Integrált Közösségi Szolgáltató Tér IKSZT Program a közösségi szolgáltatások kiszélesítésére, minőségének javítására a kistelepüléseken

A társadalom állapotát meghatározó ok-okozati rendszer (válaszok a társadalmi szükségletekre) Csak a jéghegy csúcsát látjuk Következmények (pl. leszakadások) szegénység Fenntarthatatlanság Szolgáltatás, településszerkezet, infra- struktúra, jogi szabályozás Falu, vagy város? Kereslet Kínálat A szemlélet alakítja A kultúra csak ennek kifejezője

A szegénység 3 értelmezése: Pénzügyi helyzet: anyagi szegénység Kulturális szegénység: (tolerancia, információ, kommunikációs és konfliktuskezelési- probléma megoldási képességek, készségek hiánya) Morális szegénység: magára hagyatottság kitaszítottság

Értékválasztás: Kistelepüléseken is szükség van a közösség tudásának, ismereteinek elsajátítására Közösségi értékek őrzésére Alapvető információra és szolgáltatásra de Más a többség értékválasztása Nincs annyi forrás, hogy mindez egyenként finanszírozható legyen A régi-új infrastruktúra lepusztult Fogy a humánerőforrás

A különböző rendszerek csonkák önmagukban kulturális oktatási szociális munkaügyi önkormányzati (ön)képzési mezőgazdasági természetvédelmi belügyi, igazgatási Megoldás: Komplex kezelés Tudásmenedzsment A 30 000 fő alatti települések 5 %-án nincs kulturális közintézmény, 0,67 fő a szakember

A problématerületeket felölelő közszolgálati hálózatot és ezek települési végpontjait kell létrehozni Új, integrált megoldások Infokommunikációs eszközök és ismeretek Ágazati összefogások segíthetnek

Fejlesztési cél: a közösségek megerősítése, megerősödése feltételeinek megteremtése jó színvonalú közszolgáltatások hozzáférésének biztosítása a legelmaradottabb térségekben a pusztulófélben lévő közösségi infrastruktúra revitalizálása Közösség Szolgáltatás Infrastruktúra

Az IKSZT egy lehetséges modell Épület, amely keretet biztosít minden ágazat, szakterület számára, hogy közszolgáltatásait elérhetővé tegye a vidéki településeken és térségekben Szolgáltatásszervezési modell, amely hozzájárul az egyes (köz)szolgáltatások fenntarthatóságához, szakmai és finanszírozási szinergiájuk megteremtéséhez Közösségi tér, a helyi közösségi indíttatású, illetve közösségi célú kezdeményezések, folyamatok befogadó, támogató keretrendszere

Mitől sajátos a program? Helyi tervezés (LEADER,HVS része) Tárcák összefogása Széles szolgáltatási skála Településenként különböző szolgáltatások kialakítása a helyi igényeknek megfelelően Kétlépcsős pályázat, új európai-magyar modell Kapcsolódási lehetőség az önkormányzati reformhoz

Címpályázat Kötelező feladatok tájékoztatási, ügyfélszolgálati pont működtetése (lakossági és vállalkozási információk) MNVH végpont ifjúsági közösségi programok, ifjúságfejlesztés, ifjúsági információs pont működtetése közösségi internet hozzáférés biztosítása könyvtári és információs szolgáltatások közművelődési programok szervezése

Címpályázat Opcionális feladatok közösségfejlesztés egészségfejlesztési programok postai szolgáltatás nyújtása elektronikus közigazgatási végpont szolgáltatás biztosítása (közháló végpont) Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) információs pont tanoda tér/helyiség kialakítása gyermekek (különösen a 0-5 éves korosztály) foglalkoztatását biztosító tér/helyiség kialakítása üzlethelyiség kialakítása

Újszerű finanszírozási modell (a fenntarthatóság segítése) A támogatás formái Infrastruktúrafejlesztés támogatása Működési támogatás az első három évben A címbirtokosok számára szakmai támogatás és pályázati források célzott elérése A vállalkozások számára kialakított terek kiadásából származó tervezhető bevételek Bővülő üzleti szolgáltatások lehetősége

Az első és második benyújtási időszakban beérkezett pályázatok Beérkezett pályázatok száma: 1001 db (első körben 701 db, második körben 300 db) Érintett települések száma: 989 db Érintett települések összlakosság száma: mintegy 1,5 millió fő Átlagos településméret: kb. 1370 fő Külterületileg jogosult települések: 23 db Az LHH 33 kistérségből eddig 257 db pályázat érkezett be.

Beérkezett pályázatok megoszlása a pályázók jogi státusza szerint helyi önkormányzat 718 db 72 % és társulás egyház 17 db 2 % egyesület és alapítvány 266 db 26 % Összesen 1001 db 100 %

Meglévő hálózatokra épül

A beérkezett pályázatok területi megoszlása

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek

A beérkezett pályázatok területi megoszlása

Opcionális szolgáltatások vállalása Közösségfejlesztési folyamatok generálása 93 % Helyszín biztosítása civil szervezetek számára 97 % Tanoda tér/helyiségkialakítása 15 % Biztos kezdet gyerekprogram 23 % Egészségfejlesztési programok 72 % Üzlethelyiség kialakítása,vállalkozástámogatás 32 % Postai szolgáltatások nyújtása 8% Közháló végpont 56 % ÁFSZ információs pont 65 %

Új típusú ösztönzés Maga a címpályázat is előnyökkel jár Helyi sajátosságok szerint alakítható, amire ott szükség van… Hosszú távú cél: helyi társadalom fejlődését szolgáló művelődési, közösségi alapú modell A helyi „innováció” bölcsője lehet Komplex és rendszerszerű Akkor lesz igazán eredményes, ha rendszerszerűvé válik (bizonyos településnagyság alatt)

Szereplők és kapcsolataik A többfunkciós közösségi tér, Közösségi hozzáférési végpont Legfontosabb szereplők: IT mentor, ügysegéd közösségi koordinátor (társadalomfejlesztő, kultúraközvetítő) falugondnok falugazda, stb.

Szerepek A humánerőforrás minimuma a településen Az információ közvetítője, ügysegéd Az ügyek intézője,szociális segítő, falugondnok A tudás, a kultúra közvetítője közösségi koordinátor A település gazdája falugazda,polgármester

Hálózati kapcsolódások igazgatási,hatósági apparátusok menedzser hálózatok szakmai hálózatok IKSZT közösségi koordinátor(ok) falugondnok szociális segítők falugazda polgármester településmenedzser falugazdász

Egy példa a rendszerek kapcsolódásáról

Szakértők tapasztalatai a bírálat során „3 felsőfokú végzettségű személy van az egész faluban” Borzasztó nagy a civil erő, de nem tudják bevonni Lehessen gondnokra pályázni (akár szolgálati lakással) A szükséglet- és igényfelmérésnek nincs gyakorlata Közösségi tervezéshez szakértelem kell Címbirtokosoknak közös honlap – módszertani segítség „Helyi társadalomfejlesztési normatíva” segíthet Annál jobb, minél rugalmasabb Értelmiség megtartása, visszahívása a településre munkaügyi támogatással (minta EURODESK)

részlet a Tápió-vidékért Egyesület pályázatából Ők írták….. „Az IKSZT főállású munkatársa komoly feladatra vállalkozik: a település közösségi gyújtópontját irányítja, kezeli. Felelős azért, hogy az IKSZT mielőbb egészséges módon ágyazódjon be a község életébe, elfogadottá váljon, és a lehető legoptimálisabb kihasználtsággal működjön. Segítse a falu öngyógyító folyamatainak elindulását.” részlet a Tápió-vidékért Egyesület pályázatából

Ők írták….. „Az IKSZT azonos terekben különböző, de egymáshoz hasonló szolgáltatásokat integrál, mellyel egyszerűbbé válik azok fenntartása mind a működési, fejlesztési költségek, mind a humán-erőforrás gazdálkodás tekintetében. A lakossági ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá válik, hiszen egy épületben szinte mindent el tudnak intézni lakosaink…. Az IKSZT lehetőséget biztosít a különböző társadalmi csoportok egy térben való megjelenésére, a civil szervezetek közötti együttműködés elmélyülésére, valamint a különböző lakossági csoportok számára szervezett programok, projektek átjárhatóságára. Nagymértékben csökkenti a települési adottságokból fakadó hátrányokat.” Részlet Liptód Község (Baranya, 252 fő) pályázatából

Ők írták…. Ipolydamásd község dolgos, önmagukért tenni akaró emberek közössége…. Közösségünk bővelkedik az önszerveződő kezdeményezésekben, de általában csak azok az ötletek jutnak el a megvalósítás szintjéig, amelyek évente egy alkalommal kerülnek megrendezésre. Ennek oka, hogy jelenleg nincsen a településen egyetlen olyan, megfelelő épület- és eszközállománnyal rendelkező zárt helyiség, közösségi tér,amely alkalmas lenne állandó jellegű tevékenységek (rendszeres közösségi-, közművelődési-, egészségfejlesztési, stb. programok) megtartására…. IKSZT nélkül a település lakosságának jelentős része továbbra is félinformációkból ismerné a világot, elmenne – észre sem véve – saját lehetőségei mellett… Az IKSZT tehát nemcsak egyszerűen szolgáltatásokat nyújt az egyes embereknek, hanem közös élmények mentén összehozza a település lakosságát, tehát nagyszámú törekvés mentén integrálja a közösséget. Az IKSZT kapcsolódási pont, amely utat teremt a különböző társadalmi- és korcsoportok között.” Részlet Ipolydamásd (381 fő) község pályázatából

Kapcsolódó program egy korábbi program tanulságaival „A polgármester a falu esze, a falugondnok a falu szíve kell legyen” (Kemény Bertalan: Falugondnokság – a vidékfejlesztés szelíd módszere) A szolgáltatás alapértékei: (mitől a demokrácia iskolája) Nyilvános pályáztatás a falu véleményének meghallgatása a személy kiválasztásánál Együttműködés a szolgálat konkrét tevékenységének meghatározásában Rugalmasan alakítható a helyi igényekhez Értéke a segítségnyújtás személyessége A faluközösség épülése

A közösségi tervezés, mint stratégia mint a „jövőképesség” záloga Célja: A település - térség konszenzuson alapuló fejlesztési stratégiájának elkészítése: közös jövőkép megfogalmazása A települési identitás erősítése Erőforrások feltérképezése, fejlesztése Az állampolgári aktivitás növelése Partneri együttműködések generálása Felelősségvállalás Törekvés a működés folyamatosságának megteremtésére

Továbblépési lehetőségek A falu- és tanyagondnoki szolgáltatással való összehangolás Kapcsolódó foglalkoztatási (támogatási) program az értelmiség helyben tartására visszahívására „Jó gyakorlatok” terjesztése (a modell bemutatása egyben lehetőség a párbeszédre a szemléletformálásra) a kampány része lehet

Naponta beérkező pályázói kérdések, társtárcák kérdései, szakmai team kérdései A települési önkormányzatok 2009. évi költségvetéseit februárban el kell fogadni, így fontos lenne tudni:Mikorra számíthatnak döntésre a "cím" ügyben? kb. mikorra prognosztizálható az ezt követő, tényleges támogatásról szóló forduló beadási határideje? ott kb. mikorra várható döntés (azaz elindulhat-e idén a fejlesztés, kell-e 2009. évi önerő - vagy csak pld. a tervezésre, stb.)? Illetve a tárcák, kapcsolódó programok is jelentkeznek (pl. Postánál elindult a PPP 4. köre). A Módszertani Központ kérdését is tisztázni kell Nem lehet úgy jól kommunikálni, politizálni, hogy ezek nem tisztázottak

Kapcsolódó, folyamatban lévő ügyek TÁMOP 5.2.2. A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet program a leghátrányosabb helyzetű térségekben (beadási határidő: 2009. február 16., 3 pont címbirtokosnak)TAMOP 3.3.5.A "Tanoda programok támogatása" eMagyarország pályázat (elektronikus pályázat beadási határideje február 16. 3 pont címbirtokosoknak, rákérdez arra is, ha nem ugyanaz a szervezet pályázik, pl. civil és önkormányzat)Magyar Posta Postapartner Program (4. ütem)Elnyert TÁMOP fejlesztés InfoszövetségSZMM –ben az ifjúság ügy és az Esélyek Házai, valamint az Élhetőbb faluért program az IKSZT-kre épül.

Következő „kötelező lépések”: A határidők és a hitelesség megtartása miatt most azt látszik a legkivitelezhetőbbnek, hogy a beruházási támogatási kérelem benyújtásakor a szakmai pontok egy részét, amit nem lehet teljesen automatizálni, a VKSZI adja delegált feladatként. És akkorra lehet letisztázni, hogy akkor milyen szolgáltatásokat vállal, hogyan nyújtja, stb. MVH meg főleg az infrával foglalkozik, és néhány objektív szempont (területi kohézió, együttműködések stb.) értékel. Kormányhatározatban kell rögzíteni a működtetésben, fejlesztésben részt vevő tárcák közötti együttműködés tartalmát, formáit. (tárcaközi bizottság) Dönteni kell a Módszertani Központ feladatairól,működtetési formájáról, forrásairól (külön anyag)