A memória

Memória: Integrált áramkörökből készített, adattárolásra használt egység.

Az első memória: Ferrit gyűrűs memória (az első gép ami ezzel a memóriával készült a Whirlwind volt, amit 1953-ban gyártottak) A memóriák tényleges elterjedése a ’70-es években történt

Memóriák RAM ROM Cache memória Flash memória

ROM ROM = Read Only Memory A gép itt tárolja az indításhoz és működéshez szükséges adatokat és programokat A gép kikapcsolása után tartalma nem vész el Az adatok hosszú távú tárolására szolgál

ROM

ROM fajták ROM PROM EPROM EEPROM

Cache memória Gyorsító tárnak is szokták nevezni Gyorsan elérhető Ide töltődnek be a processzor által igényelt információk a lassabb operatív tárból

Flash memória Nem felejtő Nincs szüksége tápfeszültségre ahhoz, hogy a benne tárolt információt megőrizze Nem tartalmaz forgó alkatrészt, így jobban ellenáll a mechanikai hatásoknak Pendrive-oknál előszeretettel alkalmazzák

RAM Radnom Acces Memorie: (Közvetlen hozzáférésű memória, vagy írható/olvasható memória) A gép itt tárolja működés közben az adatokat A legtöbb RAM felejtő memória, vagyis csak addig tartják meg az információt amíg tápfeszültség van RAM-oknak két fajtája van: Statikus RAM Dinamikus RAM

Statikus RAM A statikus  RAM-ok (SRAM) az adatok átmeneti tárolására szolgálnak. Két állapotú kapcsolóelemek tárolják az információt. Ezek a kapcsoló elemek áramköri kialakításuk szerint flip-flopok, olyan áramkör, melyeknek két stabil állapotuk van

Statikus RAM-ok fajtái Aszinkron SRAM Szinkron SRAM PB SRAM

Aszinkron SRAM Az aszinkron memória arról kapta a névét, hogy a processzorral nem szinkronba működik. Ez azt jelenti, hogy a processzornak az olvasás és írás esetén néha várakozni kell. Ezek a memóriák 12 - 20 ns hozzáféréssel rendelkeznek. A modern PC-kben aszinkron SRAM-ot ma már nem használnak

Szinkron SRAM Mint a neve is mutatja, ez a típus a processzorral már szinkron üzemben működik együtt. Ez azt jelenti, hogy a processzor és a memória működési sebessége azonos, mindkettő ugyanarról  a rendszer órajelről működik. A szinkron SRAM hozzáférési ideje 8,5 - 12  ns között van.

PB SRAM A PB SRAM (Pipelined Burst Static RAM) esetében a memória-áramkörök be/kimeneti regisztereket is tartalmaznak. E regiszterek feltöltése az első adatelérésekor több időt igényel, de ezt követően a feltöltött regiszterek alapján való adattovábbítás már sokkal gyorsabb. Az átlagos hozzáférési ideje a PB SRAM-nak ezért  4,5 nsec.

Dinamikus RAM A dinamikus RAM (DRAM) memóriában a biteket cellákba osztva tárolják elektromos töltés formájában. Minden egyes cella egy kis felületű félvezető kondenzátorból és egy tranzisztorból áll. A DRAM-ok az elemi memóriacellákat mátrix elrendezésben tartalmazzák. Egy elemi cellához történő hozzáféréskor (írás vagy olvasás) a mátrix sorának és oszlopának a címét kell megadni.

Dinamikus RAM

FP RAM FP RAM = Fast Page RAM (gyors lapozású memória) Ez a legrégibb megoldás Elérési ideje: 60-70 ns A memória sorokra és oszlopokra van felosztva Az azonos sorban lévő elemekhez az átlagosnál gyorsabban tud hozzáférni

EDO RAM EDO RAM = Extended Data Output Elérési ideje: 50, 60, 70 ns A kimenő adat tovább olvasható, mint az FP RAM-nál Nem csak sebességben jobb, mint a DRAM-ok, hanem a fogyasztása is jelentősebben kevesebb (az áramköri felépítés miatt) Az EDO RAM memóriák aszinkron működési elvvel rendelkeznek, vagyis a cím és az adatvonal nem ugyanazzal az órajellel működik Alkalmazása: 486 Sebessége: 66 MHz

EDO RAM

SD RAM SDRAM = Synchronous Dinamic Random Acces Memorie (szinkron DRAM) Alapgondolat: a processzor órajelével működjön a memória Rövid idő alatt elveszíti tartalmát frissíteni kell DIMM tokozással készült Az adatátvitelt a rendszer órajeléhez igazítja Az újabb SDRAM-on van egy SPD nevű memóriachip, ami tudatja az alaplappal a hozzátartozó időzítési adatokat 100, 133 MHz-cel működik (ezek a P100 és P133 memóriák)

SD RAM

SD RAM P100 memóriamodul

SD RAM P133 memória modul

DDR-SDRAM DDR-SDRAM = Double Data Rate SDRAM Ezekbe a memóriákba 4 db egymással párhuzamos és egymástól független működésre képes bankot építettek be Az adatátviteli teljesítményt megduplázzák azzal, hogy a memória az órajel fel- és lefutó élére képes adatot fogadni és szolgáltatni Első két verziója: PC1600 (DDR PC100) és PC2100 (DDR PC133) [a PC1600 és PC 2100 az adatátvitelre utal, azaz 1,6 és 2,1 GB/s ]

DDR-SDRAM

RIMM (RDRAM,Rambus Inline Memorie Module) Az Intel támogatta a RAMBUS technológiát. Ez az RDRAM technológia alapja Pentium IV-es számítógépeknél akarták bevezetni, de túl drága volt mellékvágány

RIMM (RDRAM,Rambus Inline Memorie Module)

DDR2 A modulok 400, 533, 667, 800 és 1066 MHz-es változatokban érhetőek el A DDR2 memóriának alacsonyabb az energiafogyasztása, mint a DDR modulnak, mivel a DDR2 1,8 Volton működik, a DDR pedig 2,5 Volton.

DDR2 A DDR és a DDR2 modulok fizikai mérete megegyezik viszont a DDR modul 184 érintkezőt tartalmaz, a DDR2 modul pedig 240 érintkezőt. Emiatt a bevágás is eltérő helyre került, így nincs lehetőség (elvileg) a DDR2 modult DDR slotba helyezni. a DDR memóriáknál a működéshez szükséges rezisztív lezárás az alaplapon található, míg a DDR2 esetében ez az áramkör a memória chipben helyezkedik el. Ez az egyik oka, amiért nem lehet DDR2 modult installálni DDR slotba és fordítva.

DDR2

DDR3 A DDR3 órajele és sávszélessége ott kezdődik, ahol a DDR2 hivatalosan (a JEDEC által bejegyzett szabvány szerint) befejeződik, tehát 800 megahertznél. A továbbfejlesztett gyártási technológia következtében működési feszültségük 3 tized volttal csökkent, ez pedig kedvezően hat a fogyasztásra - konkrétan 30 százalékkal gazdaságosabbak.

DDR3

Slotok DDR1, DDR2, DDR3

VRAM A VRAM egy speciális memória, melyet a monitorcsatoló kártyákon használnak a megjelenítendő kép tárolására A VRAM minden egyes bitje a képernyő egy-egy pontjának a képét tartalmazza VRAM felépítése olyan, hogy két adatportot tartalmaz, egyet az íráshoz és egyet az olvasáshoz Ezzel a megoldással a memória tartalom módosítás közben a videovezérlő folyamatosan képes frissíteni a képet.

VRAM

Memóriák tokozása Tokozás alatt a memóriák külső burkát, érintkezőinek kialakítását értjük Több féle tokozás létezik: SIMM DIMM

Memóriák tokozása SIMM (Single In-Line Memorie Module) A 80386, 80486-os számítógépekben használták. Mára már elavultak. Két fajta kivitelben gyártották őket 30 pin (kb. 8 cm hosszú) Felhasználás: 286-os 386-os 256 KB – 4 MB 72 pin (kb. 10-11 cm hosszú) 486-os első generációs Pentium 1 MB – 16 MB

Memóriák tokozása SIMM (Single In-Line Memorie Module) 30 pin 72 pin

Memóriák tokozása DIMM (Dual In-Line Memorie Module) A modul oldalán az áramkörök mindkét oldalon találhatóak. Ezek az SD memóriák. Kb. 13 cm hosszúak, és 168 érintkezővel (pin) rendelkeznek.

Memóriák tokozása DIMM (Dual In-Line Memorie Module)

Dual Channel A memóriák sebességének növelése érdekében gyakran két kisebb memóriamodult kötnek a gépbe. Ezáltal növekszik a sávszélesség, így a sebesség is.

Memóriák jellemzése A memóriákat jellemezhetjük kapacitás, elérési idő, és címdekóder alapján Kapacitás: Az az érték ami megadja, hogy a memóriában mennyi információ tárolható Elérési idő: Az az érték ami a tár egy beírási, vagy kiolvasási művelet gyorsaságát jellemzi Címdekóder: Kijelöli a megfelelő elemeket és vezérli az írási-olvasási műveleteket.

Vége