És probléma alapú tanulás Projektmódszer És probléma alapú tanulás a Természettudományi nevelésben Értelmezés és gyakorlat Közgazdasági Politechnikumban Budapest, IX. Vendel utca

KULCSSZAVAK Fejlesztési eredmények, tanulmányok elérhetők: az Országos Közoktatási Intézet honlapján, A Tudástárban, a Pedagógiai rendszerek fejlesztése cím alatt: http://www.oki.hu/showKiadvanySzulo.php?kod=8 POLITECHNIKUM – OKI – OM PROJEKT T-1: Hatékony tanulási környezet T-2: Mátrix T-3: A tantárgy tanítása S: Segédkönyv a 7-8. osztály részére CD: Testvéri tantárgyak (Természettudomány, társadalom, gazdaság – STS irányzat. Szerkesztő: Csorba F. László) KULCSSZAVAK KONSTRUKTIVIZMUS T-2 17. oldaltól SZEMÉLYISÉGKÉP S 5. KOMPETENCIA RENDSZER T-1 30. STS CD TANULÁSI KÖRNYEZET T-1 21. PROBLÉMA ALAPÚ TANULÁS T-2 28. PROJEKT T-1 57. FORMATÍV ÉRTÉKELÉS T-1 64. TANULÁSI MOTIVÁCIÓ T-2 46. KOOP/ KOLLAB. TANULÁS T-1 80. ISKOLAFEJLESZTÉS T-3 71.

szereplők és szervezetek tanulás, személyiségfejlesztés A PEDAGÓGIAI RENDSZER - ÉS KÖRNYEZETE TÁRSADALOM HATALOM SZEREPEK ESÉLYEK GAZDASÁG MUNKAERŐ PIAC FINANSZÍROZÁS PEDAGÓGIAI RENDSZER paradigmák szereplők és szervezetek tanulás, személyiségfejlesztés tanulási környezet … TERMÉSZET FORRÁSOK FENNTARTHATÓSÁG TECHNOLÓGIA IKT ÉLETMÓD

Váltópontok Tanári szerep Felelősség Értékelés Elvárások Átalakuló tekintély Értő, megértő, segítő Munkaterhek átrendezése Valós teljesítmény növelése Felelősség Minden szereplő esetében változó, növekvő Tanulócsoport belső működésében Kölcsönös számonkérhetőség Komplex tanulói személyiségfejlesztés Értékelés Személyes és formatív Fejlesztési követelményeken alapul Tanulási folyamat szabályozó szerepe erősödik Elvárások Szülők, tanulók, társadalom Mi a tanulás és a tanulói terhelés? Továbbtanulás, társadalmi beilleszkedés Milyen a jó tanár és iskola?

Természetismeret (science) Integrált természettudományos tantárgy: Természetismeret (science) Tartalom: fizika, kémia biológia alapismeretek + társadalmi, technológiai háttér, kapcsolódások Közös alapfogalmak: Anyag, energia, információ, tér, idő, rendszer, környezet, szerveződési szint, egymásba épülés, változás, folyamat, egyensúly, állandó állapot Pedagógiai alapok (célok): személyes tudás(rendszer)építés (konstruktivizmus), aktív, probléma alapú tanulás tanulás, Kooperatív tanulási módszerek csoportmunka Személyközpontú, formatív értékelés A program története bővebben: Új Pedagógiai Szemle 2003 május, június

PARADIGMAVÁLTÁS Avagy az átalakuló iskola Janus arca Új: Régi: Jos Letschert alapján, CIDREE évkönyv, 2004 Új: Testre szabott oktatási berendezkedés Az egyéni fejlődés értékelése A tanár facilitátor és csapattag A tanulók felelősek a saját tanulási folyamatukért Kihívásokkal szolgáló tanulási környezet Széles tanulási terület és célkitűzés rendszer A tudás érvényessége Az értelmes tudás és a tudásépítés fontossága A kompetenciák értékelése és fejlesztése Élethosszig tartó tanulás A diákok erősségeinek támogatása Az oktatással kapcsolatos szemléletmódok újraértékelése Iskolaközpontú értékelés Támogató felügyelet Régi: Korosztályos csoportok Tanári dominancia Középpontban a tanulók átlagos fejlődése Tankönyvek és oktatási segédeszközök használata Tartalom központúság A tudás hosszú távú érvényessége Célorientáció A hiányosságok túlértékelése Formális és külső értékelés, ellenőrző szemléletű iskola felügyelet Átfogó (nemzetközi) összehasonlító értékelés

Project Based Learning – PBL Projekt alapú tanulás Project Based Learning – PBL „A projekt alapú tanulás olyan elmélyült tanulás, amely a mindennapi élethelyzetekre irányul, céltudatos felfedező munkára kötelezve tanárt és diákot.” Linda Comtois, középiskolai tanár, École Sécondaire du Verbe Divin A projekt alapú tanulás hitelessé teszi a tanulást. A diákok megtanulják, hogyan elemezzenek, értékeljenek, és összegezzenek. Jobban megértik a világot, mert felismerik a dolgok közötti összefüggéseket. The Voices of Teachers on Teaching A PBL cselekedtető oktatási folyamat, amelyben a gyerekek a gyakorlatban tanulják meg a tananyagot. Joseph Walters, Harvard University

Jellemzők: Tanárok: A szakterületek megosztása a kollégák között Az aktív tanulási modell alkalmazása. A szakterületek megosztása a kollégák között Figyelembe veszi a személyes tudásépítés gyakorlati vonatkozásait. A valóság felfedezését Kutató Kérdésekkel kezdi. Elsődleges forrásként technológiai eszközöket használ A gyakorlati irányítás, a mentori szerep felvállalása 0lyan osztályokban és iskolákban működik, ahol a tudásszerzés elfogadott érték!

Diákok: Megértéses tanulás Az előzetes tudás közreadása Ismereteket szereznek a saját projekt alapú tanulásukról Kommunikálnak és meghallgatják egymást Társadalmilag tájékozottabbá válnak és növekszik a tantárgyi tudásuk A különbözőségükön alapuló tanulási munkamegosztást alakítanak ki. „ A Kutató Kérdések olyan gazdag kérdések, amelyek tele vannak további kérdésekkel.” Aaron Corey, felkészítő tanár, Bishops University „A Kutató Kérdés nyitott a kutatásra és a felfedeztetésre. A kérdés egyértelmű, de többféle válasz adható rá.” www.mcmaster.ca/learning/inquiry „A kutatás úgy értelmezhető, mint kérdések megválaszolása, problémák megoldása, tények és megfigyelések alapján”. http://www.tandl.vt.edu/

PBL Projekt Tervező Kérdések (…önmagunkhoz): Előkészítő szakasz: 1. Melyek a tartalmi/tanulási céljaim? 2. Melyek a tantárgyközi tartalmak és jártasságok? 3. Milyen Kutató Kérdések, vizsgálatok alkalmazhatók (1. 2.)? Kutató szakasz: 1. Hogyan fogom felkelteni a diákok érdeklődését a Kutató Kérdésekkel? Milyen forgatókönyvet fogok használni? 2. Milyen információk összegyűjtését várhatom el az osztály ötletrohamokon? Milyen téveszmék megváltoztatásán kell munkálkodnom? 3. Milyen segédleteket fogok használni? Magam, vagy a tanulókkal együtt tervezzem meg ezeket?

Építő szakasz: 1. Hogyan fogom megszervezni az ötletrohamot? Hogyan fogjuk csoportosítani és rendezni a kapott információkat? 2. Milyen csoportformák működhetnek sikeresen a projektben (tagok száma, szerepek, felelősségek) 3. Milyen számítógépes, információs technológiák, képességek szükségesek a feladatok végrehajtásához? Kell-e tanítanom / ismételnem valamelyiket? 4. Milyen kutatási technikákra lesz szükségünk? ? Kell-e tanítanom / ismételnem valamelyiket? 5. Milyen végtermék típus alkalmas a kutatáshoz? 6. Melyik szakaszban kérek elkészült munkákat? Milyen formában? (pl.: újságcikk, szóbeli beszámoló stb.) Bemutató szakasz: Milyen előadástípus a legalkalmasabb a tanulók megszerzett tudásának bemutatására? (pl. kiállítás, Power Point prezentáció, előadás stb.) Kimeneti szakasz: Kérek-e a diákoktól szóbeli, vagy írásbeli véleményeket, visszatekintéseket a projekttel, a tanulásukkal kapcsolatban?

PBL Tervező diagram Kutató Kérdés Alkalmazás Felfedezés Bemutatás Tanulás vagy ismétlés, kutatásban és bemutatásban alkalmazható technológiák és készségek Kutatás A kutatási eredmény Elemzése eredmények Összegzése Visszatekintés az eredményekre Kutatás Ellenőrzés Osztályozás Ötletroham diákok előzetes tudása eredmények csoportosítása Kutatás elsődleges tudás, tévképzetek, az eredmények ellenőrzése és osztályozása. Kérdés másodlagos és harmadlagos kérdések, a Kutató Kérdések alapján Összegzés Elemzés Ötletroham Csoportosítás Alkalmazás Felfedezés Kutató Kérdés Forgatókönyv Szimuláció Előadás Átadás a csoporttagok egymást tanítása bemutatások Készítése a helyi közösségnek és az osztálynak Visszatekintés az eredményekre Kutatás A Kutató Kérdések új értelmezései Bemutatás

Milyen a hatékony csoport? Sikerkritériumok Mindenki elfogadja a csoport tanulási céljait / a projekt céljait Mindenki ismeri a beadási határidőket Mindenki vállal valamilyen szerepet és felelősséget Mindenki elhiszi, hogy egyenlő esélyeik vannak a sikerre. A csoporttagok belátják, hogy a projektmunkában függenek egymástól. A tagok törekszenek a kommunikáció javítására és a munka hatékonyabbá tételére. Mindenki ismeri a szükséges szociális és csoport készségeket. A szükséges források minden csoport és tag számára rendelkezésre állnak. A tanár biztosítja a feladatok végrehajtásához szükséges időt. Minden tag felelős a vállalt munkájáért. Mindenki ismeri azokat a módszereket, amelyek segítik őt a felelős vállalásban (egyéni értékelés). A csoportok tudják, hogy a színvonalas teljesítmény számukra is értékes módon lesz megjutalmazva.

A sikeres csoportmunka jellemzői, feltételei: (Meyers, Jones 1993) A kölcsönös függőség érzetét nyújtja A tanulók egyéni felelősséggel rendelkeznek egymás és a tanár felé Kölcsönös interakciókat biztosít a csoporttagok között, a célok elérése érdekében Elősegíti a csoportmunka készségek fejlődését A csoportmunka folyamat kritikai elemzése rendszeres Szerepek és felelősségek A csoportmunkát vezető tanár, vagy diák mentor feladata: Biztosítja a tanuláshoz és a munkához szükséges forrásokat Elősegíti a csoportmunkát Eligazít a további források keresésében Beilleszkedik a kutató megbeszélésekbe Tanuló (ő is…)

Probléma alapú tanulás Eredet: A tanítási folyamatjellege a tanár központúságtól a tanuló központú, interdiszciplináris megközelítések felé mozdult el. Felismerés: a tanulóknak minimális ismeretük marad a hagyományos tanulási módszerekkel folyó tanulást követően és azt is csak nehezen tudják más összefüggésekben alkalmazni. A PBL-módszer olyan tanulási környezet, amelyben a tanulók feltárhatják az előzetes tudásukat, életközeli összefüggésekben tanulhatnak, és egyéni vagy kiscsoportos munkában fejleszthetik tudásukat. Jellemzők: Bonyolult, komplex problémák adják a tanterv fókuszpontjait és ösztönzik a tanítás, a tanterv, a program kialakítását. A tanulás tanuló-központú A tanárok csapatkapitányi, segítői (facilitátor) szerepet játszanak A tanulók kisebb csoportokban dolgoznak, a problémák többféle megoldását dolgozzák ki. A tanulói értékelés az ön- és társértékelést állítja előtérbe.

Célok: A PBL tudományterületre való tekintet nélkül fokozza a tanulók teljesítményét az alábbi területeken (Barrows, Tamblyn 1980, Engel 1997): Alkalmazkodás és részvétel a változásokban A problémamegoldás alkalmazása új és jövőbeli helyzetekben Kreatív és kritikus gondolkodás A problémákra és helyzetekre irányuló holisztikus megközelítések elfogadása A nézőpontok különbözőségének elismerése Sikeres együttműködés a csoportban A tanulási hiányosságok és erősségek felismerése Az önirányító tanulás elősegítése Hatékony kommunikációs készségek Az alaptudás növekedése Vezetői készségek A különböző források kezelése

Összehasonlítás más tanulási stratégiákkal Előíró tanterv Tapasztalat központú tanterv Tanár középpontú Tanuló középpontú Lineáris és racionális Koherens és releváns A résztől az egész felé tartó Az egésztől a rész felé tartó A tanítás tudásátvitel A tanítás a tanulás elősegítése A tanulás tudásátvétel A tanulás konstrukció Strukturált tanulási környezet Rugalmas tanulási környezet

A probléma felvetése és értelmezése A probléma alapú tanulás szakaszai szakasz: A probléma felvetése és értelmezése A tanulók valamely életből vett problémával találkoznak, valósághű leírásban. Feltehetik az alábbi típusú kérdéseket: Mit tudok már erről a problémáról vagy kérdésről? Mit kell még tudnom ezen kívül? Milyen források alapján tudok összeállítani megoldási javaslatot, vagy egy elméletet? * Szükség van egy célratörő Probléma leírásra, de figyelembe kell venni, hogy újabb információk feltárásakor ezt módosulhat.

Összegzés és előadás (disszemináció) 2. szakasz: Információkeresés, értékelés, felhasználás Írott, szóbeli, vagy elektronikus információforrások felkutatása (a tanulók által) A probléma jellegétől (és a lehetőségektől) függő forma választása: Internet (az információkeresés központja, de a forrás minősítése elengedhetetlen) Sajtó (tanulói gyűjtőmunka) Szóbeli kikérdezés (üzemlátogatás,falukutatás) Szakkönyvek Tankönyv (nem hagyományos forma, inkább rendszerezett és célorientált forrásgyűjtemény) Tanári fénymásolatok Forrás értékelése: Mennyire korszerű? Mennyire hiteles és pontos? Van-e jele valamilyen elfogultságnak? Mennyire használható az adott feladat megoldásában? 3. szakasz: Összegzés és előadás (disszemináció) A probléma valamilyen megoldásának kidolgozása. Ehhez legtöbbször az információk újszerű összerendezésére is szükség van. Bemutatás Számítógépes multimédia segítségével, vagy poszteres előadással, esetleg kiállítással..

A problémák megközelítési módja Az alapelvek és értelmezések ismertetése egy témakör, modul vagy altéma körében. 2. A feldolgozási lépések meghatározása a) A csoporttagok szerepének és felelősségének meghatározása. A probléma alapú tanuláshoz 4–6 fős csoportlétszám ajánlott. A tanulók (váltakozva) csoportvezető, bátorító, kételkedő, előadó és jegyzetelő szerepet kaphatnak. b) Szabályok alkotása. Pl. a tanulók vitassák meg és fogalmazzák meg a csoporton belüli szabályokat, Például olyanokat, hogy: „Legyünk pontosak! Mindenkinek adjunk másolatot az anyagokból!” Vázolják fel a szabályok megsértésének lehetséges következményeit! A tanár felülvizsgálhatja és jóváhagyhatja a felállított szabályokat és megszegésük következményeit. A lapot a csoport minden tagja töltse ki (írja be a vállalt szerepét és felelősségét) és írja alá!

A probléma feldolgozása Elképzelések Információk Tanulási tartalmak Munkaterv Értékelés Ötletroham Milyen adatok, információk állnak rendelkezésre? A probléma kielégítő feldolgozásához szükséges további adatok, ismeretek összeállítása. A probléma megoldásához vezető cselekvési sor összeállítása. Megoldottnak tekinthető-e a probléma? Meg kell-e ismételni az eljárást? 3. Önálló tanulás, kutatás 4. A probléma áttekintése A felhasználható források meghatározása és értékelése A probléma összegzése A probléma újraértékelése 5. Csoportos értékelés 6. Következtetések levonása és összegzése Meghatározások, fogalmak, elméletek felvázolása. Diagramok, táblázatok, fogalmi térképek, folyamatábrák készítése. 7. Ön- és társas értékelés 8. Tanári értékelés

Projekt típusok Tanulásszervezés módja szerint: Tanórai, probléma alapú tanulás - Elektronikus világ Rendhagyó tanórák, iskolai témahét - Görög világ, középkor Részben vagy egészben tanórán kívüli - Szervezett - Témahét - Önálló (szabadidős) - Mars projekt Iskolán kívüli, szervezett Nemzetközi, koordinált - Comenius Iskolai Projekt Időbeosztás szerint: Néhány tanórás - Elektronikus világ Néhány napos - Városi Iskola Több hetes - Mars projekt Több éves - Comenius Iskolai Projekt

Tanulásszervezés, modulok feldolgozása: Előszoba Nyitás, motiválás Alapozás, Témafelosztás, Útkeresés Ellenőrzés Visszacsatolás Értékelés Forgóajtó Folyosók, Átjárók, Ablakok. Megoldási folyamatok Információ keresés, rendezés, beépítés Kapcsolatok keresése Elemek egyesítése, Tudásmegosztás, Megoldás kidolgozása, Új kérdések Köztér Kijáratok Kimenetek Továbblépés

Projektmunka értékelés Milyen legyen a szöveges értékelés? A gyerekről szóljon! Mutasson rá a tanuló erényére, majd a gyenge pontjaira! Legyen érthető a gyerek és a szülő számára! Konkrétan mondja meg, milyen lépéseket kell tenni, hogy a gyerek eredményesen haladhasson tovább! Ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be! Tudja számba venni a tanuló, hogy az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött! Jelenjen meg, hogy a gyermek saját lehetőségét mennyire használta ki!

Kereszttantervi kompetenciák, Közös fejlesztési feladatok értelmezése Módszertani 1 - Megfigyelés 2 - Kísérletezés 3 – Mérés 4 - Stratégia tervezése 5 - IKT alkalmazás Kommunikációs 1 - Szóbeliség 2 - Írásbeli munka 3 - Képi információ feldolgozás 4 - Információkezelés 5 - IKT alkalmazás 6 - Forrás kezelés 7 -Kommunikáció értékelés Személyes és társas 1 - Önértékelés 2 - Nyitottság 3 - Empátia 4 - Társas aktivitás 5 - Önfejlesztés 6 - Pozitív gondolkodás 7 - Egészségtudatosság 8 - Környezettudatosság 9 - Társadalmi érzékenység 10 - Etikai érzék 11 - Felelősségérzet 12 - Szervezőképesség 13 - Döntésképesség 14 - Esztétikai érzék 15 – Harmónia Intellektuális 1 - Problémamegoldás 2 - Rendszerszemlélet 3 - Alkotóképesség 4 – Alternatívaállítás 5 - Kritikus gondolkodás 6 - Valószínűségi szemlélet 7 - Történetiség követése 8 - Összehasonlítás 9 - Osztályozás 10 - Rendszerezés 11 - Oksági gondolkodás 12 - Modellalkotás 13 - Lényeg kiemelése 14 - Példakeresés 15 - Analógiák felismerése, keresése, kialakítása 16 - Kapcsolatba hozás

Kommunikáció web board-on, a Synergeia http://bscl.fit.fraunhofer.de

Személyes (tanári) nyitóoldal:

A Comenius projekt (nemzetközi) nyitóoldala:

Egy projektcsoport (osztály) egyik tagjának nyitóoldala:

Egy projekt csoportszintű üzenet ablaka:

Egy „MapTool” (rajztábla + csevegő + e-mail) oldal:

Elemek és őselemek Leírás : Időtartam: 5 – 6 hét (15 – 18 tanóra) Cél: Természettudományos tanórai projekt, kapcsolatokkal egy párhuzamos, több éves nemzetközi Comenius projekttel. Időtartam: 5 – 6 hét (15 – 18 tanóra) Téma: A Föld, a Levegő, a Víz, valamint a háztartás és a fémek világa, Az anyagok tulajdonságai, felhasználásuk, jelentőségük, A kémiai elemek és gyakoribb (szervetlen) vegyületeik kutatása. Cél: Ismeretek: Az anyagok tulajdonságai, technológiai felhasználásuk, környezetei-, egészségtani jelentőségük, A kémiai elemek és gyakoribb (szervetlen) vegyületeik jellemzése. A kémiai változások mélyebb megértése. Kompetenciák: A kereszttantervi kompetencia területek fejlesztése (kommunikációs-, módszertani-, intellektuális-, személyes és társas).

Előzetes ismeretek: Csoport alakítás: Szerepek: Értékelés: Természettudományos alapfogalmak és eljárások (7. évf. alapozás), elemek és vegyületek (7.osztály), atomszerkezet, elemek, kémiai kötés (10.évf.). Csoport alakítás: 4-5 fős csoportok, heterogén, irányított csoportalakítás tudásszint, képességek és munkamorál alapján Szerepek: Szervező, szakértő, szertáros, adatmester, szóvivő Értékelés: tanórai szóbeli értékelések az elektronikus mappákban megjelenő munkák folyamatos (tanári és társ-) értékelése. munkatablók értékelése (rész)beszámolók (tanári-, ön-, és társ-) értékelése termékek (független zsűri, tanári-, társ- és ön-) értékelése. Kommunikáció: Szóbeli és web-board

Fogalmak és modellek összegzése, Tapasztalatok összegzése Téma megnyitás, motiválás Alapprobléma felvázolása Témafelosztás, csoporttémák 17 Ötletgyűjtés 18 Csoportok megalakítása, Synergeia 19 Kutató Kérdések Részproblémák állítása Október 24 Információ gyűjtés 25 Kísérletek 26 Előkészítő szakasz Kísérletek 9 Információ rendezés Problémák újrarendezése 14 Kapcsolódások, részbeszámolók 15 16 Megoldások keresése November 21 Kivitelező szakasz 22 Megoldások bemutatása, értékelése 23 28 21 29 30 Időterv: Projekt értékelés 5 6 December 7 Követő szakasz Fogalmak és modellek összegzése, Tapasztalatok összegzése

Dilemmák Ismeretek és kompetenciák: Tudásrendszer építés: Az idő dilemmája A választás dilemmája Tudásrendszer építés: a megismerés deduktív útja gyermeki elképzelések, naiv elméletek IKT- és angol nyelv: Tantárgy vagy eszköz Az eszköz hatalma A tanított, a beszélt és a mindennap használt nyelv Tudás és társadalom: A természettudományos tudás társadalmi érvényessége Tudomány és közönsége