AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány

A MEGKÖZELÍTÉS ALAPJAI: •Tudományos megalapozottság. •A fejlesztés alkalmazkodjon az autizmusból fakadó szükségletekhez •A család igényei, lehetőségei. •Egyénre szabottság (felmérés, tervezés, keretek). •Viselkedés és kognitív terápiás módszerek. •Érthető, bejósolható, biztonságos környezet: Vizuális környezeti támpontok és Strukturált tanítás. •Megfelelő képzettségű és létszámú személyzet. •Az ellátás folytonossága.

A FEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS ELVEI: •Autizmus specifikus •Mentális korhoz és kronológiai korhoz is igazodó •Egyéb tanulási zavarokat is figyelembe vesz

A FEJLESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL KIEMELKEDŐ TULAJDONSÁGOK: •A másik személy szempontjának meg nem értése •Belső motiváció hiánya •Beszéd korlátozott megértése •Egyenetlen képességprofil •Hiányzó, vagy korlátozott belátás

TÍPUSOS ERŐSSÉGEK: •Vizuális információ megértése •Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás •Jó mechanikus memória •Érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció •Egyes nem szociális tartalmú tantárgyi területeken relatíve jó képesség

TÍPUSOS NEHÉZSÉGEK ÉS KOGNITÍV PROBLÉMÁK: •szenzoros ingerfeldolgozás zavarai •figyelemzavar gyakorisága •utánzási képesség kialakulásának deficitje •percepciós, vizuomotoros koordinációs problémák •analízis-szintézis műveleteinek problémája •lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje •általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése •emlékezet-felidézési problémák •váratlan nehézség ismert tananyagban szociális elem bevezetésével, vagy új körülmények közötti alkalmazásával

•a feladat céljának nem-értése, reális jövőre irányultság hiánya •szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága •énkép-éntudat fejlődésének deficitje •a valóság téves értelmezése, felfogása •realitás és fantázia összetévesztése •verbális utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén •gyermekközösségben áldozattá, ill. bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz •strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák •félelmek, fóbiák, szorongás

A PEDAGÓGUS FELADATAI: A gyermek képességeinek megismerése Egyéni fejlesztési terv készítése Egyéni fejlesztési terv végrehajtása Ellenőrzés, korrekció

A KÉPESSÉGEK MEGISMERÉSE: •Objektív megfigyelések, mérések • Különböző környezetekben is

TERVEZÉS, TARTALOM: •Nincsenek kész receptek •Kiindulópont a mentális kor és a fejlettségi szint •Fejlesztési célok hierarchiája •Szülők igényeinek integrálása •Hosszú-, közép-, és rövidtávú célok összehangolása

TANÍTÁS: •Új készségek és ismeretek tanítása egyéni helyzetben •Higgyük el, ha a gyerek nem képes elvégezni a feladatot •A meglévő tudás bővítése egy új mozzanattal •A feladatok lebontása a gyerek képességeinek megfelelő lehető legnagyobb lépésekre •Feladatok legyenek a gyermek szempontjából értelmesek •Elsajátított ismeretek, készségek gyakoroltatása a lehető legtöbb funkcionális, mindennapi helyzetben •A tanultak folyamatos szinten tartása •Egyénre szabott motivációs rendszer kialakítása •Támaszkodjunk a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre, speciális érdeklődésre •A fejlődési egyenetlenség csökkentése az elsődleges •Fontos a követelmények objektív körülményekből fakadó szükségszerűségként való megjelenítése