos versenyfeltételeket biztosító értékesítési, hitel- és földbirtok-politika kell. • Elengedhetetlen, hogy a helyi termékek kínálata szélesedjék, a termelés, feldolgozás és értékesítés jogi szabályozása egyszerűsödjék. • A falusi turizmust szabályozó jogi kereteket helyre kell állítani. • A közétkeztetés joga a helyi közösséget illesse meg. • A helyi termékfejlesztés nem csak gazdasági cél, hanem társadalmi integrációs kérdés is.

A közösségi kormányzás felé Magyarország nemzeti erőforrásainak fenntarthatósága csak úgy biztosítható, ha a feladatból meghatározó részt vállalnak az erőforrásokat használó helyi közösségek, és az önszerveződő közösségi kormányzás sikeres intézményeit alakítják ki.

Helyi társadalmak reneszánsza • Vissza kell szerezni a helyi közösségek természeti erőforrások feletti ellenőrzésének és rendelkezésének jogát. • A legfontosabb szabályozó erő, mely együttműködésre és kölcsönös segítségre ösztönöz, a lelkekben élő rend. • A Rend az egész rendjét, az isteni teremtés rendjét hordozza magában. Ehhez képest a rendszer csak egy beszűkült részlet, mely csak töredékesen tartalmazza a Rend ismertetőjegyeit. • Ha a helyi közösségek visszaszerzik az önrendelkezés szellemi és anyagi eszközeit, akkor a létfeltételek megóvása szempontjából jobb döntéseket fognak hozni. • Mindez véget vethet a tőkéstársaságok világuralmának és magával hozhatja a helyi társadalmak reneszánszát.

VII. Elvégzendő munka 2014-ben

Tervezett munkálatok • A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016) • A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése • NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, turizmus • Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák készítésének módszertani megalapozása • Dekarbonizációs pályák finomhangolása • A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása

Természeti er ő forrás kataszter (TerEK) >A természeti er ő források egészére vonatkozó, azok aktuális mennyiségi és min ő ségi jellemz ő it tartalmazó egységes, járási és települési szintű adatbázis. >Feladata, hogy területi szint ű értékelést adjon a hazai természeti er ő források mennyiségi és min ő ségi jellemz ő ir ő l. >Bemutatja, hogy a megújuló energiahordozók készleteinek, primer er ő forrásainak felhasználhatóságát milyen természeti, környezeti és jogi, szakpolitikai feltételek korlátozzák.

Köszönöm a figyelmet!