Varratmentes Európa? [Seamless Europe?] Törzsök Erika előadása

Az 1990-től induló integrációs folyamatok megteremtik-e az államszocializmusok bukása után a” varratmentes „Európát? 1990 – kísérlet Európa 3 történeti régiójának (Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa) integrációjára? Közép-Kelet-Európában az állami és nemzeti határok elkülönült volta európai keretek között oldódik vagy a nacionalizmusok, politikai hisztériák újabb jelenségei erősödnek fel ? Új típusú integrációs formák az Európai Unióban

Az integráció sikerének szükséges, de nem elégséges feltételei  ha a folyamatok olyan fejlődési ritmusban zajlanak, melyben a kumulatív változás struktúraváltást is eredményez (az új tagállamok EU-keretek közé kerülése csökkenti az EU megosztottságát, növelve ezzel Európa versenyképességét)  ha a folyamatok olyan fejlődési ritmusban zajlanak, melyben a kumulatív változás struktúraváltást is eredményez (az új tagállamok EU-keretek közé kerülése csökkenti az EU megosztottságát, növelve ezzel Európa versenyképességét)

Az integráció sikerének szükséges, de nem elégséges feltételei  ha olyan struktúrák jönnek létre, melyek magukban hordják önmaguk meghaladá- sának feltételeit (növekszik a globalizációs versenyben Európa esélye)  A Sztálin, Churchill és Roosevelt által megrajzolt, Európát megosztó határok nemcsak fizikai, hanem mentális meghaladása  ha olyan struktúrák jönnek létre, melyek magukban hordják önmaguk meghaladá- sának feltételeit (növekszik a globalizációs versenyben Európa esélye)  A Sztálin, Churchill és Roosevelt által megrajzolt, Európát megosztó határok nemcsak fizikai, hanem mentális meghaladása

Az integrációt hátráltató tényezők  Közép-Kelet Európa fejlődése hosszú évszázadokon át Nyugat és Kelet-Európa kettős hatása között folyt   Európa belső határainak változásai, a térség többszöri átrendeződése és átértékelése a XX.sz. során  A KKE-i társadalmak egyensúlytalanságai, egzisztenciális félelmei  A társadalom és az állam szétválasztása, ill. az ideológiai és a politikai szféra szétválasztásának megkésett volta  Közép-Kelet Európa fejlődése hosszú évszázadokon át Nyugat és Kelet-Európa kettős hatása között folyt   Európa belső határainak változásai, a térség többszöri átrendeződése és átértékelése a XX.sz. során  A KKE-i társadalmak egyensúlytalanságai, egzisztenciális félelmei  A társadalom és az állam szétválasztása, ill. az ideológiai és a politikai szféra szétválasztásának megkésett volta

Az integrációt hátráltató tényezők  A XX. sz. társadalom átalakító kísérletei (a jobb- és baloldali diktatúrák) elmélyítették a különbségeket Európa három történeti régiója között. (Nyugat-Európa: jóléti államok; Kelet-Közép-Európa: államszocia- lista társadalmak, hiánygazdaság; Kelet- Európa: kemény, birodalmi diktatúra)  A KKE-i társadalmak tagjainak alulinformált- sága a nagy gazdasági és társadalmi folya- matokkal kapcsolatban, illúziók és csalódottság  A XX. sz. társadalom átalakító kísérletei (a jobb- és baloldali diktatúrák) elmélyítették a különbségeket Európa három történeti régiója között. (Nyugat-Európa: jóléti államok; Kelet-Közép-Európa: államszocia- lista társadalmak, hiánygazdaság; Kelet- Európa: kemény, birodalmi diktatúra)  A KKE-i társadalmak tagjainak alulinformált- sága a nagy gazdasági és társadalmi folya- matokkal kapcsolatban, illúziók és csalódottság

A tényleges helyzet: „Az átalakulás válsága” (Kornai) : az államszocializmus összeomlását követően a régiók fejlődése hatalmas elté- réseket mutat (a nyugati világ szelektív piacvédelme Ny-Európát alkalmassá tette a szabad versenyre, ugyanez a politika KKE drámai gazdasági visszaesését eredményezte (mezőgazdaságban 50%, az iparban 25-30% -os hanyatlás; ki- vagy bekerülés a világ gazdasági vérkeringésébe) a kke-i társadalmak jóléti várakozásával szemben gazdasági hanyatlás következett

A tényleges helyzet: „Az átalakulás válsága” (Kornai) „Európa [régiói] közötti szakadék szélesebbé vált, mint bármikor a történelem során: 1973-ban a a térség országainak egy főre jutó jövedelme a nyugati szintnek még 48%-át érte el, 1990-re 38%-ra süllyedt, a század végére pedig már csak 26%-át tette ki.” (Berend T. Iván)

A es pénzügyi és gazdasági világválság hatása Megtöri a térség országaiban az új feltételek között megindult gazdasági és társadalmi fejlődés folyamatát A KKE-ban látensen mindig is jelen lévő nacionalizmusoknak új táptalajt nyújt (pl. nyelvi nacionalizmus) Megtöri a térség országaiban az új feltételek között megindult gazdasági és társadalmi fejlődés folyamatát A KKE-ban látensen mindig is jelen lévő nacionalizmusoknak új táptalajt nyújt (pl. nyelvi nacionalizmus)

A válság, mint lehetőség  A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is.  A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak.  Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére.  Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére.  Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére.  A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is.  A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak.  Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére.  Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére.  Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére.

A válság, mint lehetőség  Várhatóan a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét.  Feltétel: a fizikai határok megszüntetése mellett a mentális határok oldása, a provinciális, bezárkózó megközelítés, a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás, fejlesztés kialakítása.  A multinacionális cégek szabályozott körülmények között való működése  Várhatóan a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét.  Feltétel: a fizikai határok megszüntetése mellett a mentális határok oldása, a provinciális, bezárkózó megközelítés, a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás, fejlesztés kialakítása.  A multinacionális cégek szabályozott körülmények között való működése

A válság, mint lehetőség  A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás.  Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések.  A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás.  Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések.

Paradigmaváltás a magyar nemzetpolitikában  Új történelmi helyzet ( től) az EU térségbeli kibővülésével  Új koncepció: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása új típusú együttműködések generálásával  A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika.  Új történelmi helyzet ( től) az EU térségbeli kibővülésével  Új koncepció: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása új típusú együttműködések generálásával  A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika.

Itt és mást! Kisebbségi közösségek és térségfejlesztés A kérdés specifikuma:  a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják;  vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni;  a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt. A kérdés specifikuma:  a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják;  vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni;  a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt.

Paradigmaváltás a magyar nemzetpolitikában Cél: Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása, a határok megszűnésével keletkező párhuzamosságok racionalizálása. Cél: Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása, a határok megszűnésével keletkező párhuzamosságok racionalizálása.

Új logisztikai térkép Az egymás felé forduló régiók fejlesztési forrása az ETE (230 millió €)

Európai területi együttműködési források  Szlovák-magyar határ mentén 176 millió €  Ukrán-magyar határ mentén 68,64 millió €  Román-magyar határ mentén 230 millió €  Szerb-magyar határ mentén 50,1 millió €  Horvát-magyar határ mentén 52,4 millió €  Szlovén-magyar határ mentén 29,2 millió €  Osztrák-magyar határ mentén 82,3 millió €

Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika Az új koncepció megvalósításának első lépései:  A közösségi szereplők bevonása  Az információhiány leküzdése 2007-től:  Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon.  Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke-transzfer.  A forráslehetőségek feltárása és bemutatása.  A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében Az új koncepció megvalósításának első lépései:  A közösségi szereplők bevonása  Az információhiány leküzdése 2007-től:  Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon.  Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke-transzfer.  A forráslehetőségek feltárása és bemutatása.  A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében

A fejlesztéspolitikai téma megjelenése e nemzetközi kisebbségi dokumentumokban Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése. Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások) „Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között, valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet.” Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése. Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások) „Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között, valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet.”

Az EGTC, mint új lehetőség Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés generálása, az EGTC Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés generálása, az EGTC

Az EGTC, mint új lehetőség 2008/2009-től A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében:  Határokon átnyúló,  Transznacionális,  Régiók közötti együttműködés 2008/2009-től A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében:  Határokon átnyúló,  Transznacionális,  Régiók közötti együttműködés

Az EGTC, mint új lehetőség Előzmények:  A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt  A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését  Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre Előzmények:  A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt  A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését  Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre

Az EGTC előnyei  Jogi személyiség  Az első közösségi szintű jogi eszköz  Több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza  Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva  Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete  Saját költségvetéssel,  Saját szervezettel,  Saját szerződő képességgel.  Jogi személyiség  Az első közösségi szintű jogi eszköz  Több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza  Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva  Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete  Saját költségvetéssel,  Saját szervezettel,  Saját szerződő képességgel.

Az EGTC előnyei  Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét.  Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 tagállam), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is  Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva.  Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét.  Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 tagállam), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is  Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva.

Az EGTC, mint új lehetőség Gyakorlati előny:  Lobbi az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában.  Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően.  Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret. Gyakorlati előny:  Lobbi az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában.  Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően.  Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret.

Az EGTC, mint új lehetőség Lehetséges modellek:  Területi együttműködési programok (ETE programok).  Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében).  Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében).  Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések. Lehetséges modellek:  Területi együttműködési programok (ETE programok).  Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében).  Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében).  Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések.

Működő EGTC: Ister-Granum

Tervezett EGTC: Banat-Triplex Confinium

Tervezett EGTC Gömör/Gemer

Tervezett EGTC: Szigetköz-Zitny Ostrov (Csallóköz)

Tervezett EGTC: Ung-Tisza-Túr

A fejlesztéspolitika egy eszköze