A demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés a XXI A demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés a XXI. században Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet A „Demokrácia – tanuljuk és éljük meg! Mit jelent ma európai polgárnak lenni?” Budapest, 2005 április 25

Mit jelent a XXI. század elején Európában a Demokráciára és Aktív állampolgárságra Nevelés (DAN) ? Az elmúlt évtizedben rendkívüli nemzetközi aktivitás jellemezte ezt a területet Látványos tudásbővülés történt és egy paradigmaváltás zajlott le A demokráciára nevelés európai éve akkor lesz sikeres, ha (1) e paradigmaváltást sikerül feldolgoznunk és (2) ennek megfelelő konkrét cselekvés indul el

Miért lett fontos a DAN? - 1 (XX. sz. végi kihívások) A nem demokratikus rezsimek összeomlása – az átmenet nehézségei Globalizálódás és nemzetközi integráció: új problémaközösségek, új identitások Fenyegetés a „civilizált világ” magjában: új véres etnikai/nemzeti konfliktusok

Miért lett fontos ez az ügy. - 2 (XX. sz Miért lett fontos ez az ügy? - 2 (XX. sz. végi kihívások: a „régi” demokráciákban) Társadalmi kötelékek bomlása és polgári aktivitás visszaesése (riasztó új kutatási eredmények a „régi” demokráciákban ) A demokratikus intézmények gyenge problémakezelő képessége (a ”demokrácia vagy kormányozhatóság” dilemmájának felerősödése) A kísérletező/tanuló demokrácia gondolata és gyakorlata (pl. EU Fehér Könyv)

Miért lett fontos ez az ügy. - 3 (XX. sz Miért lett fontos ez az ügy? - 3 (XX. sz. végi kihívások: gazdaság belépése) A társadalmi tényezők növekedést meghatározó szerepének felértékelődése („social capital” elmélet) A gazdasági szervezetek átalakulása (szervezeti tanulás, tanuló szervezetek) Új szereplők megjelenése, a viták erőterének átalakulása (pl. üzleti szféra, minőségügy képviselői)

Miért lett fontos ez az ügy. - 4 (XX. sz Miért lett fontos ez az ügy? - 4 (XX. sz. végi kihívások: az oktatás világa) Az oktatás világának átalakulása (az új LLL paradigma hatása) A tanuláskutatás és pedagógiai fejlesztés új eredményei (kompetencia-alapú gondolkodás) A demokráciára nevelés új technikái és az általa kínált megoldások gazdagodása

A DAN új paradigmája Nemzeti és nemzetközi folyamatok (pl. ET program 1997-2004; angol DAN reform, 1997-) LLL és társadalmi integrációs perspektíva (2002-es ET ajánlások, EU lisszaboni folyamat - objectives munkacsoportok) A DAN mint innovációs tényező – az új „trójai faló” (2002-es ET ajánlások) Kompetencialapú gondolkodás Koncentrálás a hatékony megvalósításra

Lehetséges hazai feladatok A demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés nemzeti stratégiájának kidolgozása a DAN hozzájárul a gazdasági versenyképesség, a jólét és az életminőség javításához sokféle szempont és széles társadalmi egyeztetés Ennek beépítése átfogó oktatásfejlesztési stratégiákba (LLL is) a tartalmi szabályozás és fejlesztés rendszerébe az értékelés és mérés rendszerébe

Köszönöm a figyelmet!

Polgári kompetenciák „civic competencies” Egy régi dilemma: egyéni kompetenciák vagy/és közösségfejlesztés Kompetenciák a 2002-es ET ajánlásokban Az angol DAN reform Standardok meghatározása az USA-ban Az OECD DeSeCo programja Komplex társadalmi problémamegoldás

Polgári kompetenciák a 2002-es ET ajánlásokban Konfliktusok nem erőszakos rendezése A saját álláspont kifejtése és megvédése Különbségek felismerése és elfogadása Választás: alternatívák mérlegelése és ezek erkölcsi elemzés alá vetése Megosztott felelősség vállalása Konstruktív, nem agresszív kapcsolatok létrehozása másokkal

Polgári kompetenciák az angol DAN reformban Társadalmi-szakmai vita - három elem egyensúlya (Crick report) Társadalmi és erkölcsi felelősség Közösségi munkavégzés Politikai „írástudás” (political literacy) Az angol reform sajátosságai Kötelező iskolai feladat lett Más társadalmi/életviteli területekhez kötve Eredmények intenzív és komoly értékelése

Polgári kompetenciák az USA-ban Standardok meghatározása –civil szervezet dolgozta ki állami támogatással Többféle standard (tartalom, teljesítmény, tanárok, iskolák, irányítás) Tartalom standardok: Intellektuális készségek (pl. megérteni, megmagyarázni, értékelni dolgokat) Részvételi készségek (pl. tárgyalás, szövetséges-keresés, konszenzusépítés)

Az OECD DeSeCo programja Az egyik legátfogóbb reflexió a mai társadalomban szükséges kompetenciákról Egy példa: a jó társadalomban szükséges kulcskompetenciák: Komplexitás kezelése Észlelési kompetenciák (megértés) A normák kezelése Kooperatív kompetenciák Narratív kompetenciák

Komplex társadalmi problémamegoldás Többdimenziós komplex rendszerben való gondolkodás (sokféle szereplővel, érdekkel, alternatívával jellemezhető helyzetek; komplexitás kognitív és érzelmi kezelése) Játékelmélet, szimulációs játékok (kooperációs és konfrontációs megoldások, bizalomra és gyanakvásra épülő stratégiák, alkufolyamatok, szcenárió-építés, kockázatmérlegelés stb.)

„…hogy a munka valóban el legyen végezve” A DAN az értékviták világából átkerült a közpolitika (public policy) világába A célok komolyan vétele (mintha élelmiszerbiztonságról vagy adóbehajtásról lenne szó) Kemény új elvárások megjelenése (eredményesség, elszámoltathatóság, hatékonyság, értékelés és minőségbiztosítás)

„…hogy a munka valóban el legyen végezve” Felértékelődnek a DAN technikái és eszközei (amelyek effektív módon segítik a polgári kompetenciák kifejlődését az egyénekben) Többszintű, többdimenziós gondolkodás (pl. az egyén szintjén: belső lélektani folyamatok, cselekvés, környezet; csoport szintjén kiscsoport, osztály, iskola, környezet) Gazdag módszertani segítség tanároknak, iskoláknak)

Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei/1 Többféle szint és színtér A tanulásnak többféle szintje és színtere van: a módszereket mindegyik szinten végig kell gondolni és mindegyik szinthez kell módszereket rendelni Módszerek kombinálása Csak többféle módszer kombinálásával lehet eredményt elérni: minden szinten és minden szintéren kell tanulási stimulust teremteni

Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei /2 Az egyéni tanulás szintjei: kognitív és érzelmi szint az egyéni cselekvés szintje az egyén és környezete közötti interakció szintje A tanulás lehetséges helyei osztályterem iskola egésze iskola társadalmi környezete

Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei /3 környezet cselekvés kogníció és érzelem

Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei /4 Osztály-terem Iskola egésze Társadalmi környezet Az egyén környezete Tanári viselkedés Házirend szabályai Helyi civil szervezetek Aktív cselekvés Egy felmérés szervezése és elemzése Iskolai képviselő választása Szelektív hulladék gy. bevezetése Kogníció, érzelmek Vita egy aktuális dilemmáról Iskolai önértékelés megvitatása Helyi önkormányzat bemutatása

Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei Környezet Osztálytermi folyamatok (pl. tanári viselkedés, csoportmunka) Az iskolai mint intézmény (pl. iskolai szervezeti folyamatok elemzése, részvétel szervezetfejlesztésben) Helyi társadalmi folyamatok (pl. gazdasági, kulturális, ökológiai környezet, részvétel helyi problémamegoldásban – pl. szociális gondoskodás megszervezése)

Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei Cselekvés Tanulást segítő projektek (pl. mini szociológiai felmérés, csoportmunkában végzett projekt) Iskolai szervezeti folyamatok (pl. szabályalkotás, képviselők választása, iskolai folyamatok értékelése, szervezetfejlesztésben való részvétel, iskolaújság, iskolaszékben való jelenlét) Aktív társadalmi tevékenység (pl. szelektív hulladékgyűjtésre történő áttérés, öregek gondozása, településfejlesztési tervek megvitatása, közterületek gondozása,)

Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei Kogníció és érzelem Információ társadalmi folyamatokról (pl. társadalomelméleti és politológiai alapismeretek, szociológiai vizsgálatok eredményei) Komplex társadalmi dilemmák elemzése (pl. játékelmélet, társadalmi csapdák, potyázás és kooperáció, piaci folyamatok szimulálása) Az egyént involváló, motiváló viták (pl. aktuális társ. konfliktusok megvitatása)